Kiállt a Fidesz Lengyelország mellett Strasbourgban

Nagy többséggel (438 igen, 152 nem és 71 tartózkodás) döntött úgy az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése, hogy Lengyelországgal szemben kezdeményezik az uniós atomfegyverként emlegetett, az alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást, amelynek végén a tagállamok akár felfüggeszthetik a lengyelek szavazati jogát. Ugyanezt az eljárást indították meg idén májusban Magyarországgal szemben is, az általános megfogalmazás szerint ugyancsak az európai értékek súlyos megsértésének kockázata miatt.

A szavazás során az Európai Néppárt – beterjesztőként – támogatta az ötpárti javaslatot, a soraikban ülő fideszesek azonban nem. A magyar kormánypárti politikusok később közleményt adtak ki, amiben azt írják: „A lengyel kormány egyértelmű bevándorlásellenes álláspontot képvisel, Brüsszel pedig bünteti ezért.”

A lengyel kormány intézkedéseit két évvel ezelőtti megalakulásuk óta bírálta az EU, elsősorban az igazságszolgáltatás átszervezése és az alkotmánybíróság tagjainak kinevezése miatt. Az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság is több dokumentumban hívta fel a varsói kormány figyelmét, hogy az uniós joggal ellentétes az alkotmánybíróság jogkörének korlátozása és a bírák kinevezésének kormányzati befolyásolása. Ugyancsak visszatérő kritika, hogy Európa utolsó természetes őserdejében nagyszabású fakitermelésbe kezdett Lengyelország. A most elfogadott állásfoglalásban felszólítják a lengyel kormányt arra is, hogy határozottan álljon ki a nők jogai mellett azzal, hogy megkülönböztetés nélkül ingyenessé és hozzáférhetővé teszik a fogamzásgátlást, a sürgősségi fogamzásgátlás pedig vény nélkül is legyen elérhető. A vitában többen szóvá tették, és ez tükröződik az elfogadott szövegben is, hogy a lengyel kormány nem határolódott el a hétvégi hatvanezres „idegengyűlölő és fasiszta” tüntetéstől.

Guy Verhofstadt, a Liberálisok frakcióvezetője hihetetlennek nevezte, hogy ilyesmi megtörténhet 300 kilométerre Auschwitztól. Ezért a mondatáért egy lengyel képviselő gyűlöletbeszéd miatt feljelentette Verhofstadtot a parlament elnökénél. Az Európai Bizottság nevében Frans Timmermans első alelnök arról beszélt, hogy nehéz a lengyelekkel párbeszédet folytatni, mert nem hajlandók személyes találkozókon részt venni, marad az időnkénti levélváltás. A lengyel kormánypárt védelmében Ryszard Legutko képviselő arról beszélt, hogy a lengyelek alighogy megszabadultak az oroszoktól, máris a Nyugat gyarmatosítási törekvéseivel kell szembenézzenek. „Nem fogunk mindenért elnézést kérni, nem fogunk mindenre engedélyt kérni” – tette egyértelművé kormánya álláspontját Legutko. A varsói külügyminisztérium később közleményében már kevésbé harcias hangnemben úgy fogalmazott, hogy tudomásul veszik a határozat megszavazását, és nem térnek ki a párbeszéd elől. Ugyanakkor saját védelmükben megjegyzik, hogy az állásfoglalás leegyszerűsítő, és politikai nyomásgyakorlásként is értelmezhető.

Ami az eljárás menetét illeti, azonos a Magyarországgal szembenivel. Az EP szakbizottsága készít egy anyagot, szavaz róla, majd a plenáris ülés elé kerül az ügy. Itt a képviselők kétharmada dönt arról, hogy továbbküldi-e a tagállamok kormány- és államfőit tömörítő Európai Tanácsnak azzal, hogy folytassák le az eljárást. Ennél a szavazásnál azonban a magyar kormány kedvezőbb helyzetben van, feltéve, ha megvédi a pártcsaládja, mert az Európai Néppárt támogatása nélkül nem lesz meg a kétharmad. (Igaz, a Néppárton belül változatlanul nagyon sok az Orbán-kritikus, elégedetlen képviselő.) A lengyel kormánypárt azonban egy kisebb frakcióban, a brit toryk által vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjában foglal helyet, ők még a fideszes átszavazókkal is kevesen vannak a kétharmad meggátolására. Ugyanakkor a végső döntéshez az Európai Tanácsban egyhangúság kell, Orbán Viktor és lengyel kollégája, Beata Szydlo már biztosították egymást a kölcsönös vétóról.

Járóka Líviát, a Fidesz európai parlamenti képviselőjét választotta egyik alelnökének az Európai Parlament szerdán strasbourgi plenáris ülésén. Járóka Líviát a Fideszt is tagpártjai között tudó Európai Néppárt (EPP) jelölte az EP egyik megüresedett alelnöki posztjára, a magyar képviselőcsoport ajánlására. Járóka Lívia Pelczné Gáll Ildikó szeptember elején megüresedett EP-képviselői helyét vette át, mostantól pedig betölti az Európai Számvevőszék tagjává kinevezett Pelczné távozásával szabaddá vált alelnöki tisztséget is. Az EPP magyar képviselőjét 290 szavazattal választották alelnöknek.

(mno.hu)