800 éves a Jáki bazilika, Magyarország leghíresebb román kori temploma

1220 körül alapították, és 1256-ban szentelték fel a Magyarország egyik legfontosabb épített örökségét, a Szent György-dombon álló Jáki templomot.

A hazai középkori nemzetségi monostorok kivételes épségben fennmaradt építménye Szombathelytől 10 kilométerre, a Jáki-Sorok-patak völgyében fekvő Ják falu központjában emelkedik.

A templom építése a jáki nemzetiségű Nagy Márton nevéhez kötődik és három szakaszban valósult meg. A felszentelést 1256-ban Omodé győri püspök és Favus pannonhalmi főapát végezték.

A templom teljes hossza 38,5 méter, belső hossza 33,8, külső szélessége 20,5, belső szélessége 16,5 méter. A torony 36 méter magas, a falak vastagsága 1,5-2 méter közötti.

AZ ÉSZAKI FAL ŐSI, RÓMAI KORI TÉGLÁJÁNAK VARÁZSERŐT TULAJDONÍTANAK

Az a babona járja, hogy ha egy nő megkaparja, és a tégla porát a szerelme pogácsájába süti vagy a levesébe belefőzi, akkor sikeres és boldog házassága lesz.

A TÖRTÉNELEM VIHARAI A JÁKI TEMPLOMOT SEM KÍMÉLTÉK

A törökök megrongálták a templomot, a főkapu feletti apostolfiguráknak leverték a fejét. 1562-ben megszűnt a kolostori élet, az elhagyott épületet pedig a szombathelyi polgárok felgyújtják. Mintegy száz év múlva el is bontják a kolostort, a templomot pedig barokk ízlés szerint felújítják, például síkmennyezetet ekkor cserélik le dongaboltozatra. Az 1730-as években a tornyok hagymasisakos tetőt kapnak. A sok száz év alatt többször villámcsapás is érte az épületet.

Az utolsó átalakítás 1896-1904 között zajlik Schulek Frigyes tervei alapján, s igyekeztek helyreállítani az eredeti formát: eltüntették a barokk hatásokat, többek között a dongaboltozatot és a hagymakupolákat. Ez utóbbiak helyére a most látható kősisakok kerültek.

Az évek során többször restaurálták a templomot és végeztek ásatásokat a környezetében, 2021-ig, a két milliárd forintos költségvetési támogatásból, pedig tetőtől-talpig megújul az ország egyik legjelentősebb román kori műemléke.

A TEMPLOM BELSEJÉBE LÉPVE MEGELEVENEDIK A TÖRTÉNELEM

A háromhajós, kereszthajó nélküli, bazilikális jellegű román kori templombelső hatalmas méretével lenyűgözi a látogatókat.

A fő és mellékhajót elválasztó, hatalmas keresztmetszetű, nyolcszögletű pillérkötegek Magyarországon a legdíszesebb ilyen jellegű alkotások.

Állítólag statikailag nem sok szerepük van

Az épületen alig van ablak, azok is keskeny, lőrés szerűek

A bal oldali mellékszentély oltárán álló Mária-szobor a 15. századból való, az oltárképek 1705-ből származnak.

(csodalatosmagyarorszag.hu)