200 éve született Arany János, a nagyszalontai bárd

Létrehozás: 2017.03.06 - 09:41 | Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Nagy nemzeti költőnk,Arany János, 200 éve született 1817. március 2-án, Nagyszalontán egy szegény református családba tizedik, kései gyermek-ként. A legnagyobb magyar balladaköltőként tartják fenn, ezért nevezik a ballada Shakespeare-jének. Vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak is nevezik.

Igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Édesapja már 4 éves korában hamuba írt betűkkel megtanította neki a magyar ábécét, és megszeretette vele a Toldik életét.

Fiatalkorában foglalkozott a szobrászat gondolatával, de miután megingott, Thália szolgálatába állt, színészéveit a Bolond Istók c. művébe foglalta bele.

Irói munkássága 1845-ben Az elveszett alkotmány című eposszal indult, de az áttörést az 1846-ban írt elbeszélő költemény, a Toldi hozta. A Toldi nagy sikere újabb vállalkozásra ösztönözte, így született meg a Toldi estéje, mely szintén jó kritikát kapott.

A szabadságharcban nemzetőrként vállalta a harcot, a bukás után 1851 és 1860 között Nagykörősön tanárkodott.1854-ben megírta A nagyidai cigányokat, mely a forradalmat ironikus színben mutatja meg. Gyökeres változás állt be életében, mikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta és a kiegyezés idején a magyar irodalmi és politikai élet fontos képviselője lett. Petőfi Sándorhoz barátság fűzte, nagy különbség köztük, hogy míg Petőfi gyorsan érő volt, Arany zsenije lassan bontakozott ki. A halála is összeköti őket, Arany János egy Petőfi-szobor avatáson megfázott, és azt követően tüdőgyulladásban halt meg 65 évesen.

Életének talán legmeghatóbb momentuma az, mikor felkérik, hogy Ferencz József Magyarországi látogatása alkalmával írjon üdvözlőbeszédet, a költőóriás válasza a remek A walesi bárdok volt, amellyel jelképesen elítélte császárát.

Karrierjének mérföldköve a Magyar Tudományos Akadémia titkári állása. Ferencz József elismerte nagyságát, és Arany Érdemkereszttel tüntette ki.

Élete végén sokat betegeskedett, de felesége gondoskodása révén tudott irodalmi munkákat is vállalni, Arisztophanészből fordított, befejezte a Toldi szerelmét, megírta az Őszikék c. ciklust.

Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett.

Egész életére és költői munkásságára jellemző a komoly életfelfogás és a nagy tudásvágy. 1882 október 22-én a Magyar Tudományos Akadémia palotájában halt meg, majd október 24-én a Fiumei Sírkertben temették el.

Költészetére a jó témakörválasztás, szép költői képek s a gyönyörűen egybecsengő rímek jellemzőek.

Idén Arany-évet hirdettek, születésnapján, szülővárosában, Nagyszalontán Áder János, Magyarország köztársasági elnöke méltatva értékes, költői munkásságát, hozzátette, hogy Arany János hozzájárult a magyar nyelv szókincsének bővítéséhez is.

Varga Gábor