KERESZTSZÜLŐI PROGRAM A CSÁNGÓ GYERMEKEKÉRT

MAGÁNEMBEREK, ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CÉGEK TÁMOGATJÁK A MOLDVAI FIATALOKAT

Hihetetlen szeretetet kapnak és lelkileg feltöltődnek azok az önkéntesek, akik csángó magyar gyermekek oktatását támogatják a keresztszülői programban. Többen tíz év óta folyamatosan segítik a moldvai fiatalokat, akad, akinek a keresztlánya ma már kétgyermekes anyuka. A programnak köszönhetően jó eséllyel az utódok is megtanulhatnak magyarul.

Jolanda Willemse tíz év óta vesz részt a Moldvai Magyar Oktatási Alapítvány keresztszülői programjában. Ebben önkéntesek segítenek csángó magyar gyermekeknek, hogy tanulhassák őseik nyelvét. Magánszemélyek, önkormányzatok és cégek támogathatják a moldvai fiatalok oktatását, a keresztszülők eddig 400 millió forintot biztosítottak a programra. A Szentendrén élő Jolanda Willemse, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke, a szervezet szociális felelőse korábban holland férje mellett közel 33 évig végzett karitatív munkát Afrikában és Ázsiában. Az asszony azért csatlakozott a keresztszülői programhoz, mert itthon üresnek érezte az életét. Jolanda eddig két keresztlány támogatását vállalta: az egyik ma már 23 éves és két kislány édesanyja, a másik 15 esztendős. Előbbit 13, utóbbit 12 éves korában vette pártfogásba úgy, hogy egy szót sem beszéltek őseik nyelvén. – Sajnos később egyikük sem magyar középiskolában tanult tovább. Madaléna 17 évesen férjhez ment, a fiatalabb lány pedig nem tudott elég jól megtanulni magyarul, így Bákóban folytatta tanulmányait. Ennek ellenére továbbra is támogatom őt, aki igyekszik ezt meghálálni. Esténként, amikor hazamegy a román iskolából, még magyarul tanul. Mindkét lánnyal tartom a kapcsolatot telefonon, és látogatjuk is egymást. Madalénát arra biztatom, hogy a lányait is tanítsa meg magyarul – meséli Jolanda, aki most egy kisebb fiút szeretne vállalni a lányok után. Az asszony a keresztszülői program mellett minden évben elhoz Magyarországra húsz diószéni gyermeket is Moldvából, akik egy hetet táboroznak nálunk. Ennek költségeit támogatásokból, más keresztszülők segítségével biztosítja, vagy éppen maga fedezi. – Diószénen körülbelül 80 gyermek tanul magyarul, akiket tíz éve ismerek. Én vagyok az egyetlen állandó személy az életükben a szüleik mellett, a tanárok jönnek-mennek. Most karácsonyi csomagokat állítok össze nekik – számolt be Jolanda Willemse a tevékenységéről.

Jolandát rendkívül boldoggá teszi a vállalása. – A gyerekek végtelen szeretetet és feltöltődést adnak, amit a mindennapi életemben nem kapnék meg – jegyzi meg boldogan. – Azért ajándékozok, hogy motiváljam őket. Egyetlen gyermek sem tanulna este magyarul a román iskola, a leckeírás, a kapálás vagy az állatok etetése után. Engem csak az érdekel, hogy bármi áron, de beszéljenek magyarul. Minden gyermeknek joga van az anyanyelvét tanulni, bárhol is él a világon – érvel az asszony.

Lázárné Sereg Borbála és Lázár Mihály szintén a kezdetektől részt vesz a programban, amelyhez Böjte Csaba atya felhívására csatlakoztak. Nemcsak a saját keresztgyermeküket támogatják, hanem más csángó fiatalokat is segítenek abban, hogy eljussanak Magyarországra a keresztszüleikhez. – Mi eddig két gyermeket támogattunk. Amikor az első befejezte az általános iskolai tanulmányait, vállaltunk egy másik kislányt, aki most végzős a csíkszeredai Kájoni János Közgazdasági Szakközépiskolában. Ő nyáron érettségizik, és eddig minden nyáron elhozták egy hétre Magyarországra – mondja el Lázárné Sereg Borbála. Eleinte egy másik kislányt szerveztek mellé, hogy magyarul beszélgessenek, később maguk tanítgatták Linát. Emellett többször csomagokat küldtek neki, olykor ruhát kapott tőlük ajándékba. – Karácsonyra ajándékot vettünk a családja minden tagjának, és időnként háztartási gépeket is vásároltunk nekik – emlékezik vissza az asszony.

– Lélekben rengeteget kapok ezért cserébe – mondja elcsukló hangon Borbála. – Amikor Lina hazament, nálunk hagyott egy karkötőt. Azt hittük, hogy mindez véletlenül történt, de a kislány egy köszönőlevélben azt írta, „azért hagytam ott a karkötőt, hogy ha meglássa, jusson eszébe, én oda voltam”.

magyaridok.hu