Budapest: Kedden ismét összeül a kerekasztal

Tüntetések és sztrájk – A szülőket és a tanulókat is mindinkább igyekszik bevonni a tiltakozó akciókba a tanítanék mozgalom.

Egyszerre több tiltakozó akciót is szerveznek a Tanítanék Mozgalomhoz csatlakozók, pedig a köznevelési kerekasztal „emmis” munkacsoportjai már megkezdték az érdemi tevékenységet, kidolgozott javaslataik­ról a keddi plenáris ülésen számolnak majd be. 

Minden erejével igyekszik életben tartani a tiltakozási hullámot a Tanítanék Mozgalom. Amint azt megírtuk, kedden megalakították az „alternatív kerekasztalt”, a Civil Közoktatási Platformot (CKP). A CKP közölte, támogatja a pedagógus sztrájkbizottság huszonöt pontos, valamint a Tanítanék Mozgalom négypontos követeléslistáját – utóbbiban szerepel például, hogy „a kormány mondja ki, a 2011-ben elfogadott köznevelési törvényt átmenetinek tekinti, az új közoktatási törvénnyel kapcsolatos egyeztetések az alapoktól kezdődjenek”. Ezen­felül létrehoznak egy munkacsoportot „az akut problémák gyors megoldását célzó azonnali követelések összegzett listájának elkészítésére”. Egy másik munkacsoportjuk pedig „egy hosszú távú alternatív közoktatási stratégia, valamint egy közoktatási és szakképzési törvénytervezet” megalkotásán fáradozik. Külön munkacsoport dolgozik „a tiltakozó akciók összehangolásán és koordinálásán”. Ez a harmadik csoport biztosan nem tétlenkedik, több akció szervezése is folyamatban van. Egyrészt ma délutánra szolidaritási demonstrációt hirdettek a zuglói Teleki Blanka Gimnázium elé, arra hivatkozva, hogy a Klik vizsgálatot folytat a miskolci pedagógustüntetés napján elmaradt órák miatt, s ezért különféle dokumentumokat kért Pukli István igazgatótól, amit a tiltakozók nyomásgyakorlásként, megfélemlítésként értékelnek. A Klik szerint viszont „Magyarországon mindenkinek joga van a gyülekezéshez és a véleménynyilvánításhoz, azonban a politikai demonstrációkon való részvétel a tanítást semmiben nem befolyásolhatja”.

A pedagógusokon kívül a szülőket és a diákokat is egyre inkább igyekeznek bevonni az akciókba. Klinghammer István korábbi felsőoktatási államtitkárnak egy interjúban elhangzott megjegyzését a „kócos, borostás, kockás inges tanárokról” olyannyira szívükre vették, hogy „kockásinges” fotókat kérnek minden csatlakozótól, legyen az tanár, szülő, diák, akár egész osztály vagy tantestület. A felhívásban – a kockás ing egybeírásán kívül is – sok hiba és magyartalanság szerepel, ám az ezt kifogásoló hozzászólókkal közölték: ez nem lényeges.

A következő kezdeményezés az úgynevezett „szülői sztrájk”, amelynek Facebook-oldalán tegnap délutánig már több mint tizenkétezren jelezték részvételi szándékukat. Ennek lényege, hogy február 29-én a szülők ne engedjék iskolába gyermekeiket, és igazolják a hiányzást. A „Nem leszek suliban” elnevezésű akció honlapján a hozzászólásokban felvetődött, hogy sokan most is el vannak maradva a tananyaggal, ezért nem biztos, hogy ésszerű egy egész tanítási napot elveszíteni, hiszen a kimaradó órákat pótolni kell majd. Egyébként külön oldalt is elindítottak azoknak, akik arra a napra gyermekfelügyeletet keresnek vagy vállalnak, ám tegnap délutánig még senki sem jelentkezett.

Lapunk megkeresésére az Emmi tegnap közölte, a köznevelési kerek­asztal szaktárca által szervezett munkacsoportjai a héten megalakultak, és elkezdték érdemi tevékenységüket. A köznevelés irányítási munkacsoport alakuló ülése kedden volt, a pedagógus foglalkoztatás munkacsoport szerdán ült össze, a fenntartói munkacsoport pedig tegnap alakult meg. A munkacsoportok a jövő keddi plenáris ülésen számolnak be eddigi tevékenységükről és javaslataikról.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tegnap úgy nyilatkozott, akár a köznevelési törvény módosításáról is lehet szó, ha a kerekasztal munkájának végén ennek szükségességét állapítják meg. A civil szervezetek „kerekasztalával” kapcsolatban kijelentette, ha egy ilyen fórum komoly szakmai munkát akar végezni, és annak eredményei vannak, azt mindenképpen szeretnék „becsatornázni” az egyeztetésbe. Hozzátette, mindazokkal szívesen tárgyalnak, akiket a diákokért érzett felelősségérzet vezet, de egy több száz tagú kerekasztal nyilván nem tudna működni.

Pukli István mint ifjú szocialista jelölt

Egyes információk szerint Gyurcsány Ferenc egykori cégénél, a Perfekt Rt.-nél is dolgozott, ám már korábban, 1998-ban, Tolna megyei szocialista képviselőjelöltként kezdte a politizálást a zuglói iskolaigazgató. Pukli István maga így vallott: „Még 1997 nyarán, a Fadd-Domboriban megrendezett közéleti táborban ismerkedtem meg a Magyar Szocialista Párttal, lettem a tagja az Ifjú Szocialisták Mozgalomnak, a szekszárdi alapszervezetet október elején alakítottuk meg. Szintén október óta vagyok tagja az MSZP paksi alapszervezetének.” Kérdéses, Pukli párttagsága fennáll-e még. Érdekesség, hogy 2012-ben a Teleki Blankába járó gyerekek tiltakozást szerveztek igazgatói megbízása, valamint az igazgatóhelyettes eltávolítása ellen. 
(KD)

Kétszázmilliárd köznevelési intézményekre

Az előző – 2007–2013-as – támogatási időszakban az óvodák huszonötmilliárd forintot, az iskolák száznegyven­milliárd forintot kaptak infrastrukturális fejlesztésekre, a 2015–2016-os támogatási időszakban pedig összesen kétszázhárommilliárd forintot terveznek ugyanerre a célra – derül ki a humántárca parlamenti államtitkárának egy írásbeli kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence hozzátette, további forrásokhoz férhetnek hozzá a köznevelési intézmények a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban, az óvodák pedig ezen felül a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében is.

Az államtitkár tájékoztatása szerint az állagmegóvással, karbantartással kapcsolatban tudni kell, hogy az a háromezer főt meghaladó települések esetében az önkormányzat feladata, csak rendkívüli esetben, felmentéssel mentesülhet működtetési kötelezettsége alól. A működtetőnek kell ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az adott ingatlanban a munkát „megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el”. Az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós költségek fedezéséhez az állam pályázati úton támogatást nyújt. 

Csak tárgyalás után születhet valódi megoldás

Nem kapott meghívót a Civil Közoktatási Platformtól a Nemzeti Pedagógus Kar, erről a testület elnöke beszélt az Echo Televízió Híróra című műsorában. Horváth Péter elmondta, a kormány által összehívott Köznevezési Kerekasztal nyomán hat téma mentén jelölték ki az irányokat, ezen a héten négy munkacsoportnál kezdődött meg a munka. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jelenlegi formájában valóban problémás, tavaly már év közben súlyos likviditási gondok léptek fel. Horváth szerint az állam felelőssége az oktatás fenntartása és működtetése, ugyanakkor nagyobb önállóság kellene az iskoláknak.
Az elnök szerint a kormányzati nyilatkozatok alapján az intézményfenntartás területén akár rövid távon megoldás születhet, ám nyilván vannak olyan kérdések, mint például a tartalomszolgáltatás, ahol tovább húzódhat az egyeztetés. „Meg kell határozni, mi az oktatás feladata, az nem elegendő, hogy kisebb legyen a tananyag” – magyarázta Horváth Péter, elismerve, jórészt jogos problémák kerültek elő, s bár lehetnek csalódottak, de jócskán vannak nyertesei is az életpályamodellnek. Leszögezte, senkinek nem tiltják meg, hogy akár tüntessen, de a végső megoldás biztosan a tárgyalóasztalnál születik majd meg. 

magyarhirlap.hu