A május 2-án a Magyar Olimpiai Bizottság elnökévé választott Kulcsár Krisztián nagyon szomorú lenne, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptember 13-án a 2024-es és a 2028-as nyári játékok rendezési jogát is odaítélné Párizsnak és Los Angelesnek. Az újdonsült MOB-elnök szerint az általa irányított szervezet annak ellenére sem utazási iroda, hogy feladatainak jelentős részét visszavette az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Már tavaly év végén elhatározta, hogy benyújtja a pályázatát.
A Nemzetközi Vívószövetség sportigazgatójaként biztosan nem dolgozhat, de nem égetne fel maga mögött minden, Svájc és Magyarország között húzódó hidat.
Tényleg tizenkét napig tartott a pályázata, vagy csak a kívülállónak tűnt úgy, hogy ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy Kulcsár Krisztián MOB-elnök legyen?
Maga a pályázat nem igényelt ennél sokkal hosszabb időt. Szűk három hét elég volt erre. Az már egy más kérdés, hogy a fejemben mikor fogant meg először annak a gondolata, hogy MOB-elnök legyek.
Mikor?
A tavalyi év végén.
Ezt hogyan kell elképzelni? Ül egy svájci tó partján, és azon morfondírozik, hogy milyen jó dolog lenne MOB-elnök lenni?
Valahogy így. Ehhez kellettek az akkor már bennem meglévő alapvető ambíciók, amelyek szerencsés időben találkoztak össze a meglévő körülményekkel.
Ekkor kezdtem el mérlegelni a pályázatom realitását.
Józanul végiggondolt döntésre volt szükségem, amely idén januárban meg is született. Lobbizni viszonylag későn kezdtem, mert fontosnak tartottam, hogy ez a téma ne kerüljön be korán a köztudatba.
Úgy érezte, ha jóval az elnökválasztás előtt kiderülnek a tervei, akkor az esélyei csökkentek volna?
Növelni egészen biztosan nem növelte volna a sanszomat. Lehet, hogy ezt rosszul látom, mindenesetre a végeredmény tökéletesen sikerült.
Álomállás. Ez az első szó, ami eszembe jut, ha azt hallom, hogy valaki a Nemzetközi Vívószövetség sportigazgatója. Svájci munkahely, fontos tevékenység egy sportági világszövetség élén. Tényleg megérte mindezt otthagyni és hazajönni MOB-elnöknek? Jól meggondolta ezt a kalandot?
Nagyon jól. Tényleg sokáig gondolkodtam rajta, miközben viszonylag kevés emberrel beszéltem erről. Miközben hiszem, hogy ez egy alaposan végiggondolt döntés volt, nyilván csak később derül ki, hogy jól választottam-e. A FIE-ben betöltött pozíció valóban álomállás. De nekem ugyanez a kategória a MOB-elnöki poszt, úgyhogy az álom nem ért véget, csak máshol folytatódik. Ugyanakkor azt sem gondolom, hogy a Nemzetközi Vívószövetségben végzett munkámtól véglegesen el kell, hogy köszönjek.
Ami ennél fontosabb, hogy a FIE elnöke, Aliser Uszmanov sem beszélt nekem erről. Nyilvánvaló, hogy a két tisztség – a MOB-elnöki és a FIE-sportigazgatói – egyidejű betöltése konfliktushelyzetet generál.
Az egyik része, a dolog munkaszervezési oldala – azt gondolom, hogy ez a mai világban kezelhető. A konfliktus másik oldala etikai jellegű, de ez sem a részemről áll fent. Azt hiszem, nincs abban semmilyen különleges dolog, ha a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke egy nemzetközi sportszervezetben betölt egy tisztséget. Erre amúgy szerte a világban van példa.
Kezdem nem érteni a dolgot. Amikor megválasztották, azt kommunikálta, hogy az elkövetkező időszakban csak a Magyar Olimpiai Bizottságnak szenteli az idejét, amolyan főállásban lévő ügyvezető elnökként képzelte el magát. Amit most elmondott, az némileg másképpen fest az első nyilatkozataival szemben.
A főállású nem egy szerencsés kifejezés. Nem is ezt kellene használni, sokkal inkább azt, hogy teljes időben vagy életvitelszerűen itt tartózkodó MOB-elnökre van most szüksége a MOB-nak. Ez tényleg fontos, nem is képzelem el másként.
Az, hogy a Nemzetközi Vívószövetségben továbbra is sportigazgató legyek, nyilván nem fog működni.
