Tudja, hol van a Föld leghidegebb pontja?

A jelenlegi, szokatlanul zord januári hideget már-már extrém, elviselhetetlen téli időjárásként éljük meg. Ám a hazai csikorgó mínuszok valóságos szubtrópusnak számítanak a Föld néhány valóban nagyon hideg pontjához képest.

Az antarktiszi keleti fennsík (forrás: origo.hu)

Még elképzelni is nehéz a világűrközeli mínuszokat

A Föld globális átlaghőmérséklete, ami napjainkban 14 Celsius-fok körül ingadozik, a Naprendszer bolygóit jellemző szélsőségesen hideg vagy forró hőmérsékletekhez képest kifejezetten barátságosnak, kellemesnek számít. Ám a kozmikus összehasonlításban kellemes átlaghőmérsékleten belül akadnak ugyancsak szélsőséges eltérések.

Azóta, hogy nagyjából 35 millió éve, az eocén időszak végén, a nagy déli kontinensen megjelent az állandó jégtakaró, az Antarktiszt tekintjük a Föld leghidegebb területének. Ha a −47 Celsius-fokos antarktiszi éves átlaghőmérsékletet borzongatónak, akkor az eddig mért negatív rekordot egyenesen elképzelhetetlennek tarthatjuk a mérsékelt égöv lakóiként. Az antarktiszi nyár idején általában a „kellemes” −15, illetve −35 Celsius-fokos hőmérséklet jellemző, télen viszont −45 és −70 Celsius-fok közé zuhan vissza a fagyos levegő hőmérséklete.

A déli kontinens „fagyzuga” a Transzantarktiszi-hegységtől keletre elterülő hatalmas kiterjedésű fennsíkon található.

1983. július 21-én a Wilkes-föld kiterjedt pajzsterületén működő szovjet Vosztok-állomás hidegtől edzett orosz kutatói −89,2 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek. Hosszú évekig ez volt az abszolút földi hidegrekord.

Ez a fajta elképzelhetetlen hideg úgy alakul ki, hogy a fennsík felett megülő és hosszú ideig mozdulatlan légtömeg a szikrázóan derült időben a jégréteg albedója (fényvisszaverő képessége) miatt, amely a napsugarakat szinte száz százalékban visszaveri a világűrbe, extrém módon lehűl.

A Kelet-Antarktisz azonban ezzel a rekorddal még korántsem tombolta ki magát; 2010. augusztus 10-én műholdas adatrögzítéssel a fennsíkot határoló hátság körzetében, amely 3900 méter magasan emelkedik a tengerszint fölé,

már-már a világűrre emlékeztető −93, 2 Celsius-fokos hideget mértek.

Mind a mai napig ez a legkeményebb földi hidegrekord.

Szergej kemény gyerek, s nem fázik!

Ha farkasordító hideg, akkor Szibéria, hiszen az egzotikus és lakatlan Antarktisszal szemben itt elszánt emberek is élnek, nem akármilyen hidegtűrő képességgel. A Föld leghidegebb települése címmel a kelet-szibériai Jakutföld egyik apró falvacskája, az Ingyigirka folyó közelében fekvő, mindössze 510 lelket számláló Ojmjakon büszkélkedhet.

A térséget a sarkkörközeli, szubarktikus tundra éghajlat jellemzi, ahol egész évben fagyott marad a talaj. Ojmjakon az 1930-as évek elejéig sarkvidéki expedíciók meg az őslakos nomád jakut prémvadászok állomáshelye volt. A szerény település a második világháború idejében „virágzott fel”, amikor katonai repülőteret létesítettek a határában.

Ennek köszönhetően hízott fel félezresre a lakossága.

Ojmjakon attól vált híressé, hogy itt mérték az északi félteke abszolút hidegrekordját;

1933. február 6-án −67,8 Celsius-fokra zuhant a hőmérséklet. Nagy valószínűséggel volt itt azonban egy ezt meghaladó hidegrekord is, mégpedig hét évvel korábban, 1926. január 26-án.

tovább az origo.hu-n