Világelső Magyarország a tüdőrák okozta halálozásban!

Magyarországon évente tízezren halnak meg tüdőrákban. A tüdőbetegségekről kiadott évkönyv becslése szerint jelenleg is közel 30 ezer tüdőrákos beteg él közöttünk. Mivel a daganatot gyakran már előrehaladott stádiumban fedezik fel, az ötéves túlélési arány 17 százalék vagy még annál is kevesebb. Ez azt jelenti, hogy minden hatodik betegnek van esélye legyőzni a tüdőrákot. Az arány javítása érdekében az Affidea Diagnosztika az Országos Korányi Tbc és Pulmológiai Intézet Hunchest programjához kapcsolódva ötezer, tüdőrák miatt veszélyeztetett emberen végez térítésmentes mellkas CT-vizsgálatot.

„Életet menthet a korai felismerés” – hívta fel a figyelmet a megelőzésre Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főorvosa a Hunchest programról tartott tájékoztatón. Az orvosok szerint a szűrés jelenleg egyetlen hatásos módját az alacsony dózisú komputertomográfiás vizsgálatok jelentik, amelyekből jóval kevesebbet végeznek a hagyományos tüdőszűrésnél. Az intézet ezért 2013-ban elindította Hunchest nevű, tüdőrák-szűrést célzó kutatási programját. A projektben a kiemelten veszélyeztetett páciensek bevonásával vizsgálják az alacsony dózisú mellkas-CT (LDCT) hatékonyságát tüdőrák-szűrésre.

A vizsgálatokat az Affidea Diagnosztika decembertől 5000 emberen térítésmentesen végzi el. Leitner György a cég ügyvezetője a felmerülő költségeket több 10 millió forintra becsüli.

Kovács Gábor, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa örömmel fogadta a cég felajánlását. „A tüdőrák az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívás Magyarországon, az aggasztó statisztikák pedig elsősorban a szűrővizsgálatok rendszeresítésével javíthatók. Az intézet egyik hosszú távú célja, hogy a Hunchest-program bekerülhessen a népegészségügyi szűrőprogramok közé, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár égisze alatt a lehető legtöbb veszélyeztetett ember szűrését elvégezhessék” – mondta.

A kutatásban négy kategóriát vizsgálnak: a dohányos, krónikus obstruktív tüdőbeteg (COPD-s), a dohányos, nem COPD-s, a nem dohányos, COPD-s, illetve az egészséges, vagyis nem dohányos, nem COPD-s csoportot. A főigazgató arról is beszélt, hogy becsléseik szerint országosan 200-300 ezer ember tartozik azokba a rizikócsoportokba, amelyek szűrésével csökkenthető lenne a tüdőrák-halálozás. A programba így csak az jelentkezhet, akinek életkora 50 és 79 év között van, és a kórtörténetében nincs tumoros megbetegedés.

A szűrésben részt vevők életkori meghatározásával kapcsolatban Kovács Gábor statisztikai adatokra hivatkozott. Kimutatható ugyanis, hogy 50 év alatt tüdőrák ritkán fordul elő, 80 éves kor felett pedig kevés a betegek esélye az életmentő műtét túlélésére. Kerpel-Fronius Anna szerint ráadásul még az alacsony sugárterhelés is kockázatos lehet. „Az egészségügyben a legfontosabb az ár és a haszon aránya. Ebben az esetben az ár nyilvánvalóan nem pénzbeli, hanem egészségügyi. Nem mindegy, hogy milyen kockázatokat vállal a beteg ezzel a vizsgálattal; még az alacsony sugárterheléses vizsgálatokat sem szabad túl korán kezdeni” – mondta.

Az 5000 ingyenes alacsony dózisú mellkas-CT-t az Affidea két fővárosi központjában, a Korányi Intézetben, illetve Debrecenben és Szegeden végzik majd el. A legtöbb jelentkezőt az érintett központok közeléből várják, ám a vizsgálatba az ország bármelyik pontjáról be lehet kapcsolódni. A szűrés mellett a dohányzó betegeket a leszokási programok egyikébe is igyekeznek majd bevonni, hogy a tüdőrák kialakulását elősegítő káros szenvedélytől mihamarabb szabadulhassanak.

Kovács Gábor főigazgató úgy véli, jövő év végén már meglesznek a kutatás részeredményei, 2018-ban pedig a tervek szerint a bázisvizsgálatokat is publikálják majd. A kutatás eredményeitől függően így egy évtizeden belül akár 20 százalékkal is csökkenhet a tüdőrák halálozási aránya.

A rendezvényen a komputertomográfiás vizsgálat kapcsán az is felmerült, hogy az egészségügyben a tüdőszűrés reformjára volna szükség. Jelenleg 108 hagyományos tüdőszűrő-állomáson 1,6 millió tüdőszűrést végeznek 1,8 milliárd forintból. „Ha sikerül megfelelő szakmai elvek alapján átalakítani a tüdőszűrést, akkor a szűrés harminc megfelelően felszerelt centrummal és 200-300 ezer vizsgálattal, hatékonyabban megvalósítható” – érvelt Kovács Gábor. A főigazgató kiemelte, hogy mivel a TBC manapság ritka betegség Magyarországon, a tüdőszűrésekre vonatkozó jogszabályt is érdemes volna újragondolni.

valasz.hu