Orbán kemény szavakkal üzent a választóknak és Brüsszelnek

Felháborítónak nevezte Orbán Viktor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi döntését, amely elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt.

A miniszterelnök Körmenden, a Fidesz EP-választási rendezvényén azt mondta: felháborítónak tartja a döntést, egy újabb bizonyítéknak arra, hogy úgy tűnik, Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban „a bűnt elkövető emberek jogait az ártatlan emberek jogai és az áldozatok jogai elé helyezik". 

Hozzátette: a kormány nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani ezt, és meg kell védeni az életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét, amely jelentős visszatartó erővel bír a bűnt elkövetők vagy az ilyen szándékkal rendelkező emberek számára. 

Orbán Viktor a körmendi városháza előtt az őt körülvevő több száz szimpatizáns gyűrűjében arra biztatta hallgatóságát, hogy menjenek el vasárnap szavazni, vegyenek rész az európai parlamenti választáson. 

Szavai szerint bár igaz, hogy Magyarországnak nemzeti kormánya van, és a magyar ügyeket itt Magyarországon a magyar emberek fogják eldönteni, de ez nem jelenti azt, hogy „ki tudnánk magunkat szakítani abból a világból, amelyben élünk".

Magyarország tagja az Európai Uniónak, ezért „bár mi döntünk el nagyon sok kérdést", de nagyon sok már itt eldöntött ügyért meg kell harcolni Brüsszelben is, mert ott nagyon sok mindent akasztanak meg - fogalmazott.    „Ott erősek a bankok, erősek a multik, erősek a bürokraták, akik néha napján nem nézik jó szemmel, amit mi csinálunk" - mondta. 

Példaként említette a pálinkafőzés ügyét, amely uniós szinten ugyan kis ügynek számít, de jól példázza a gondolkodásbeli különbséget.  

Magyarországon olyan döntés született, amely nem a fináncoknak és a bürokratáknak, hanem azoknak a vidéki embereknek kedvez, akiknek a kertjében megterem a gyümölcs - emlékeztetett a kormányfő. „Ezzel szemben most arra kényszerítenek minket, hogy mindent újragondoljunk, mert nem fogadják el a döntésünket, de meg fogjuk találni a megoldást" - fűzte hozzá.

A pálinkafőzés ügye Orbán Viktor szerint jól testesíti meg azt, hogy nem elég egyszer itthon legyőzni egy akadályt, de ugyanazt az akadályt gyakran le kell győzni Brüsszelben is.

Ezért nem mindegy, hogy az Európai Parlamentben milyen gondolkodásmódú és lelki beállítottságú, milyen ösztönvilágú, milyen politikai beállítottságú emberek képviselik Magyarországot - jegyezte meg. „Ha olyanokat küldünk oda, akik nem harcolnak értünk, nem állnak ki a magyarok igazságáért, nem állnak ki a magyar érdekek mellett, akkor Brüsszelben számos itthon eldöntött jó dolgot elgáncsolhatnak" - mondta.

Orbán Viktor arra szólította fel a polgári, keresztény és nemzeti táborral szimpatizáló választópolgárokat, hogy vegyenek részt a voksoláson és adják szavazatukat a Fidesz-KDNP jelöltjeire.

A kormányfő szerint kétfajta szélsőséges politikai irányzat létezik, amelyik „bajt tud hozni a magyarok fejére" Brüsszelben. Az egyik azt mondja, hogy valamiféle Európai Egyesült Államokat kellene létrehozni, feláldozva ezzel egy még nem létező európai egység oltárán az ezeréves magyar államiságot; a másik irányzat pedig azt követeli, hogy indulatainkat követve, a józan eszünket sutba dobva lépjünk ki az Európai Unióból. 

Egyik sem szolgálja Magyarország érdekeit - szögezte le a kormányfő, hozzáfűzve: a történelem megtanított bennünket arra, hogy ott kell ülni annál az asztalnál, ahol a világ dolgairól döntenek, mert „ha nem ülsz ott az asztalnál, ne lepődj meg, ha az étlapon találod magad".

A Magyar Helsinki Bizottság közleményében üdvözölte a döntést, amely - mint írták - összhangban van álláspontjukkal. E szerint az ítélet lényege az, hogy minden fogvatartottnak joga van ahhoz, hogy előre meghatározott időközönként, megismerhető szempontok szerint megvizsgálják, indokolt-e még a fogva tartása. A magyar szabályozás azonban ezt semmilyen formában nem teszi lehetővé, nem biztosít elvi lehetőséget sem a szabadulásra, így Magyarország a tényleges életfogytiglan kiszabásával megsértette Magyar László emberi jogait - közölték. 

A közleményben felidézték, hogy a jogvédő szervezet 2009-ben beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), azt kérve, hogy semmisítse meg a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását lehetővé tevő rendelkezéseket. A beadványról azonban az Ab 2012. január 1-jéig nem határozott, így az eljárás megszűnt - írták.
 
A jogvédő szervezet a strasbourgi bíróságon Magyar László oldalán bekapcsolódott az ügybe. Mint a közleményben kifejtik, a magyar kormány álláspontjával szemben - amely szerint köztársasági elnöki kegyelemmel a tényleges életfogytiglanra ítéltek büntetése csökkenthető - azzal érveltek, hogy ennek a gyakorlata átláthatatlan, és túlságosan nagy mértékben múlik az államfő mérlegelésén. 

A strasbourgi bíróság a kérelmező ügyvédje és a civil szervezet érveit fogadta el, amikor kimondta: a köztársasági elnöki kegyelem nem jelent valódi lehetőséget a szabadulásra - írták. 

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága az MTI megkeresésére közölte: jelenleg 46-an töltik tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésüket, közülük 33 fogvatartott ítélete jogerős.
Magyar Lászlót 2009 decemberében ítélte el jogerősen a Debreceni Ítélőtábla rablógyilkosságért, mert az ítélet szerint társával - aki nem tényleges, de ugyancsak életfogytig tartó szabadságvesztést kapott - oly mértékben bántalmaztak két idős embert, hogy azok belehaltak a sérülésekbe. Az ítélet szerint a két elítélt mintegy harminc betörésben vett részt.

(hetivalasz.hu)