Bővül a családtámogatások rendszere

Rugalmasabbá válik a bölcsődei ellátás, a gyed extrát pedig már a gyermek hat hónapos korától igénybe lehet venni jövőre.

Átlagosan akár kilencszázezer forintos többlethez juthatnak a családok annak a törvénymódosításnak köszönhetően, amely a gyed extrát már a baba hat hónapos korától igényelhetővé teszi. A bejelentett változások emellett béremeléssel is járnak, elsősorban a diplomás bölcsődei nevelők és a gyermekjóléti központokban dolgozó családgondozók esetében.

Törvényjavaslatot terjesztett a kormány az Országgyűlés elé, amely több, a gyermeket nevelő szülőknek kedvező, a bővülő családtámogatásokat, a gyermekvédelmet és a bölcsődei ellátást érintő módosítást tartalmaz. A részletekről Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár elmondta, ha a parlament elfogadja a törvénycsomagot, a 2014-ben bevezetett gyed extra már a gyermek hat hónapos korától igényelhető lesz, ez akár kilencszázezer forintos többletjövedelmet hozhat a szülőknek.

A törvénycsomag másik fontos eleme, hogy a pedagógus-életpályamodellt kiterjesztik a diplomás bölcsődei nevelőkre, akik így 2016 januárjától átlagosan negyven-hatvanezer forintos jövedelememelkedéssel számolhatnak. Ehhez kapcsolódik a bölcsődei rendszer megújítása is, amely a módosítások révén jóval rugalmasabb lesz, jobban illeszkedik majd a szülők igényeihez. Így tehát 2017-től a három év alatti gyermekek ellátását négy típusú intézményben végzik majd: az eddigi hagyományos megőrzésen túl lesz mini-, családi és munkahelyi bölcsőde is. Az államtitkár kiemelte, a híresztelésekkel ellentétben nem szűnnek meg a családi napközik, csupán bekapcsolódnak a három év alatti gyermekek ellátásába, kedvezőbb finanszírozási feltételek mellett.

Bővül az önkormányzatok feladatköre is, korábban csak a tízezer lakosnál magasabb lélekszámú településeken volt kötelező megszervezni a bölcsődei ellátást, azonban 2018 végéig – amennyiben a parlament elfogadja a törvényjavaslatot – mindenütt gondoskodni kell majd az ellátásról, ahol negyvennél több három év alatti gyermek él, vagy legalább öt család jelzi, hogy igénye lenne rá. Az államtitkár az „apróbb” változások közé sorolta, hogy az őszi tanévkezdésre tekintettel a családtámogatásokat már augusztusban folyósítanák, s ezt a törvény is rögzítené.

A módosítások egy része a szociális területet is érinti, erről Czibere Károly beszélt részletesen. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár kifejtette, a következő évtől kötelező lesz az önkormányza­toknak megszervezni a rászoruló gyermekek napi egyszeri ingyenes étkeztetését az iskolai szünetekben is, elsőként a 2016-os tavaszi szünetben. Ennek költségeit száz százalékban a kormány állja, összesen négy és fél milliárd forint értékben. Czibere Ká­roly hangsúlyozta, az elmúlt öt évben tett intézkedések eredményeképpen három és félszer több kiskorú étkezik térítésmentesen, számuk így kilencvenkétezerről háromszáztizennyolcezerre nőtt.

A törvénycsomag részeként januártól megerősítik a gyermekjóléti szolgálatokat is annak érdekében, hogy a szakemberek „gyorsabban értesüljenek az elhanyagolt, veszélyeztetett, bántalmazott gyerekekről”, ilyenformán pedig előbb is nyújthassanak segítséget. A gyermekjóléti központok száma négyszeresére, negyvennyolcról százkilencvennyolcra nő majd, 10,6 milliárdos forrásból. Ezenkívül lényegesen növelik a családgondozók létszámát, ők jövő januártól jelentős béremelést is kapnak.

„Közös érdekünk, hogy egyetlen kiskorú se éhezzen”

2 perces interjú: Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

– Az ellenzék szerint „szakértők sora” cáfolja, hogy a gyermekek kilencven százaléka nem éhezik, a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke úgy véli, legalább kétszázezer kiskorú nem jut elegendő ételhez. Mit gondol erről?

– Egyetlen gyermek éhezése is probléma, vagyis amíg teljesen meg nem szűnik ez a jelenség Magyarországon, nem dőlhetünk hátra. Ennek orvoslása részben a családok, részben a kormány felelőssége. A jelenség felszámolásáért minden eddiginél többet tettünk az elmúlt öt évben, már önmagában az is beszédes, hogy huszonkilenc- helyett hetvenegymil­liárd forintot költünk arra, hogy a lehető legtöbb gyermek jusson naponta meleg ételhez. Bevezettük a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, ami annyit jelent, hogy az ebben részt vevő gyerekek mindennap legalább háromszor étkeznek. Közös érdekünk, hogy egyetlen kiskorú se éhezzen Magyarországon, ezért nem az a lényeg, hogy ki tud nagyobbat mondani vagy túllicitálni a másikat, inkább az, hogy valóban tegyünk a jelenség ellen.

– Az ingyenes étkeztetés kiterjesztésével, a szünidei étkezés biztosításával és a kötelező óvodáztatással körülbelül hány olyan hátrányos helyzetű gyermek jut naponta meleg ételhez, akinek korábban erre nem volt lehetősége?

– Az ingyenes nyári gyermekétkeztetéshez 2014-ben százhuszonnégyezer kiskorú jutott hozzá, ez a szám 2015-re tovább emelkedett, körülbelül száznegyvenkétezer főre. Ez önmagában tizennégy százalékos emelkedést jelent. Ide tartozik, hogy ebben az évben így tízezerrel több rászoruló gyermek juthatott meleg ételhez nyáron is, mint 2010-ben. A kormány döntése alapján pedig 2015. szeptember 1-jétől három és félszeresére nőtt a bölcsődében és óvodában térítésmentes étkező kiskorúak száma.

magyarhirlap.hu