Túl sok ételt pazarolunk

Környezetvédelem. A környezetvédelmi hónap fő üzenete: mindenki tehet valamit a bolygóért

Elengedhetetlen az élelmiszer pazarlás csökkentése, a tudatos fogyasztás kialakítása, valamint annak tudatosítása, hogy a pazarlás nem egyszerűen az étel kidobása, hanem feleslegesen befektetett energia, -munkaerő és finanszírozás – mutatott rá Tóth Katalin a Környezetvédelmi Hónap megnyitóján. A Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint mára tudatosabbak lettek a vásárlók, de folyamatosan hangoztatni kell, hogy minden nap sokat tehetnek azért, hogy „bolygónk gyermekeink számára is fennmaradjon”. 

A klímaváltozás témáját járja körül az idei Környezetvédelmi Hónap programsorozata, amelyet november 5. és 27. között rendeznek a fővárosban. Ebben az évben már tizenkettedik alkalommal tartják meg az egy hónapos rendezvényt, amit idén a Francia Nagykövetség és a francia intézet a magyar Földművelésügyi Minisztériummal közösen szervezett. A különböző előadások, filmvetítések és kiállítások főként az éghajlatváltozást érintő kérdésekre irányítják a figyelmet, ennek megfelelően pedig a programsorozat nyitóelőadását a Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Kutatóközpont tudósa tartotta, a szén, az olaj és az üvegházhatású gázok használatának csökkentéséről és az átlaghőmérséklet-növekedésének szinten tartásáról - írta tájékoztatójában a Budapesti Francia Intézet.

A konferenciákat egyébként az egész hónapban megtekinthető Mindannyian érintettek vagyunk - Emberek a klímaváltozásban című kiállítás kíséri, amely a felmelegedés bolygónkra gyakorolt következményeit konkrét példákon keresztül szemlélteti. 

A Környezetvédelmi Hónap megnyitóján Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez az agrárium az alternatív termelési módok támogatásával tud hozzájárulni. Mint mondta, a Föld erőforrásaival, energiahordozóival úgy kell gazdálkodni, hogy azok a jövő nemzedékei számára is megmaradjanak. Aláhúzta, az agrártárca figyelmet fordít a mezőgazdasági kistermelők és a családi gazdálkodók kiemelt támogatására.

A rövid ellátási láncokkal kapcsolatban megjegyezte, fontos, hogy az élelmiszer ne hatalmas távolságokat bejárva jusson el a fogyasztóhoz, hanem minél rövidebb és direktebb módon kerüljön a családok asztalára. Tóth Katalin szerint ugyanis ma már a vásárlók tudatosabbak, s a döntéshozók is lényegesnek tartják a helyi piacok és a közvetlen értékesítés támogatását. Úgy fogalmazott, elengedhetetlen az élelmiszer pazarlás csökkentése, a tudatos élelmiszer fogyasztás kialakítása, valamint annak tudatosítása, hogy a pazarlás nem egyszerűen az élelmiszer kidobása, hanem feleslegesen befektetett energia, -munkaerő és finanszírozás. A helyettes államtitkár meglátása szerint a vásárlók minden nap sokat tehetnek azért, hogy a bolygónk fennmaradjon gyermekeink számára. 

A folyamatos előadások és filmvetítéseket követően, a programsorozat zárónapján, november 27-én a klímaváltozás innovatív megoldásairól beszél Thanh-Tam Le, a franciaországi Climate-KIC igazgatója, valamint Laposa József borász. A Környezetvédelmi Hónap külön napot szán a fiatalok tájékoztatására. A Gustave Eiffel Francia Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, valamint a pásztói Mikszáth Kálmán Líceum tanulói Tóth Zsolt Marcell rendezőnek tehetik fel kérdéseiket a Valamit visz a víz című filmjével kapcsolatosan. Emellett ökodizájn műhelyfoglalkozásokat is tartanak számukra. Jövő év decemberében Párizsban, a 21. ENSZ-Klímakonferencián szintén központi témaként kezelik az éghajlatváltozás kérdését. A százkilencvenhat országot érintő klímacsúcs célja, hogy a civil társadalom és a vállalatok bevonásával lehetséges megoldásokat találjon az éghajlatváltozás problémájára.

Rendeződhet az illegális hulladék sorsa

Már nem veszélyezteti a környezetet a Kunbaján 2006-ban illegálisan lerakott hulladék – szögezte le szerdán V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén. A politikus ismertette, hogy nyolc éve több, mint négyezer tonna hulladék érkezett Németországból Magyarországra illegálisan, amit az ország tizenhat településén helyezték el, általában elhagyott hulladéklerakókban, volt laktanyákban és egykori tsz-majorokban. A négyezerből mára körülbelül százhatvan tonna maradt, az illegálisan hazánkba került hulladék négy százaléka pedig két helyen: Kunbaján és Vaskúton található. Az államtitkár jelezte, az ügyben tizenkilenc ember ellen éltek a hatóságok vádemelési javaslattal.

magyarhirlap.hu