Terrorügyben ma meglehet a kétharmad

Az ellenzék pénteki, egyhangú támogatása a törvényalkotási bizottsági szavazáson azt erősíti meg, amit eddig is sejteni lehetett: jó esély van arra, hogy egy fideszes törvényjavaslat rég nem látott konszenzussal, a legtöbb ellenzéki képviselő támogatásával, vagyis a szükséges kétharmadnál bőven nagyobb támogatással menjen át a parlamenten. Ma szavaz az Országgyűlés a terrortörvénycsomagról.

A mai szavazáson meglehet a már hónapok óta többpárti egyeztetéseken csiszolt, a Belügyminisztérium által előkészített és emiatt csak Pintér-csomagként emlegetett tervezetkétharmados támogatása. 

A jogszabálycsomagra most már az ellenzék nagy része igent tud mondani, miután számos változtatási javaslatukat befogadták, ám a másik elemet, a terrorveszélyhelyzetet mint különleges jogrendet bevezető alaptörvény-módosítást csak a Fidesz–KDNP támogatja, és legfeljebb a Jobbik szavazataira számíthatnak, így kétséges, hogy a voksoláskor meglesz-e hozzá a szükséges kétharmad. 

A rendőrség az úr három napig

Az MSZP szerint egyébként az új, különleges jogrendi kategóriára nincs is szükség, miután az egyeztetéseken befogadták a javaslatukat, és a Pintér-csomag így már tartalmazza a rendőrség kiterjesztett jogköreit terrorfenyegetettség esetén. A rendőrség gyakorlatilag szabad kezet kap ilyenkor a helyzet kezelésére. 

Ez a széles rendőrségi jog- és hatáskör azonban nem minden szempontból határtalan. Időben három napra, vagyis 72 órára korlátozódik – ez egyszer, ugyanennyi időre meghosszabbítható, de ehhez az országos rendőrfőkapitánynak a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt indoklással kell előállnia. 

 rendőrségi hatáskör földrajzilag is – a fenyegetettség keletkezésének helyszíne alapján – behatárolt. Az intézkedési felelősség ilyenkor nem a politikusoké, hanem az országos rendőrfőkapitányé, ami a remények szerint azt jelenti, hogy szakmai döntés áll majd az ilyen helyzetben meghozott döntések hátterében. 

Sorrendben a hatodik lenne

A terrorfenyegetettséggel összefüggésben, a terrorveszélyhelyzet fogalmát bevezető alaptörvény-módosítást ugyanis különválasztották, és a sorrendben hatodik alkotmánymódosítást nem a kormány vagy valamelyik miniszter nyújtotta be, hanem az fideszes képviselők önálló indítványa. Ehhez kapcsolódik – szintén önálló indítványként – egy más jogszabályokat módosító csomag. 

Mint arról az Origo beszámolt, az alaptörvény-módosítás egy új, külön jogrendi tényállást, a terrorveszélyhelyzetet vezetné be az eddigi öt különleges jogrendi helyzet mellett. 

Az alaptörvény szerinti különleges jogrend időszakai jelenleg: 

1. rendkívüli állapot
2. szükségállapot
3. megelőző védelmi helyzet
4. váratlan támadás
5. veszélyhelyzet

Majdnem szükségállapot

A tervezett alaptörvény-módosítás előkészítői úgy ítélték meg, hogy önmagában egy terrorfenyegetés vagy esetleg egy-egy már megtörtént, de elszigetelt hatású terrorcselekmény nem indokolja a legszigorúbb rendkívüli jogrend, a szükségállapot bevezetését, erre lenne jó „majdnem szükségállapot”-ként az újonnan az alaptörvénybe emelni tervezett terrorveszélyhelyzet.
A terrorveszélyhelyzet az alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó egyéb jogszabály-változtatásokkal a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél megszokottnál szélesebb jogkörökkel ruházná fel a kormányt.

A tervezet szerint terrortámadás, illetve súlyos, közvetlen terrorfenyegetettség esetén a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés kétharmados többséggel hirdetheti ki a terrorveszélyhelyzetet, aminek nyomán – a korábbi 60 naptól és utólagos felhatalmazástól eltérően – a kormány legfeljebb 15 napra felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges rendkívüli intézkedéseket megtegye. 

Az alaptörvény-módosítási javaslat lényege, hogy lehetővé tenné a Magyar Honvédség felhasználását „szükségállapot és terrorveszélyhelyzet idején az erőszakos cselekmények elhárításában”.

Harminc – nem semmi

Mint arról az Origo is beszámolt, a már januárban a kormány részéről ötpárti egyeztetésre vitt terrorveszélyhelyzethez kapcsolódó más jogszabály-változtatások rendkívül széles jogkörökkel ruházták volna fel a kormányt. Olyannyira, hogy ellenzéki pártok és független szakértők arra figyelmeztettek: önkényhez vezethet az alkotmánymódosítás, ami így többet árt, mint használ. 

Az eredeti javaslat alapján 30 ponton szólhatott volna bele a kormány az emberek életébe, az állam működésébe. Joga lett volna az internet és a mobilhálózat lekapcsolására, kijárási tilalom bevezetésére, a határok lezárására, az emberek kitelepítésére is. Sőt, elképzelhető lett volna, hogy a benzinkúton jegyre adják az üzemanyagot, a boltban pedig a kenyeret. 

origo.hu