"A jövő kérdése az, hogyan tud jól együttműködni a nyugati és a keleti világ"

Azon kell dolgozni, hogy Törökország felől gáz érkezhessen majd Közép-Európába, így Magyarországra is - mondta Orbán Viktor kormányfő kedden Budapesten, az Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón. A jövő kérdése az, hogyan tud jól együttműködni a nyugati és a keleti világ - hangsúlyozta a kormányfő. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok két milliárd dollárról öt milliárd dollárra nőhetnek.

A kormányfő kijelentette: a magyar cél az, hogy Szerbián keresztül érkezzen majd gáz Magyarországra Törökország felől. Orbán Viktor kiemelte: a vendégével folytatott megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy nem szeretnék, ha Eurázsiában a jövőben nőne a feszültség. Az állandó kényszer elé állító "Kelet vagy Nyugat" kérdése helyett abban vagyunk érdekeltek, hogy azt lehessen mondani, "Kelet és Nyugat" - fogalmazott Orbán Viktor.

"Azon kell dolgozni, hogy valahogy Törökországból el tudjuk hozni a gázt Közép-Európába és így Magyarországra is, hogy 2019-20 után is biztosítani tudjuk Magyarország gázellátását" - mondta a miniszterelnök.

Kifejtette: miután a Nabucco, majd a Déli Áramlat gázvezetékének terve is "elesett", és az oroszok az évtized végén már nem terveznek Ukrajnán keresztül gázt szállítani Európába, felmerül a kérdés, hogyan lehetne megoldani hazánk gázellátását. Orbán szerint Románia és Horvátország irányából "lényegében blokád alatt vagyunk", mert bár Magyarország létrehozta a kölcsönös gázszállítási irányokhoz szükséges befektetéseket, a másik fél ezt nem tette meg. Ezért is értékelődik fel különösen Törökország, hiszen az oroszok úgy döntöttek, a gázt Törökországba szállítják majd - közölte Orbán Viktor.

A magyar-török energetikai együttműködés lehetséges területei közül kiemelte az atomenergia-ipart is a szakemberek kölcsönös képzésében és a technológiai fejlesztésekben.
A magyar-török gazdasági eredmények közül megemlítette, hogy a magyar Eximbank képviseletet nyit Isztambulban, valamint azt is, hogy tavaly rekordot döntött aTörökországba irányuló magyar export, amely elérte a 2 milliárd dollárt, de a cél az 5 milliárd dolláros áruforgalom. Jelezte továbbá, hogy 170 millió dolláros hitelkeretet nyitottak a kis- és középvállalkozásoknak, és 25-25 millió dollárban felállítottak egy befektetési alapot.

A magyar és a török vállalkozások harmadik piacokon való együttműködésének sikerei között szólt a kormányfő arról is, hogy közös olajkitermelés folyik Oroszországban és a Fekete-tenger térségében, amit más országokra is kiterjesztenének.

Fontos megállapodásnak nevezte azt is, hogy Budapest és Isztambul megállapodott egy kísérleti vízügyi program megindításáról Isztambulban.

A jövő kérdése az, hogyan tud jól együttműködni a nyugati és a keleti világ - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnö a magyar-török üzleti fórumon. "Mi itt, Európában, Nyugaton még mindig nem tudtuk teljesen magunk mögött hagyni a hidegháborús gondolkodásmódot. Még mindig abban gondolkodunk, hogy vagy Kelet, vagy Nyugat, vagy egyik, vagy másik. (...) Nagyon lassan tanulja meg a Nyugat, hogy ez egy rossz kérdés". H nem sikerül választ találni a Nyugat és a Kelet, az Európai Unió és a közösségen kívüli országok jó együttműködésének kérdésére, akkor kihasználatlan marad a benne rejlő "fantasztikus lehetőség" - tette hozzá.

Orbán elfogadta török kollégája meghívását

Orbán Viktor köszönetet mondott a török kormánynak, hogy vízum nélkül utazhatnak a magyarok Törökországba és  elfogadta török kollégája meghívását országába. mindenkinek tanulmányoznia kell azt a kérdést, miért van az, hogy míg korábban az EU a világ legsikeresebb gazdasági övezete volt, addig az elmúlt években ez jelentősen megváltozott, és olyan országok, mint például Törökország, az ukrajnai háború előtt Oroszország vagy mind a mai napig Kína és Szingapúr, "amelyek egyébként nem az európai eszmerendszert követik", jelentős sikereket értek el. 

Magyarországnak érdemes tanulmányoznia, hogy Törökország miért sikeres - jelentette ki a miniszterelnök, példaként említve, hogy sehol sem születik annyi gyermek, mint Törökországban, ami azt jelenti, hogy a család értéke ma leginkább Törökországban fontos Európában. A török tanulság Magyarországnak szerinte az, hogy "ha sikeresek akarunk lenni, akkor a családot komolyan kell venni".

