Orbán: Veszedelmes időket élünk

A magyar reformátusok ismerik a Kárpát-medencei magyarság megmaradásához és megtartásához vezető utat – jelentette ki Orbán Viktor szerdán Budapesten.

A miniszterelnök a Generális Konvent fővárosi találkozója alkalmából, a Kálvin téri református templomban tartott szerda esti istentiszteleten azt mondta: „az a feladat méretett ki ránk, hogy megtaláljuk az utat”, amely a magyarság megmaradásához és megtartásához vezet a Kárpát-medencében. „A magyar reformátusok ismerik ezt az utat. Erről tanúskodik a történelmünk” – hangsúlyozta Orbán Viktor köszöntőbeszédében.

Veszedelmes időket élünk

A kormányfő úgy fogalmazott: „veszedelmes, mindannyiunk erejét próbára tévő időket élünk”. Szavai szerint bár Európa ma a népvándorlás hullámaival és a görög pénzügyi vitákkal van elfoglalva, Ukrajna keleti felén most is ropognak a fegyverek, Kárpátalján számtalan magyar család él máról holnapra, miközben közösségük férfijai még mindig attól tartanak, hogy harcolniuk kell egy olyan háborúban, amiben nem látják saját érdekeiket. „Erdélyben a kommunizmus legsötétebb időszakát idézve indítottak hadjáratot a magyar reformátusok ellen” – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint a számtalanszor feltett kérdés ismét súlyos értelmet nyer: milyen jövő vár a magyar nemzetre a Kárpát-medencében? A válasz ugyanaz, mint az elmúlt évszázadokban: megmaradni és megtartani – mondta, majd úgy folytatta: „megmaradni és megtartani olyan háborúk közepette, amelyeknek kirobbanásához vajmi kevés közünk van, és amelyek által semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk”.

Keresztyénnek és magyarnak

Orbán Viktor felidézte, a 16. században a protestáns prédikátorok azzal a küldetéssel járták a török hódoltság alá vetett vidékek falvait, hogy megtartsák az ott élőket „keresztyénnek és magyarnak”. Így történhetett, hogy ami Mohácsnál katonailag és politikailag elveszett, azt kulturális és lelki értelemben visszahódította Genf, Sárospatak és Debrecen – mondta, hozzátéve: így történhetett továbbá, hogy 2009-ben – emlékezve arra a kötelességre, amellyel a mai és a jövőbeni magyar reformátusok nemzetük iránt tartoznak – a magyar református egyháznak „a különböző országokba szaggatott részei” közös alkotmányt fogadtak el.

„Amit Isten egybeszerkesztett, azt Trianon és a kommunizmus szét nem szakíthatja” – jelentette ki Orbán Viktor. Azt mondta, hat évvel ezelőtt tehát „öt évszázad kötelékei és abroncsai nyertek megerősítést, amelyek segítségével a magyar reformátusok teljesítve történelmi hivatásukat ma is összefogják az erdélyi magyarságot a Dunántúlival, a Felvidékit a Dunamellékivel, a Tiszántúlit a Kárpátaljaival, a Tiszáninnenit a Délvidékivel és a tengerentúlival”.

Segítsék a nemzetet!

Orbán Viktor kijelentette: „Magyarország felelős vezetői ma azt kérik Önöktől, hogy amint az elmúlt fél évezredben, úgy a következő évtizedekben is segítsék a nemzetet”. „Álljunk ki közösen Kárpátaljáért, ahol szociális katasztrófa fenyeget, és álljunk ki közösen Erdélyért!” – szólított fel a kormányfő, aki köszönetet is mondott azért, hogy bajba jutott magyar családok ezreinek sikerült segíteni Kárpátalján.

„Legyünk és maradjuk is tovább egymás munka- és szolgatársai, hogy együttes erővel küzdhessünk a magyarság megmaradásért és megtartásért a Kárpát-medencében” – zárta beszédét Orbán Viktor. A Generális Konvent – a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete – kétnapos fővárosi ülésének első napján tartott istentiszteleten Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét.

mno.hu