Közép-európai szövetségkötésről beszélt Orbán Viktor a trianoni diktátum évfordulóján

Bár száz évvel ezelőtt a trianoni diktátummal aláírták Magyarország halálos ítéletét, ma is élünk, és Magyarország is megvan – hangoztatta Orbán Viktor magyar kormányfő vasárnapi országértékelőjén.

Ma, száz évvel a trianoni halálos ítélet után azt jelenthetem önöknek, hogy élünk, és Magyarország még mindig megvan – mondta Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében vasárnap Budapesten. A kormányfő az MTI szerint hozzátette: nemcsak élünk, de ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából.

Az újra nemzeti alapokra állított Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával megtaláljuk a hangot, széles együttműködést, sőt szövetségeket is alakíthatunk – közölte a miniszterelnök. A történelem újra megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek – saját nemzeti érdekeik alapján – új szövetségi rendszert építsenek ki, és így a keletről és nyugatról fenyegető veszélyekkel szemben is megvédhetjük magunkat – mondta Orbán Viktor.

Romániára ugyanakkor a miniszterelnök nem tért ki.

Mint ismeretes, korábban, Temesváron, a romániai forradalom kitörésének évfordulóján ajánlott együttműködést Bukarestnek, mondván: Magyarország készen áll, hogy a szomszédjaival, köztük Romániával, felépítsen egy új Közép-Európát, amit azonban Klaus Johannis államfő durván visszautasított.

Orbán Viktor rámutatott: a felemelkedés kulcsa a nemzeti önbecsülés helyreállítása.

Minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik, a bajba jutott országok polgárainak személyes önbecsülése pedig csak nemzetükével együtt térhet vissza – fogalmazott a kormányfő.

Felidézte azt a 2010-es célkitűzést, hogy „bizonyítsuk be magunknak és a világnak, még mindig vagyunk valakik”. „Úgy gondoltuk, vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet. És mivel a Brüsszel és Washington által kijelölt utak nekünk nem voltak járhatóak, kénytelenek voltunk újat csinálni” – mondta, hozzátéve: tíz év után „kellő szerénységgel” azt mondhatja, „kitaláltuk és meg is csináltuk”. Az IMF-et hazaküldték, a hiteleket idő előtt visszafizették, létrehoztak 850 ezer munkahelyet, felszámolták az „ingyenélést”, a pénzügyeket rendbe tették, a dolgozóknak megadták a tiszteletet és a megbecsülést, a családok megkapták az elismerést, a nagycsaládok nagy elismerést kaptak, megindították a nemzetegyesítést, és a határon túlra kényszerült magyar közösségeket összekötötték az anyaországgal – sorolta.

Orbán Viktor újabb nemzeti konzultációt is bejelentett. Mint kifejtette, egyetértési pontokat kell létrehozni, hogy a kormánynak legyen mire ráállnia, legyen hol megvetnie a lábát. Hangsúlyozta: Európában az a helyzet állt elő, hogy a döntéshozóknak „az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál"; „gúnyt űznek az igazságból, a becsületes emberek egészséges életösztöneiből, és az áldozatok helyett az elkövetőket védenék”. Közölte: ez a veszedelmes jelenség Magyarországot is elérte, és komoly vitákra, nemzetközi erőpróbákra számíthatunk. A miniszterelnök kifejtette: külföldről finanszírozott, „s persze a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek és felbérelt ügyvédeik a jogvédelemmel visszaélve perek tömkelegét indítják". Nem nézhetjük ezt tovább tétlenül – hangoztatta.

A gyöngyöspatai helyzetről azt mondta: akkor pattant ki az ügy, amikor a cigány családok elindultak az életmódváltás útján, és ebbe az ígéretes folyamatba „vágott bele a villám” azzal a bírói ítélettel, amely szembefordította egymással a gyöngyöspataiakat. A bírói eljárást kezdeményező szervezetet szintén Soros György pénzeli – tette hozzá.

(kronikaonline.ro)