Debrecen: Visszakerült a régi helyére Tisza szobra

A volt miniszterelnököt ábrázoló alkotást először 1926-ban avatták fel.

A magyar nemzet a mohácsi vésztől kevésszer volt önmaga ura, megszenvedte az idegen hatalmak elnyomását, s még negyedszázaddal az utolsó diktatúra után sem úgy gondoljuk a történéseket, mint kellene – mondta Tisza István szobrának avatásán Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.

A Debreceni Egyetem főépülete előtt avatták újjá az 1918. október 31-én meggyilkolt gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrát hétfőn a hajdú-bihari megyeszékhelyen. Az MTI beszámolója szerint a szoboravatón Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azt fejtegette, hogy az a nemzet, amelyik többet élt diktatúrában, elnyomásban, mint szabadságban, nehezen szabadul ettől, és folyamatosan keresi önazonosságát, azokat a sarokpontokat, amelyek mentén szeretné újrafogalmazni önmagát. A politikus úgy látja: a magyar nemzet a mohácsi vésztől kevésszer volt önmaga ura, megszenvedte az idegen hatalmak elnyomását, s még negyedszázaddal az utolsó diktatúra után sem úgy gondoljuk a történéseket, mint kellene. 

Példaként említette, hogy míg elítéljük a náci rendszert és az azt kiszolgáló propaganda-napilapot, addig a kommunizmust kiszolgáló, a magyarországi ’56-os forradalom vérbefojtásából szárba szökött MSZMP központi lapját, a Népszabadságot sokan másként ítélik meg. Kósa Lajos hiányolta a nemzet panteonjának létrehozását, amely azoknak a magyaroknak és nem magyaroknak állítana emléket, akik sokat tettek a magyar nemzetért, a magyar szabadságért. Ezzel szemben a magyar temetőkben munkásmozgalmi panteonok sokasága található – jegyezte meg a frakcióvezető. A hányattatott sorsú szoborra utalva Kósa Lajos örömének adott hangot, hogy végre oda került, ahova mindig is szánták. „Hirdesse Tisza István emberi és politikusi nagyságát” – hangsúlyozta a politikus. 

Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora hálát adott azért, hogy a szobor hányattatásával ellentétben a Tisza Istvánt ábrázoló festmény a debreceni Református Kollégium falán ugyanazon a helyen van megalkotása óta.

„A reformáció világnapján, a mártír miniszterelnök halálának napján méltó, végleges helyére került Tisza István szobra Debrecenben” – tette hozzá.

A szoboravatás kapcsán tartott tudományos konferencián Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója örömmel nyugtázta, hogy megindult Tisza István visszavétele a magyar történelmi emlékezetbe. Bár Tiszának a saját korában is sok ellensége volt, kiemelkedő, szoboravatásra méltó politikusa volt az akkori Magyarországnak – tette hozzá Fodor Pál, megjegyezve: Tisza nem azok közé tartozott, akik – Bethlen István szavai-val – „elvesztették a nemzetközi horizontot”. Hozzátette: mi magyarok méltó módon adjuk meg a tiszteletet ennek a nagy embernek. 

Szilvássy Zoltán, az intézmény rektora beszédében a debreceni egyetemalapító Tisza Istvánra emlékezett. A református miniszterelnök közbenjárását méltatva úgy fogalmazott: „a református magyar és a katolikus Habsburg akarata találkozott abban, hogy Debrecenben egyetem lett”. 

Tisza István szobrát először 1926. október 17-én Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel a debreceni klinika főépülete előtti téren. A szobrot 1945-ben ledöntötték, pincékben elrejtve őrizték, 2000. október 31-én Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel az akkor az egyetem kerítése mellé helyezett alkotást. 

magyarhirlap.hu