Egyszámjegyű lesz a vállalati nyereségadó

Jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó, ami egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Budapesten rendezett Regionális Digitális Konferencián csütörtökön. Varga Mihály a konferencia szünetében bejelentette: péntekig lezárhatják a járulékcsökkenésről szóló tárgyalásokat a munkaadókkal és munkavállalókkal.

A miniszterelnök elmondta, hogy a szerdai kormányülésen a nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére és a munkaadókkal tartott korábbi egyeztetések alapján döntöttek. Kifejtette azt is, hogy a minimálbér emeléssel kapcsolatban azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy “menjen el a falig”, amit még a vállalkozók képesek elviselni, olyan magasra próbálja felvinni a magyar minimálbért.

Orbán Viktor a Budapesten rendezett Regionális Digitális Konferencián csütörtökön hozzátette, kéri a jelen lévő Günther Oettingert, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosát, hogy képviselje ezt a gondolatot, amely szerint a digitális szolgáltatások a tejhez és a kenyérhez hasonlóan az alapvető dolgok, a “basic needs” körébe tartoznak.

Felidézte, a tervek szerint jövőre 27-ről 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája Magyarországon, amit 2018-ban 5 százalékra szeretne levinni a kormány, de ezt az Európai Unió most nem fogadja el. A digitalizáció óriási lehetőség és komoly veszélyforrás – mondta. Európa kulcsszava a versenyképesség, a kontinens versenyképessége azonban évek óta egyre csökken, és az unió vezetői eddig nem találták meg azt az ellenszert, amivel ezt meg tudnák állítani.

Elmondta, “öröm az ürömben”, hogy a 64 milliós lélekszámú visegrádi országok az európai növekedés egyik tartópillére lettek, miközben Európa globális pozíciói nem javultak. Az idei kereskedelmi adatok szerint a V4-ek nagyságrenddel nagyobb kétoldalú kereskedelmet bonyolítanak le Németországgal, mint az Egyesült Államok vagy Franciaország.

A miniszterelnök szerint az amerikai elnökválasztás tanulságai is bizonyítják, hogy milyen megrázkódtató hatásokkal járt a globalizációval szembeni aggodalom. Komoly társadalmi ellenállás fejlődhet ki a globalizációval és a digitalizációval szemben, ha annak kedvező hatásai egyenlőtlenül oszlanak meg. Mint mondta, a digitális forradalom nem csak szilícium-völgyeket tud teremteni, hanem rozsdaövezeteket is.

A politikai vezetők feladata, hogy a digitalizáció folyamatait bölcsen kezeljék, irányítsák. Ebben a kelet-közép-európai régió országainak óriási növekedési potenciál rejlik, mivel nem segély, hanem munka alapú gazdaságok. Az új korszak nyertesei és vesztesei között a verseny ott dől el, hogyan tudják a digitalizáció eredményeit átültetni a gazdaságba – jelentette ki.

Autókon keresztül vezet a legrövidebb út

Elmondta, egyetért Günther Oettingerrel abban, hogy az autóipar jelenti a régió számára a digitális korszakba vezető legrövidebb utat. Csak a visegrádi országokban évi 3,3 millió járművet gyártanak, ráadásul az autógyártás a legtöbb kutatás-fejlesztési kapacitást használó, innovációt és munkahelyteremtést ösztönző szektor, az ágazat jövője döntő jelentőségű a régió számára.

Az autógyártás a több ágazatot is magával fogja húzni, az agráriumban, az energetikában, egészségügyben vagy építőiparban is le fog játszódni ez a folyamat, hiszen ezeket az ágazatokat is meg kell nyitni a digitalizáció előtt. A digitalizációt a közjó szolgálatába kell állítani, kiszűrve a negatív hatásokat, ebben az első feladat, hogy senki ne szoruljon ki a digitalizáció nyújtotta lehetőségekből, annak minden állampolgár számára elérhetővé kell válnia.

A digitalizáció veszélyeiről szólva felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar digitális stratégia fontos része a gyermekvédelmi stratégia, a veszélyes, káros tartalmaikkal szembeni védekezés. Kiemelt terület a kiberbiztonság, mint mondta, mérsékelni kell a digitalizációból fakadó nemzetbiztonsági kockázatokat. Ha a 21. század nyersanyaga az adat, alapvető európai nemzetbiztonsági érdek, hogy az európai adatokat európai felhőkben tárolják, kezeljék és védjék – szögezte le.

