Évtizedes sérelmek állnak az MSZP és Gyurcsány közé

Évtizedes sérelmek miatt is lehetetlennek tűnik, hogy a jelenlegi MSZP-vezetés és Gyurcsány Ferenc között őszinte együttműködés jöjjön létre. Az Apró-család szerintük gyanús befolyásszerzését éppúgy a volt miniszterelnök „ősbűneinek” tartják, mint Szili Katalin bukását, az MSZP kollektív légkörének megszűnését, illetve az őszödi beszédnek a kiszivárogtatását.

Nem csak ideológiai ellentétek és a párt új politikai stratégiája miatt szakított az MSZP a DK-val, hanem évtizedes sérelmek is hozzájárultak, ahhoz, hogy a Tóbiás József vezette szocialista vezérkar bizalmatlan Gyurcsány Ferenccel szemben. Szocialista forrásaink szerint Falus Ferenc váratlan visszalépése Bokros Lajos javára, amelyben Gyurcsány Ferencnek is kitüntetett szerepe volt, ezeket a „negatív érzelmeket” újra belobbantotta. 

A Baranya-Szabolcs tengely

A Horn Gyula visszavonulása utáni MSZP több, ideológiai szempontból kicsit eltérő erőcsoportokból állt.

Ebbe belefértek a marxista beütésű, a lakótelepek népét képviselni kívánó antikapitalista „vérbalosok”, akik a Kiss Péter vezette Baloldali Tömörülésben politizáltak, a belvárosi, inkább liberálisba hajló „polgárosult” értelmiségiek, akik a Vitányi Iván vezette Szociáldemokrata Társulásba tömörültek, illetve a vidéki Magyarországot képviselni igyekvő népiek a Nagy Sándor alapította Szocialista Platformban.

A nagy befolyással rendelkező budapesti pártszervezet mellett az úgynevezett Baranya-Szabolcs tengelynek hívott „csoport” volt az egyik meghatározó. Mind Szabolcsban, mind Baranyában erős támogatottsággal rendelkezett a párt, e megyeszékhelyeken akkor megdönthetetlennek tartott MSZP „uralom” volt.

A két megyei pártszervezet ereje nagy taglétszámukban rejlett, emiatt más megyéknél nagyobb mandátumaránnyal rendelkeztek a kongresszusokon, ezért a vezetőválasztások során „embereiket” jól meg tudták támogatni.

A „tengelyt” olyan politikusok képviselték a baranyai oldalról, mint Szili Katalin elnökhelyettes, az Országgyűlés elnöke, Puch László pártpénztárnok, valamint Toller László elnökségi tag, Pécs akkori polgármestere. Míg a szabolcsi vonalon egyebek mellett Juhász Ferenc alelnök, honvédelmi miniszter és Baja Ferenc volt környezetvédelmi miniszter, a 2002-es MSZP-kampány kampányfőnöke „játszott”.

Bár Tóbiás József a párt ifjúsági szervezetének vezetője, majd országos pártigazgató volt ekkor, de nyírségi származású lévén e tengelyhez is sorolható volt. A kör tagjainak java része a párton belüli ideológiai palettán az úgynevezett népiek közé tartozott, akik Gyurcsányt – ma is inkább – (neo)liberális politikusnak tartják, mintsem szociáldemokratának. 

2005-2006: baljós árnyak

A Baranya-Szabolcs tengely tagjainak párton belüli felemelkedése 2000 őszén következett be, amikor az MSZP novemberi kongresszusán meggyengült a Kovács László vezette Budapest-centrikus elnökség. Kovács pártelnök maradt, de frakcióvezetői posztját elvesztette, Kiss Péter ügyvezető alelnök megbukott a párt második embereként, és a Lendvai Ildikó vezette budapesti szervezet helyett a baranyai és szabolcsi káderek özönlötték el az MSZP vezetését: Szili Katalin elnökhelyettes, Juhász Ferenc alelnök, Baja Ferenc pedig pártigazgató lett.

A Baranya-Szabolcs tengely gyengülését jelezte Szili Katalin 2005-ös államfőjelölti kudarca. Szili stábjában fontos szerepet töltött be Tóbiás József, Puch László és Wéber Attila jogász, szociológus, aki akkor a házelnökasszony kabinetfőnöke volt – Baja azonban ekkor az SZDSZ-szel történő megegyezést és Glatz Ferenc indítását szorgalmazta.