Davutoglu: Lendületesen fejlődnek a magyar-török kapcsolatok
 

Nagyon lendületesen fejlődnek a Magyarország és Törökország közötti kapcsolatok, és Ankara az energetikában kész minden támogatást megadni Közép-Európának - mondta a török miniszterelnök. "Törökország nyitott az együttműködésre az energetikában, kész minden segítséget megadni Közép-Európának, Magyarországnak" - emelte ki a vendég, aki felidzéte a Nabucco is jó kezdeményezés volt, de nem érte el a célját. Most azt a lehetőséget fontolgatják, hogy Oroszország Törökországba szállítaná a Déli Áramlatba szánt gázt, ezt Közép-Európába is eljuttathatnák, ésTörökország nyitott erre a lehetőségre - közölte. Hozzátette: országa sok energiát fogyaszt, és fontos tranzitország is. Ahmet Davutoglu üdvözölte, hogy Magyarország kiemelt szerepet szán külpolitikájában Törökországnak, és megköszönte, hogy Magyarország kitartóan támogatjaTörökország EU-csatlakozását. Törökország mindenképpen csatlakozni akar az unióhoz, ezért is fontos Magyarország támogatása - mutatott rá.

Szilárd alapokon nyugszanak a kétoldalú kapcsolatok

Ahmet Davutoglu sikeresnek értékelte Orbán Viktorral folytatott tárgyalását. Mint mondta, a két ország stratégiai együttműködést folytat a NATO keretein belül, Európával kapcsolatban is hasonló álláspontot képviselnek, és a nemzetközi ügyeket tekintve is szilárd alapokon nyugszik a kapcsolatuk.
A török miniszterelnök kitért a magyar-török stratégiai együttműködési tanács működésére is, mint mondta, általában a szomszédos országokkal tartanak fenn ilyen együttműködési formát, de Magyarországot is hozzájuk közel álló országnak tartják. Fontos célnak nevezte a gazdasági kapcsolatok fellendítését, a korábban meghatározott, ötmilliárd dolláros áruforgalomról szóló terv mielőbbi teljesítését.  A török kormányfő emlékeztetett arra, hogy a magyarokat és a törököket sok történelmi szál fűzi össze, és a törökök mindig szívesen látják a magyarokat országukban. 

Ankarának kulcsszerepe lesz a gázellátásban

Szijjártó Péter tárgyalásaival megkezdődött a magyar-török kormányzati csúcstalálkozó: a külgazdasági és külügyminiszter fogadta Nihat Zeybekci gazdasági tárcavezetőt és Mevlüt Cavusoglu külügyért - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden.

Törökország szerepe az elkövetkezendő időszakban jelentősen megnő Közép-Európa energiabiztonságát illetően, hiszen Oroszország Törökországba fogja szállítani a Déli Áramlatba szánt gázt. Magyarország érdeke, hogy ez az orosz gáz eljusson Közép-Európába - mutat rá a külügyi tárca közleménye, amely arra is felhívja a figyelmet: Kelet-Európában és a Nyugat-Balkánon több beruházás jöhet szóba az orosz gáz Közép-Európába juttatásához. Annak eldöntésében, hogy melyik beruházás valósul meg, Törökországnak kulcsszerepe lesz, hiszen ő dönt arról, hogy merre exportálja az orosz gázt.

A külügyminiszter neje tantermet adott át

Hülya Cavusoglu, a török külügyminiszter felesége a budapesti Városmajori Gimnáziumban avatta fel azt a földrajztermet, amely a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) jóvoltából teljes felújításon és korszerűsítésen esett át. A Városmajori Gimnázium földrajztermét kifestették, kicserélték a burkolatokat, valamint új padokat, egy digitális táblát és vetítőt is kapott a tanterem.  A török külügyminiszter felesége a TIKA ajándékaként 42 táblagépet is kiosztott a tanulók között, amelyet iskolai tanulmányaikhoz használhatnak a diákok.

Az 1992-ben alakult TIKA kulturális és oktatási tevékenysége mellett fontos feladata a török kori emlékek felkutatása és gondozása Európa szerte, így számos magyarországi török emlék állapotfelmérésében és megújításában is részt vesznek. Ezek közé tartozik például a pécsi Idrisz baba türbéje vagy szintén Pécs egyetlen török korból maradt Kerjela nevű kútja, amelyet nemrégiben a szervezet segítségével, mintegy ötmillió forintos összegből állították vissza eredeti állapotába. A későbbiekben szintén a TIKA segítségével a Jakováli-dzsámi minaretjét teszik ismét látogathatóvá, a pécsi belvárosban pedig Ferhád pasa dzsámiját építik újjá a tervek szerint, valamint a budapesti Gül Baba türbéjének rekonstrukciós munkáiban is részt vesz a szervezet. 

magyarhirlap.hu