Kiegyensúlyozott és stabil a magyar-orosz kapcsolat

Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott közös sajtótájékoztatót Moszkvában. A magyar miniszterelnök elmondta, az elmúlt években a két ország kiszámítható partnere lett egymásnak, és minden megállapodás, amit korábban kötöttek, az teljesült. Szakértők szerint Európa tekintetében Magyarország kapcsolata a legerősebb Oroszországgal.

A sajtótájékoztatón Orbán Viktor kijelentette, nemzeti érdek, hogy az együttműködés Európa mindkét fele között jó legyen. Az energetikai együttműködésről a kormányfő azt mondta, sikerült megállapodni a 2020-as évre szóló gázszállításokról is. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig arról beszélt, Magyarország fontos és megbízható partnere Oroszországnak, és érdekeltek abban, hogy a kapcsolatok minden irányba fejlődjenek és erősödjenek.

A magyar és az orosz államfő 2014 óta immáron hetedik alkalommal találkozik egymással. Elmondható, hogy Európa tekintetében Magyarországnak van a legkiegyensúlyozottabb és legstabilabb kapcsolata Oroszországgal – fogalmazott Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője.

Magyarország a nyugati integráció tagja

Magyarország a magyar lakosság elsöprő többségének akaratából a nyugati integráció tagja, az Európai Unió és a NATO elkötelezett partnere. Támogatja a többségi döntéseket, még akkor is, ha ezek nem mindig felelnek meg a magyar nemzeti érdekeknek – mondta el Kiszelly Zoltán politológus. Hozzátette, ilyen döntések közé tartoznak az Oroszország ellen megszavazott szankciók is, amely a Kelet-Ukrajna ügyeibe való beavatkozás miatt született az ország ellen.

Mint mondta, a nyugati integráció mellett Magyarország számára fontos a keleten való jó kapcsolatok kialakítása is, ezt a célt szolgálja az Oroszországgal kialakított gazdasági és kereskedelmi kapcsolat. Hozzátette, ezek a kapcsolatok semmiképp nem nevezhetők politikai kapcsolatoknak. Kiszelly Zoltán elképzelhetőnek tartja azt is, hogy Magyarország a jövőben egyfajta híd lehet a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok közvetítésében.

Oroszországot nem sikerült megtörni

Bár Magyarország dollármilliós veszteséget könyvelhet el az Oroszország ellen megszavazott szankciók miatt, ugyanakkor látható, Oroszországot ezekkel a szankciókkal sem sikerült megtörni – jegyezte meg Lánczi Tamás. Mint mondta, a szankciók egyfajta célja Putyin gyengítése is volt, de úgy véli, az orosz elnök sokkal erősebb lett, mint négy évvel ezelőtt. Oroszországnak sikerült visszaszerezni több területet is, amely régen orosz törzsterület volt, ilyen például a Krím félsziget is.

Gazdasági teljesítménye nem kiemelkedő

Bár Oroszország lakossága csaknem 140 millió fő, gazdasági teljesítményét tekintve mégsem annyira kiemelkedő – mutatott rá Kiszelly Zoltán. Nagyjából az Egyesült Államok egyik nagyobb tagállamának gazdasági teljesítménye felel meg Oroszországéval. Ugyanakkor vannak vezető iparágai, mint a fegyverkezés és az űrtechnológia, de több más tudományos kutatásban is az élvonalban teljesítenek – fejtette ki.

Ukrajna elveszítheti geopolitikai szerepét

Lánczi Tamás beszélt arról is, hogy Magyarországot többször kritizálták azért, mert jó kapcsolatot ápol Putyinnal, pedig véleménye szerint Németország Angela Merkel német kancellárral az élen is pont ugyanezt teszi. Németország is együttműködik Oroszországgal energetikai területen, ezt mutatja az épülő Északi Áramlat gázvezeték, amely teljesen kikerülné Ukrajnát, leértékelve az ország geopolitikai szerepét.

Amennyiben a gázvezeték felépül, és Oroszország közvetlenül tudja majd a gázt eljuttatni Németországba, onnantól kezdve „Ukrajna kezét a Nyugat el is engedheti”, mert semmilyen geostratégiai érdek nem fűződik majd Ukrajna megtartásához. Ukrajnának talán az Európai Unióhoz való csatlakozás tudna segíteni, ám Lánczi Tamás szerint ettől az ország nagyon távol áll.

(hirado.hu)