Már folyik a kvóta elleni kormányzati kampány

Ismét célkeresztbe került Brüsszel · Megint több kilométeres torlódás volt Hegyeshalomnál.

Kikerültek a hét végén a közterületekre a kényszerbetelepítés elleni népszavazást népszerűsítő plakátok, és elindultak a médiahirdetések is. A kormány fő célja, hogy minél többen vegyenek részt a referendumon. Ezt várhatóan ősszel tartják meg, de az időponttal kapcsolatban sok függ az Alkotmánybíróságtól, illetve az államfő döntésétől is. 

Megjelentek a hét végén a kvótaügyi népszavazásra buzdító kampányhirdetések a médiában, illetve a közterületeken. Budapesten voltak olyan plakáthelyek, ahol egymástól alig 20 méterre három óriásplakáton is a legújabb kormányzati szlogenek voltak láthatók. A várhatóan szeptember végén vagy október elején tartandó referendumra televíziós és rádiós hirdetésekben is felhívják a választók figyelmét. A kormány „tájékoztató kampányának” célja, hogy minél többen vegyenek részt a kényszerbetelepítéssel kapcsolatos őszi népszavazáson, hisz az csak akkor lesz érvényes és eredményes, ha több mint négymillió ember voksol.

– Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék! – ez a fő szlogen a kampányban, amelynek költségeit közpénzből fizetik. Nem tudni viszont, hogy mennyit költenek az üzenetek eljuttatására. A kormányzati Facebook-oldalon még pénteken megjelent bejegyzésben azt írták: elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság 78 millió forintos fejenkénti büntetéssel fenyegetőzik, ha a tagországok nem fogadják el a kényszerbetelepítést. Eközben egy magyar emberre egymillió forint uniós támogatás jut – fogalmaztak, megemlítve még a kormányfő által rendszeresen emlegetett „Brüsszelt meg kell állítani!” szlogent.

A kormány kvótaellenes népszavazását elrendelő múlt keddi országgyűlési határozatot a hírek szerint továbbra sem támadta meg senki az Alkotmánybíróságon (AB), bár azt csak ma összesítik, hogy a hosszú hétvége alatt érkeztek-e beadványok. Május 25-ig van lehetőség arra, hogy megtámadják a parlamenti határozatot az AB-n, és ez vélhetően meg is történik majd. Annál is inkább, mert mint beszámoltunk róla, ez a jogorvoslat, illetve az azzal járó időveszteség a Fidesz elemi érdeke. Ha ugyanis senki nem támadná meg a döntést, akkor a népszavazást augusztusban vagy szeptember elején kellene megtartani, akkor viszont a nyári szabadságolások, illetve az iskolakezdés miatt erősen kérdéses lenne, hogy meglenne-e az 50 százalékos részvétel.

Bitskey Botond, az AB főtitkára az állami médiának tegnap azt mondta, hogy a kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos indítványokról az Alkotmánybíróság várhatóan még a július közepén kezdődő ítélkezési szünet előtt dönteni fog. Az országgyűlési döntést ugyan még senki nem támadta meg, de a Kúria egy héttel korábban az ügyben hozott döntése ellen az AB-hez fordult már a liberális Fodor Gábor. Erre az alkotmányjogi panaszra viszont más eljárások és határidők vonatkoznak, mint ha valaki a parlamenti döntést támadja meg, és előbbinek nincs is hatása arra, hogy az államfő kitűzheti-e a referendum időpontját.

Közben folyamatos a migránsok beáramlása a kerítéssel védett magyar–szerb zöldhatáron. A rendőrség adatai szerint pénteken 171, szombaton 90, vasárnap pedig 103 migráns jutott be illegálisan az országba, vagyis három nap alatt 364 migráns érkezett. A nyugati határszélen, Körmendnél pedig folyamatos az odavitt migránsok „elszivárgása”. A körmendi sátortáborban a múlt hét végén már 212-en voltak, és naponta csaknem tucatnyi migráns hagyja el a befogadóállomást és megy tovább Ausztria felé. Az osztrák hatóságok emiatt szigorúbb ellenőrzést vezettek be az utóbbi hetekben, és tegnap például Hegyeshalomnál már 3-4 kilométeres torlódás alakult ki a kilépőoldalon. A torlódás oka éppen az volt, hogy az osztrákok szigorúbban ellenőrzik a belépő járműveket és utasaikat.

mno.hu