Orbán Viktor szerint van esély arra, hogy legalább annyi új állás jöjjön létre a digitalizáció nyomán, mint amennyi megszűnik. Ehhez azonban elengedhetetlen az állam, munkáltatók és munkavállalók összefogása – jelentette ki. A miniszterelnök elmondta, Magyarország látja el a visegrádi országok elnökségét 2017 júniustól, a prioritások között pedig kiemelt helyen fog szerepelni a digitalizáció.

A miniszterelnök szerint a kelet-közép-európai régió sikere elsősorban azzal magyarázható, hogy a régió vezetői örömmel tanulnak egymástól. A lengyelektől a családpolitikát, a csehektől az adóék alacsonyan tartását, Szlovákia pedig az első volt a régióban, ahol az arányos adórendszert érvényesítették – fejtette ki.

Varga: 145 milliárd marad a vállalkozásoknál

A nemzetgazdasági miniszter a Regionális Digitális Konferencia szünetében tartott rövid sajtótájékoztatón hozzátette: reményeik szerint ezt a javaslatot el tudják fogadni a munkaadókkal és munkavállalókkal péntek délelőtt tartandó tárgyaláson.

A kormányzat le szeretné zárni a tárgyalásokat a héten, hogy a jövő héten be tudja nyújtani a parlamentnek a tervezett javaslatokat. Ezzel reális lehetőség nyílna arra, hogy már január elsejével életbe lépjenek a módosítások, ami jó alapot teremtene arra, hogy a gazdasági növekedés a mostani 2-3 százalékos nagyságrendről 3-5 százalékos tartományba emelkedjen – mondta a miniszter.

Kérdésre válaszolva elmondta: a költségvetésen a kormány számításai szerint nem kell módosítani, a 200 milliárd forintos tartaléknak elegendőnek kell  lennie. Hozzátette, a bértárgyalásokon merült fel a társasági adó és a személyi jövedelemadó csökkentésének kérdése.

Mint mondta, most a kormány arra lát lehetőséget, hogy a társasági adó csökkentésével és jelentős béremelés lehetőségének megteremtésével egyszerre javítsák a versenyképességet és tegyenek eleget a magasabb bérek iránti elvárásnak.

Távolság a minimálbérben

Varga Mihály szerint a kormány által javasolt 15 százalékos minimálbéremelés kérdésében van a legnagyobb távolság a munkaadókkal. A 4 százalékpontosra javasolt járulékcsökkentésnél közelebbiek az álláspontok, nincs nagyságrendi eltérés, csak a hangsúlyokban és az ütemezésben van különbség a kormány és a munkaadók között.

A nemzetgazdasági miniszter összességében jó esélyt lát arra, hogy pénteken lezárják a tárgyalásokat.

Elmondta, a társasági adónak két adókulcsa van, 19 százalék 500 millió forint adóalap felett, és 10 százalék alatta. A kormány ezt a két adókulcsot szeretné egységesíteni. Mint mondta, elképzelhető, hogy a csökkentés okozta kiesést a gazdaság teljesítménye már 2017-ben kompenzálni fogja – mondta.

A kata értékhatárának emelésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, a minisztérium számításai szerint 50-60 ezer újabb vállalkozó fogja ezt a sokkal kisebb adminisztrációt jelentő adóformát választani, a mostani mintegy 160 ezren felül. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, a paksi bővítésről nem tárgyalt Günther Oettingerrel sem most sem májusban.

Lehet Más Politika: adóparadicsom válhat Magyarországból

Az LMP szerint a kormány a rekord alacsony, 9 százalékos társasági nyereségadóval adóparadicsommá teszi Magyarországot – közölte a párt csütörtökön Orbán Viktor bejelentésére reagálva. A közleményben emlékeztettek, a miniszterelnöki bejelentés szerint a társasági adózásban is egykulcsos adót vezetnek be, 9 százalékra csökkentve az 500 millió forintos nyereség fölötti vállalatok jelenleg 19 százalékos adóját is.

Ez a lépés az ellenzéki párt szerint tovább apasztja az oktatásra és egészségügyre fordítható költségvetési forrásokat. ”A kormány még mindig nem értette meg, hogy nem a rekord alacsony bérektől vagy adóktól lesz Magyarország versenyképes, hanem a jól képzett és rendesen megfizetett munkaerőtől” – vélték.

hirado.hu