Trump felrúgja az iráni atomalkut, beláthatatlan következményekkel járhat

Az amerikai elnök kedd esti sajtótájékoztatóján közölte, bizonyítékuk van rá, hogy az iráni ígéret hazugság volt.

Donald Trump a magyar idő szerint 20 órakor kezdődő sajtótájékoztatóját azzal kezdte, az iráni rezsim jelenleg a világon az egyik legfőbb támogatója a terrorizmusnak, így a Hezbollahnak, az al-Kaidának és a táliboknak.

Emlékeztetett, hogy az előző amerikai kormány más országokkal egyetemben szerződést írt alá Iránnal, amivel megpróbálták megakadályozni a nukleáris programjukat. Szerinte ez nem jött össze, az uránsűrítés ugyanúgy zajlik, mint korábban.

Az iráni atomalkunak arra szolgált volna, hogy megvédje az Amerikai Egyesült Államokat és szövetségeseinket egy iráni nukleáris bombától, a fegyvertől, ami csak az iráni rezsimet fogja fenyegetni. Meghatározó bizonyítékunk van rá, hogy az iráni ígéret hazugság volt

– közölte az elnök a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, konzultáltak szövetségeseikkel, köztük Franciaországgal, Németországgal és az Egyesült Királysággal, valamint közel-keleti országokkal, és arra jutottak, hogy Irán sosem rendelkezhet nukleáris fegyverrel.

Aztán bejelentette: az Amerikai Egyesült Államok felmondja az iráni atommegállapodást.

Arról is beszélt, nem engedhetik, hogy az amerikai polgárokat kitegyék a világ legdurvább fegyvere által jelentette fenyegetésnek.

Trump úgy fogalmazott, újra életbe léptetik a szankciókat Irán ellen, és ha nem hagynak fel az atomprogrammal, akkor annak súlyosabb következményei lesznek, mint valaha voltak. Szerinte a döntésével Amerika sokkal biztonságosabbá válik.

Az elnök nyilatkozata után rendeletet is aláírt a szankciók visszaállításáról.

Nem sokkal Trump beszéde után az iráni elnök reagált a bejelentésre. Haszan Róháni közölte, hogy miután az Egyesült Államok bejelentette kilépését a Teherán atomprogramját korlátozó többhatalmi szerződésből, újrakezdhetik az urándúsítást, amelyet a 2015-ben aláírt megállapodás értelmében korlátoztak. Róháni utasította az iráni atomenergia-ügynökséget, hogy tegyen előkészületeket, hogy szükség esetén folytatni tudják a korlátlan urándúsítást.

Miről szól az iráni atommegállapodás?

Az atomalkut Irán és hat nagyhatalom – az USA, az Egyesült Királyság, Oroszország, Franciaország, Kína és Németország –kötötte 2015-ben. Ez számított Barack Obama volt amerikai elnök legnagyobb külpolitikai sikerének nyolcéves ciklusa alatt.

A szerződés értelmében a hat ország feloldotta a gazdasági szankciókat Irán ellen, amely cserébe felhagyott a nukleáris programjával. Annak idején ugyanis komolyan tartottak tőle, hogy a közel-keleti ország atomfegyvert tud majd előállítani.

Iránt az ENSZ, az Amerikai Egyesült Államok és az EU által kiszabott szankciók kényszerítették bele a paktumba, mert összeroppant az ország gazdasága. A megszorítások csak 2012 és 2016 között 160 milliárd dollár kiesést okoztak az államnak. Irán azóta újra értékesíthetett olajat a nemzetközi piacon és csatlakozott a globális pénzügyi rendszerhez is.

A részletek

• Iránban két urándúsító létesítmény üzemel – Fordo és Natanz városában –, ahol urán-hexafluorid-gázt centrifugákba táplálnak az U235 izotóp leválasztásához. Ez a nukleáris erőművek fenntartásához elengedhetetlen, és a nukleáris fegyverek 90 százalékának előállításához is szükséges.
• 2015-ben Iránnak csaknem húszezer ilyen centrifugája volt, az átfogó nukleáris megállapodásban 5060-ra korlátozták a számukat. Megegyeztek továbbá, hogy 15 év alatt 98 százalékkal, 300 kilogrammra csökkentik az uránkészletüket.
• 2016 januárjáig Irán drasztikusan csökkentette a két telepén a centrifugák számát, és tonnányi alacsony dúsítású uránt adott el Oroszországnak. A szerződés értelmében Natanzban 8 évig tilos nukleáris kutatást folytatni, Fordoban pedig 15 évre betiltották a dúsítást.
• Irán eközben nehézvizes nukleáris létesítményt is épített Arak városa közelében. A reaktorból származó elégett üzemanyag plutóniumot tartalmaz, amely nukleáris bomba készítésére alkalmas. A nagyhatalmak eredetileg azt akarták, hogy az épületet lebontsák, de egy 2013 novemberében elfogadott ideiglenes szerződésben Irán csak abba egyezett bele, hogy nem üzemelteti tovább a reaktort. Úgy alakították át, hogy ne lehessen vele plutóniumot előállítani, a kiégett üzemanyagot pedig el is szállítják az országból.
• Az atomalkuban emellett leszögezték, hogy a következő 15 évben nem építhet hasonló reaktort Irán. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek 15 évig bármikor lehetősége van betekinteni azokra a telepekre, amit gyanúsnak ítélnek meg.

Mi vezetett idáig?

Donald Trump a 2016-os elnökválasztási kampány során megígérte, hogy felmondja az iráni atomalkut, de szövetségeseinek és a legfőbb tanácsadóinak sikerült őt ebben megakadályozni. Eddig.

A döntést valószínűleg azért most hozta meg, mert stábja az utóbbi időszakban alaposan átalakult, az újonnan bekerült John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Mike Pompeo külügyminiszter pedig egyaránt ellenezte a szerződést. Épp ez lehetett a fő szempont a kiválasztásukkor. Emellett Trump regionális támogatói, Izrael és Szaúd-Arábia is sürgették a paktum felbontását.

Az ingatlanmágnás a legtöbbször azzal érvelt, hogy az atomalku semmilyen hatást nem gyakorolt az iráni nukleáris programra, Teherán pedig továbbra is szabadon teszteli a rakétáit, támogatja a terrorizmust és ok nélkül avatkozik bele konfliktusokban Szíriában és Jemenben.

Donald Trump amerikai elnök üdvözli Emmanuel Macron francia államfõt a francia elnöki pár tiszteletére adott díszvacsora kezdetén a washingtoni Fehér Házban 
Fotó: Alex Edelman/MTI/EPApool

Nyugati diplomaták több ízben is próbálták meggyőzni Trumpot, hogy ne bontsa fel a szerződést vagy hogy tárgyaljanak annak módosításairól. Emmanuel Macron francia elnök a múlt hónapban a Fehér Házban felvetette egy teljesen új alku lehetőségét, hogy kicsit puhítsa amerikai kollégáját. De az újratárgyalás ötletét Irán, Oroszország és Kína is elutasította korábban.

Bennfentes információk szerint Trumpot valójában nem is a szerződés tartalma zavarta, hanem sokkal inkább Barack Obama és az általa elért eredmények. Emellett megint elmondhatja magáról, hogy egy újabb ígéretét teljesítette, a magas labdát pedig már a sajtótájékoztatón lecsapta.

Mi lesz most?

Kockázatelemzők úgy vélik, hogy az iráni atomalkuból való kilépés sokkal nagyobb csapás lesz az amerikai szövetségesek számára, mint a Transz-csendes-óceáni Partnerségből és a klímaegyezményből való távozás, vagy hogy Jeruzsálemet ismerték el Izrael fővárosaként.

Bár sajtóértesülések szerint az EU ragaszkodna az atomalkuhoz még úgy is, hogy az USA kilépett, de szinte lehetetlen lenne a világ bármely országának tovább folytatnia az üzletelést Iránnal anélkül, hogy közben ne sértene meg amerikai szankciókat. Trump ugyanis az erőteljes intézkedésekkel kivívhatja, hogy más külföldi vásárlókat –országokat és vállalatokat – eltiltson az iráni olaj importjától.

Iránnak két opciója maradt:

• vagy bejelentik, hogy továbbra is tartják magukat az alkuhoz abban a reményben, hogy kiterjeszthetik a kereskedelmet az európai vállalatok körében, és ezzel feszültséget keltenek az Egyesült Államokat és Európa között;
• vagy agresszívan lépnek fel és felgyorsítják az urándúsítást, ami azt jelentené, hogy az európai államoknak is szankciókat kellene kivetniük rájuk.

Az utóbbi a lehető legrosszabb forgatókönyv lenne, ugyanis egy újabb nukleáris válság küszöbén találná magát a világ. Trump a politikai bázisát szeretné kielégíteni, csakhogy neki és a stábjának sincs kiépített stratégiája, hogy konkrétan mi következik. Pedig Hasszán Rohaniiráni elnök már tudatta, nem félnek a kegyetlenségtől, és ha Amerika megpróbálja meggyengíteni országa befolyását, akkor ellenállnak majd.

Az ügy pikantériája, hogy Trump várhatóan néhány hét múlva tárgyalóasztalhoz ül Kim Dzsongunnal, ahol a fő téma Észak-Korea nukleáris leszerelése lesz. Egyes szakértők szerint Trump a húzással azt üzeni, Észak-Koreával még jobb üzletet kell majd kötni. Mike Pompeo egyébként az elnök elmondása szerint még ma éjjel az ázsiai országba érkezik és megbeszélést tart Kimmel.

(24.hu)