Az eredmény közismert, pár szavazaton múlott, de végül az MSZP szégyenére – a Fidesz által is támogatott – Sólyom László lett a köztársasági elnök. Az SZDSZ – néhány „szilista” átszavazó kivételével – távol maradt a választástól; de a MSZP népies szárnya meg volt arról győződve, hogy a szocialista frakción belül is voltak olyanok, akik elárulták Szili Katalin, és ellene szavaztak.

Szerintük az akció puccs – méghozzá a neoliberálisok összeesküvése – volt az akkor még a párton belül befolyásosnak számító házelnökasszony, és rajta keresztül a népiek ellen. Beszéltünk olyan vezető szocialistával, aki szerint a fiaskóban Gyurcsány Ferenc keze is benne lehetett (ezt a feltétélezést sehol senki sem tudta bizonyítani), bár Gyurcsány akkori támogatóinak egy része éppen azért kritizálta a volt miniszterelnököt, mert nem mert szembemenni a parlamenti matematika alapjaival sem tisztában lévő szocialista többségi hangulattal. 

Gyurcsány Ferenc második bűnének azt tartják, hogy egy róla készült, Debreczeni József által jegyzett portrékönyvben név szerint beszélt negatívan több szocialista politikustársairól, így például Mesterházy Attiláról, illetve Baja Ferencről. Az akkor (2006 késő tavaszán – kora nyarán) ereje teljében levő miniszterelnök savazása sértő és megalázó volt az érintettek számára. (Gyurcsány később is gyűjtötte ez ellenségeket, 2011-ben egy MSZP kongresszuson a politikusi jellemességről tartott felszólalásakor hírportálok beszámolói szerint a nagy plénum előtt szállt bele Lamperth Mónika mellett Baja Ferencbe, mint akik „remegtek”, „könyörögtek” és „sírtak” azért, hogy valakik legyenek a kormányában. Korábban pedig Szekeres Imréről mondta állítólag, hogy „gyenge minőségű ember”.)  

Őszöd tovább kísért

A „harmadik” vétek az híressé vált őszödi beszéd és kiszivárgásának története. A beszédet a szocialisták mai vezetői lehet, hogy az MSZP-nek címzett hadüzenetként értékelik, a szivárogtatással kapcsolatban pedig máig úgy látják, hogy azért Gyurcsány Ferenc és stábja a felelős. Ez ügyben a bizalmatlanságot növelte, hogy a volt miniszterelnök-pártelnök többször ellentmondásosan nyilatkozott arról, mit tud a szivárogtatás körülményeiről, és arról is, hogy szerinte kik lehetnek a kiszivárogtatók.

Az ügyben indult vizsgálatok felszínesek és eredménytelenek voltak, majd váratlanul a DK-tag Szabó Bálint három keresztnevet (Katalin, Ferenc és Imre) bemondva azt állította, hogy Gyurcsány ellenlábasai állnak a tett mögött. 

A sajtóban be is indultak a találgatások, hogy Szili Katalin, Baja Ferenc vagy Juhász Ferenc, illetve Szekeres Imre lehet-e „puccsista”, akik közül többen pert is indítottak a nyilatkozat miatt. Igaz, később Gyurcsány elhatárolódott Szabótól, akit kidobtak a DK-ból, de mégis sokan haragszanak rá emiatt az ügy miatt is az MSZP-ben.

Új pártelnök, régi barátok

Tóbiás József, az MSZP elnöke közelről szemlélte a Szili-ügyet, volt pártigazgatóként tisztában van azzal, hogy az őszödi hangfelvételhez a párton belül kik (leginkább az éppen hivatalban levő pártvezetés, azaz Gyurcsány stábjának munkatársai) férhettek hozzá.

A jelenlegi MSZP-vezérkarban ráadásul többen vannak az egykori Baranya-Szabolcs tengely vezetői közül. Tóbiás József mellett ilyen Baja Ferenc, a Táncsics Alapítvány elnöke, akit Gyurcsány Ferenc nyilvánosan már többször is megsértett; Tóbiás stábját pedig az a Wéber Attila jogász, szociológus is erősíti, aki Szili Katalin kabinetfőnöke volt.

Így az MSZP jelenlegi vezetői, amikor arról beszélnek, hogy balra akarják nyitni a pártot, akkor egyrészt a régi „népiek” neoliberális-ellenes ideológiáját veszik elő, másrészt az is tény, hogy máig élő „sérelmeket” táplálnak Gyurcsány Ferenccel szemben, akinek a machinációinak tulajdonítják, hogy az egykor nagy és néppárti MSZP lejtőre került, és töredékére esett a párt tábora.

atv.hu