Tanultunk-e a nagybányai vegyianyag-katasztrófából?

Valóban szükségünk van annyi aranyra, amennyit kitermelünk? Tanultunk-e a nagybányai vegyianyag-katasztrófából? - teszi fel a kérdést az utajovobe.eu portál. A 15 éve történt tiszai ciánszennyezés az arany kitermelés eredményeként következett be, amikor 25 méteres szakaszon szakadt át a zagytározó gátja.

Termésarany

Aranyat többféle eljárással lehet bányászni. Nagybányán cianidos technológiát alkalmaztak, ez azt jelenti, hogy az aranyat cián segítségével nyerték ki az ércbõl. A folyamat során viszont visszamarad egy olyan zagy, amely ciánt, nehézfémeket és méreganyagokat tartalmaz. Problémás, hogy ez a maradék nem veszít az idõk során toxikusságából. A gond az, amikor a cianidot nem nyerik vissza, hanem ott hagyják a zagytározókban. Simon Gergely vegyianyag-szakértõ szerint ez egy idõzített bomba, ami magától sosem fog eltûnni, ezért ez a nyílt tározós cianidos kitermelési forma teljes mértékben elfogadhatatlan. Ez a szennyezõanyag sosem fog lebomlani.

A vegyianyag-szakértõ szerint az ember több szempontból felelõs a bekövetkezett katasztrófákért. A tiszai ciánszenynyezés kapcsán felmerül a tározó nem megfelelõ kialakítása, valamint az extrém esõzés szerepe is. Az is kérdés, hogy a nagy esõzések a klímaváltozás hozadékának tekinthetõk-e. Simon Gergely azt mondta, hogy a probléma fõleg abban áll, hogy olyan eljárásokat használunk, amelyeket nem tudunk kellõképpen kontrollálni. Benkõ Dániel geológus hozzátette, hogy minden ilyen üzem tervezésekor mérlegelik a különféle természeti események kockázatát. Ha ezeknek a kockázatát alábecsülik, az egy tervezési hiba és ebben az esetben emberi mulasztásról van szó. Léteznek olyan technológiák, melyekkel viszonylag jól lehet szigetelni a tározók alját. Pár évtizede még nem volt szokás ez a fajta szigetelés, amely megakadályozhatta volna a különbözõ szennyezõ anyagok szivárgását is. Simon Gergely nem engedne bizonyos típusú szennyezõanyagok olyan nyílt tározókba való kibocsátását, amelyeket folyó mentén, vagy a védett természeti értékek mellé létesítenek. Arra mutat rá, hogy ebben a kérdésben sok jogszabálybeli hiba és hiányosság van, és mivel ezeket nem próbálják meg orvosolni, továbbra sem tanultunk a bekövetkezett katasztrófákból.

Március 11-én az OzoneNetwork tévé Egyenlítõ címû mûsora a tiszai ciánmérgezéssel is foglalkozott. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértõje és Benkõ Dániel, a WWF Magyarország geológusának beszélgetését az alábbi címen érhetik el: http://videa.hu /videok/nagyvilag/2015.03.11.-vegyianyag-katasztrofak-x3WMg4RtLhlk75Oi

Bányavidéki Új Szó