Első királyunkat különös szarkofágba temették. Az 1038. augusztus 15-én elhunyt Szent Istvánt a fehérvári bazilika közepén temették el.
Ezt szinte már az óvodában megtanítják, ám azt már kevesebben ismerik, hogy a testét befogadó sírláda valójában jóval korábban keletkezett, hiszen az egy római kori szarkofág átdolgozásával jött létre. A fehér kő éppúgy érkezhetett Aquincumból – azaz Óbudáról –, mint Gorsiumból – azaz Tácról, vagy egy távolabbi településről.
A lényeg, hogy a kőlapot a 11. században csupán átszabták. A bal hosszoldal két szélén homorú fülkékben egy-egy különös növényi forma áll, amelyek eredetileg vélhetően antik emberalakok átfaragásából származnak. Köztük áll egy hármas tagolású mező kerubbal és rozettákkal. A rövid oldalon a pólyát vivő angyal a szarkofág fő ábrázolása. Ez, a halott lelkét vivő égi lény a régészek és művészettörténészek szerint a Mária halálát megjelenítő bizánci elefántcsont faragványtípusból vált önálló alakká, jelzéssé. A kerubok a Maiestas-ábrázolásokon tűnnek fel, tartalmilag a Paradicsomot őrzőkkel mérhetők össze.
Ezt olvashatjuk-értelmezhetjük úgy, hogy a Székesfehérváron ma is szemlélhető kőláda nem egyszerűen Szent István porhüvelyét őrzi, hanem mennyei lakóhelyének képmása.
Az államalapító király bebalzsamozott teste a viharos évtizedek során spontán mumifikálódott. Utóbb, 1061-ben a Vata-féle pogánylázadás idején sietve eltemették, s vélhetően ekkor távolíthatták el a király jobb karját. A szentté avatás idején aztán ismét exhumálták a testet, de a jobb kezet nem találták. Azt – úgymond – Mercurius, a kincstár őre tulajdonította és rejtette el a birtokán. Még a 11. században, 1083-ban, mikor István király szentté avatási eljárása zajlott, I. László király hallott az ereklyéről. Felkereste a tolvajt bihari birtokán, megbocsátott neki, és itt alapította meg az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, melyről Szentjobb település (ma Romániában) a nevét kapta. Ugyanakkor fontos közbeszúrni, Hartvik püspök széltében-hosszában idézett legendája a lopásról egy szót sem szól. Szerinte a Szent Jobbot a szentté avatási eljárás során Szent László király emeltette ki a sírból, ahol negyvenöt esztendőn át pihent.
Visszakanyarodva 1061-re, érdemes megismételni, ekkor nemcsak a jobbot, de az egész kart eltávolították. A csontok egy részét Nagy Lajos vetette le és ajándékozta a két nép barátságát szimbolizálandó Lengyelországnak. A megmaradt részt pedig Zsigmond magyar király darabolta tovább, amikor azt lányának, Erzsébetnek adta Habsburg Alberttel kötött eljegyzése alkalmával. Utóbbi ereklyét ma a Hofburg kincstárában őrzik, de 2000-ben, a millenniumi ünnepségek alkalmából Esztergomban is látható volt.
A Szent Jobbot 1862 óta befogadó díszes ereklyetartó elődje jelenleg az Esztergomi Bazilikában látható – ebben őrzik Kőrösi Szent Márk ereklyéit. Az 1947-es totális kommunista hatalomátvétel után a Szent Jobbot – a korszak egyház- és vallásellenes légkörében – a Szent István-bazilika páncélszekrényébe száműzték, ahonnan a minap elhunyt Paskai László prímás erőfeszítései nyomán, 1987. augusztus 20-án került újra elő.
magyarhirlap.hu
Loan Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
Loan Offer Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
Loan Offer Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek