„A járvány kész tények elé állított"

Závogyán Magdolnát, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetőjét kérdeztük.

Novemberben Gyimesközéplokon adták át az Illyés Gyula közművelődési életműdíjat Halász Péter néprajzkutatónak (középen) (forrás: Korábbi felvétel: Gábos Albin)

Bővítette online tevékenységei körét a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI). Mint Závogyán Magdolna ügyvezetőtől megtudtuk, ősztől újabb felület áll az érdeklődők rendelkezésére.

– A Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) több olyan projektet is kezel, mint például a Komatál Program, amelybe bevonták a határon túli magyar közösségeket is. A járvány miatti korlátozások mennyire nehezítették meg ezek lefolyását?

– A Nemzeti Művelődési Intézet tevékenysége szorosan kapcsolódik a hazai és Kárpát-medencei közösségekhez, településekhez, szakmai szervezetekhez. Tevékenységünk során munkatársaink, a képzéseinken, programjainkon részt vevő szakemberek, partnereink, valamint családtagjaik biztonsága, egészsége kiemelt jelentőségű, ezért sok programunk átalakítva, részben online módon valósult meg. Mindannyiunk sajnálatára a koronavírus-járvány miatt őszi időpontra került az épület tervezett hivatalos átadása és az ahhoz kapcsolódó többnapos megnyitó eseménysorozat. Ugyanakkor a szükséges biztonsági előírások betartásával a Komatál Program folytatódott. Közleményt adtunk ki, melyben arra kértük a Komatál Közösségeket, hogy fokozottan tartsák be az egészségbiztonsági előírásokat: kizárólag olyan otthonban készítsenek ételt az újszülöttes család részére, ahol nincs beteg családtag.

– Apropó korlátozások, azok ugyan megszorításokat hoztak, ám a kialakult helyzet egyben új lehetőségeket, új területeket nyitott meg. Adódtak ilyenek az Ön által irányított intézménynél?

– Kultúrstratégiai szervezetként a Nemzeti Művelődési Intézet a közművelődési módszertani szolgáltatásokat természetesen a világjárvány idején is biztosítja a szakmai hálózat részére. Ennek érdekében szakmai képzéseinket távoktatásos formában valósítjuk meg, online elérhetővé tettük a Szín Közösségi Művelődés folyóirat 24 évfolyamát, módszertani filmtárunk új elemekkel gazdagodott, valamint megkezdtük egy, a helyi aktivitásokat gyűjtő és rendszerező online közösségi felület fejlesztésének kidolgozását is. Rendszeres felméréseket végeztünk arra vonatkozóan, hogy a közművelődési hálózat miként reagált a kialakult helyzetre és milyen módszertani megoldásokkal tudták megtartani közösségeiket abban az időszakban, amikor a személyes kontaktusra egyáltalán nem volt lehetőség. Az összegyűjtött tapasztalatokból visszajelzéseket küldtünk az országos hálózatnak, ami tovább segítette az intézményeket a megoldások megtalálásában a példaértékű jó gyakorlatok átvételével.

– Elképzelhető, hogy a koronavírus-járvány második hulláma miatt a hatóságok ismét kénytelenek lesznek korlátozni a közösségi rendezvényeket, eseményeket. Az NMI nagy hangsúlyt fektet a közösségépítésre, a munkában mekkora szerepet, hangsúlyt kaphatnak a digitális megoldások a jövőben?

– A járványhelyzet kész tények elé állított minden kulturális intézményt, mi is, mint minden kulturális intézmény, azon dolgoztunk, hogy olyan megoldásokat dolgozzunk ki, amelyek lehetővé teszik az intézményeknek, közösségeknek, hogy a polgárok ne legyenek elszigeteltek a négy fal között. Új megoldások születtek, melyek közül az elmúlt két hónapban sok kiállta az idő próbáját, így ezek közül számos, az online együttműködést segítő megoldás biztosan beépül a mindennapi gyakorlatba. A személyes értekezleteket felváltotta az online team értekezlet, amellyel rengeteg időt és utazást takaríthatunk meg. Kiadványaink egy része már eddig is elérhető volt az interneten, de a mostani látogatottsági és letöltési adatok azt mutatják, érdemes bővíteni ezt is. A közösségépítő képzéseknél, amint lehet, újra lesz személyes részvétel, de a pandémia idején elkészült digitális háttéranyagok már nagyobb arányban segítik majd az otthoni felkészülést.

Az ősszel induló aszakkör.hu felület nem a valóságos, személyes részvételen alapuló kézműves szakkörök ellenpontja, hanem olyan tevékenységtámogató felület, amely egyrészt segíti, hogy az érdeklődők kedvet kapjanak egy-egy tevékenység folytatásához, és majd később, ha a járványügyi helyzet engedi, megkönnyíti egy valós kézműves szakkörhöz való kapcsolódást. Egyebek közt hímzéshez, gyöngyfűzéshez, horgoláshoz vagy éppen mézeskalács-készítéshez csatlakozhatnak az érdeklődők. Másrészt lehetőséget ad azoknak, akik mozgásukban korlátozottak vagy távolabb élnek, hogy bekapcsolódhassanak egy-egy szakkör munkájába. A Népművészeti Egyesületek Szövetségével közösen kidolgoztuk a módszertant, megterveztük a tevékenységeket, folynak a forgatások, amelyek néhány hónap múlva a nyilvános felületen is elérhetővé válnak.

– Novemberben Gyimesközéplokon adták át az Illyés Gyula közművelődési életműdíjat Halász Péter néprajzkutatónak. Elképzelhető, hogy idén is határon túli helyszínen lesz a díjátadás?

– Jelenleg a felterjesztések időszakában vagyunk, így nehéz megjósolni, hogy idén ki kapja a díjat, hiszen még nem tudjuk, kiket jelölnek elismerésre méltónak a felterjesztő intézmények, szervezetek, magánszemélyek. A díj­­átadás tavaly eredetileg a stratégiai konferenciánk keretében zajlott Lakiteleken, de mivel Halász Péter az eseményen személyesen nem tudott részt venni, és a Teremtő kenyelméből éppen azokban a napokban ünnepelte 80. születésnapját, így Lezsák Sándorral, a Népfőiskola Alapítvány elnökével személyesen – egy kis ünnepséggel megfűszerezve – adtuk át az elismerést a kitüntetettnek.

Remélem, idén is szép számban érkeznek majd felterjesztések a Kárpát-medencéből az Illyés Gyula közművelődési életműdíjra, amire egyben biztatok is minden olvasót. És nemcsak az életműdíjra, hanem a Nemzeti Művelődési Intézet által alapított további elismerésekre is várjuk a javaslatokat: a Beke Pál-díjra, a Karácsony Sándor-díjra és a Közösségépítő Önkéntes Díjra is. Minél nagyobb számban érkeznek a felterjesztések a Kárpát-medencei területekről, annál nagyobb az esélye annak, hogy valamelyik díjat idén is egy arra érdemes külhoni szakember vagy önkéntes kapja meg.

– Közeledik a Nemzeti Összetartozás Napja, számos közéleti szereplő, művész, sportoló fogalmazza meg üzenetét a határon túli magyarságnak. Mit üzen Závogyán Magdolna?

– Az összetartozást a nemzet értékeit, kultúráját, eleink eredményeit őrző és továbbadó közösségek teszik élővé. Azok a közösségek, akik a legzordabb időkben is kiálltak magyarságukért, akik féltve óvtak mindent, ami magyar identitásukat megtartotta. Hálámat és tiszteletemet fejezem ki a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő minden magyar nemzettestvéremnek! Anyanyelvünk, hagyomá­nyaink, népzenénk, táncaink, népmeséink és a helyi épített örökség megőrzésével, hitükkel és kitartásukkal lehetővé tették az egyedülálló magyar kulturális értékek megmentését, továbbadását a minket megelőző, a most élő és a születendő nemzedékeknek. Bátorságukkal, elkötelezettségükkel a nemzet megmaradását és téren és időn átívelő összetartozását szolgálták és szolgálják.  

kérdezett: Szüszer Róbert - Székelyhon.ro