Hatodik éve csökken a munkanélküliség Magyarországon

A 2018. február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezer fővel, 177 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent. A férfiakat alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a nőket, és esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt. Az adatok azt mutatják, tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé a magyar gazdaság. Immár 70 hónapja csökken a munkanélküliség Magyarországon.

Varga Mihály szerint a 2020-as foglalkoztatási célkitűzésünket, ami az uniós átlag elérése volt, már 2016-ban teljesítette az ország

A február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezerrel, 177 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanélküliségi ráta az előző gördülő három hónap, az első negyedév átlagához képest 0,1 százalékponttal csökkent.

Varga Mihály közölte: a kedvező gazdasági és foglalkoztatási folyamatok eredményeként a munkanélküliek száma félmillióról mintegy harmadára csökkent 2010 óta. A pénzügyminiszter közölte: hetvenhónapos folyamatosan csökkenés eredményeként 2018. február-áprilisban 3,8 százalékra esett vissza a munkanélküliségi ráta, amivel hazánk az uniós tagországok közül a kedvező, negyedik helyet foglalja el.

A KSH azt is közzétette, hogy a 2018. február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 445 ezer fő volt, 67 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,8 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt.

Uniós átlag felett

Varga Mihály kiemelte, a kétszámjegyű béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is folyamatosan nő, nyolc év alatt több mint 750 ezerrel emelkedett a munkában állók száma.

A tárcavezető hangsúlyozta, az uniós tagországok közül Magyarország tudta a leggyorsabb ütemben, 13,3 százalékponttal növelni a foglalkoztatási rátát, míg az uniós átlag csak 3,5 százalékponttal nőtt 2010 óta. Mint mondta, ezzel a 2020-as foglalkoztatási célkitűzésünket, ami az uniós átlag elérése volt, már 2016-ban teljesítettük. Egy év alatt 67 ezer fővel nőtt a foglalkoztatotti létszám, ugyanakkor a versenyszférában 128 ezerrel növekedést figyelhettünk meg, ami a gazdasági növekedésre is kedvező hatással van.

A közfoglalkoztatottak száma 46 ezerrel, a külföldön munkát végzőké pedig 15 ezerrel csökkent az utóbbi egy évben, amely mindkét esetben jelentős, 23 százalék, illetve 13 százalékos csökkenésnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy a kormány terveivel összhangban a közfoglalkoztatásban dolgozók folyamatosan lépnek át a versenyszférába, emellett egyértelműen fordult a trend, hónapról-hónapra csökken a külföldön dolgozók száma is – közölte a miniszter.

Míg korábban a fiatalok munkanélküliségi rátája harminc százalékhoz közelített, addig ez mára tíz százalék alá, 9,6 százalékra csökkent ebben az időszakban. Az erősödő munkaerő-kereslet miatt az elkövetkezendő időszak kiemelt feladata a munkaerő-tartalék aktivizálása, a közfoglalkoztatottak és munkanélküliek képzése, a kisgyerekes nők, illetve a nyugdíjasok munkába állásának könnyítése lesz – tette hozzá Varga Mihály.

Bővülés minden piaci ágazatban

Horváth András, a Takarékbank elemzője kifejtette: a KSH adatai szerint a a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74,0 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 78,5 százalékos rátájának eléréséhez.

A foglalkoztatottak száma a szolgáltatások kivételével minden piaci ágazatban bővülést mutatott 2018. I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságban 6 ezer, a feldolgozóiparban 21 ezer, az építőiparban ismét kiemelkedő, 45 ezer új munkahely keletkezett. A közszolgáltatások esetében közel stagnált, a piaci szolgáltatások területén pedig 13 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon. A foglalkoztatottak száma várhatóan idén a nyári hónapokban fogja átlépni a 4.5 millió főt az 1980-as évek eleje óta először.

A Takarékbank elemzője szerint a munkanélküliségi ráta 2018-ban várhatóan 3,0 százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást.

Közel a teljes foglalkoztatottság

Tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé a magyar gazdaság, azonban a sokat hangozatott munkanélküliségi ráta helyett ennek megállapításához sokkal érdemesebb a foglalkoztatási rátát vizsgálni, ami sokkal inkább kifejezi ezt az állapotot – hangoztatta Horváth András. Az elemző úgy vélte, ezt a rátát tekintve további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben, a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest.

Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új munkahelyet jelent, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság. Ennek forrását az intézményi statisztikák is alátámasztják, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság több mint 500 ezer fős munkaerő tartalékkal rendelkezik az inaktívak továbbra is jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Továbbá a központi államigazgatásból több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője kiemelte: a munkaerőpiac feszességét jelzi, hogy nemcsak a munkanélküliségi ráta csökkent, hanem mind az aktivitási, mind a foglalkoztatottsági ráta tovább emelkedett, az előbbi 62,1 százalék, az utóbbi pedig 59,8 százalék volt a fenti időszakban.

Feszített munkaerőpiac

Úgy látják, hogy a szezonális hatásoknak köszönhetően, az elkövetkező hónapokban akár valamelyest még tovább csökkenhet a munkanélküliségi ráta, a közmunkaprogramban dolgozó számának alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt a mérték azonban kérdéses. Mindenesetre az valószínűnek tűnik, hogy az elsődleges munkaerőpiac mostani feszített helyzete miatt az év egészében négy százalék alatt maradhat a mutató.

A feszített munkaerőpiac, az alacsony munkanélküliség a bérek emelkedésében is tükröződik. A továbbra is erős reálbér-emelkedés és az erős fogyasztói bizalom pedig arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz. Becslésük szerint az idei évben 3,7 százalékkal bővülhet a magyar GDP, ám az esetlegesen magasabb fogyasztás miatt felfelé irányuló kockázat övezi az előrejelzést.

Kormányzati célok

Puskás Imre, a Fidesz szóvivője a KSH adatait kommentálva kiemelte: a most megalakult új kormány célja, hogy tovább közelítsenek a teljes foglalkoztatottsághoz és tovább csökkentsék a munkát terhelő adókat. Hangsúlyozta: a nemzeti szuverenitás megőrzése a gazdaságpolitikában és az adópolitikában is szükséges. Se Brüsszelnek, sem az ellenzéknek nem hagyhatjuk, hogy letérítse az országot arról a gazdaságpolitikáról, adó- és foglalkoztatáspolitikáról, amellyel Magyarország egyre inkább erősödik – szögezte le.

(hirado.hu)