De az, hogy Budapestről úgy bele tudjak folyni az ottani szakmai munkába, hogy egy hónapban pár napot kint vagyok Svájcban, szerintem megoldható. Nem is a címke vagy a pozíció neve a lényeg, hanem az, hogy mindkét helyen hasznos dolgot tudjak végezni.
Tulajdonképpen több lovat is meg lehet ülni egy fenékkel, ha az ember megfelelően delegálja a feladatait, és olyan munkatársakat választ, akikben megbízik. Schmitt Pál és Borkai Zsolt is úgy volt a MOB-elnöke, hogy közben más jelentős feladataik is voltak. Ön miért tartja fontosnak azt, hogy az ideje legnagyobb részét a Magyar Olimpiai Bizottságban folyó munka töltse ki?
Legalább az első időszakban ennek meg kell valósulnia. Hogy ez milyen hosszú idő, azt én nem tudom, de ki fog alakulni. Igaza van abban, hogy az elnöknek a szervezeti működést és az apparátus irányítását nem feltétlenül kell napi szinten felügyelnie – erre ott van a főtitkár.
A fejemben kialakult munkamegosztás úgy fest, hogy a főtitkár vezette apparátus a mindennapi folyamatos munkát elvégzi, az elnöknek pedig a MOB fontos partnereivel kell kapcsolatot tartani. Legyen az a minisztérium, a különböző szponzorok, vagy éppen a tagság. Illetve ott vannak azok a nemzetközi kötelezettségek, amelyek a mindenkori MOB-elnök feladatai közé tartoznak.
Sokszor említette, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációja javításra szorul. Ezen a területen mi a mai MOB legnagyobb hiányossága?
Egyfajta kommunikációs hiányt érzékeltem a testület munkájában. A hozzám érkezett visszajelzések azt mutatták, hogy a klubok és a sportági szakszövetségek nem voltak elégedettek azzal, ahogy a MOB kommunikált velük. Nagyon erős hiányt éreztem abban, ahogy a MOB a médiumokat kezelte – az iparágban dolgozók részéről is jöttek felém erről jelzések.
Most az a legfontosabb, hogy meg tudjuk szólítani a potenciális és már meglévő piaci partnereket, és a médiumokban dolgozókat.
Az elmúlt négy évben ezen a területen a MOB nem volt annyira rászorulva a vállalati szektorból érkező, piaci alapú forrásokra. Talán ez volt az oka annak, hogy felmerültek bizonyos kommunikációs problémák.
Rengetegen vannak, akik azt mondják, hogy egy teljesen kiüresített szervezetet vett át. Ez tényleg így van? Az elkövetkező időszakban mi lesz a legfontosabb feladata?
Értem a felvetést, nyilvánvalóan ez egy sarkított megfogalmazás, amelynek van alapja, de azért a helyzet ennyire nem drámai.
A legfontosabb feladat az, hogy ha van mit mondanunk – ez egy nagyon fontos kitétel –, akkor azoknál a döntéseknél, amelyek az állami sportirányítás szintjén megszületnek, a MOB és a tagság érdekeit érvényesíteni tudjuk. Itt nem csak az Emmiben megszületett döntésekre gondolok, hanem akár a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjában megszületett verdiktekre. Magyarországon a sport továbbra is stratégiai ágazat. A MOB feladata nem lehet más, mint hogy a sportszakmai döntések jelenjenek meg azokban a határozatokban, amelyeket nem mi, hanem az állami sportirányítás hoz meg.
Ugyanakkor abban, gondolom, egyetértünk, hogy az előző négy év MOB-ja és a mostani MOB csak nevében ugyanaz.
Ez pontosan így van. A törvény alapvetően változtatta meg a MOB státuszát.
Sajnálja ezt?
A kérdés történelmietlen, mert a jelenlegi helyzeten már nem tudunk változtatni.
Másképp kérdezek: jobb lett volna annak a MOB-nak az élén állni, amely a 2012 és 2016 közötti ciklusban működött?
Tényleg nem tudom. A világon többféle működési alapokon nyugvó olimpiai bizottság van. Az olaszoké például tényleg mindent felügyel, a svéd nem. Most akkor az olaszoké jobb, mint a svédeké? Ha onnan közelítjük meg ezt a kérdést, hogy mekkora a hatalma az olasz elnöknek, akkor talán igaz is lehet a felvetés.
A MOB nemzetközi legitimitása semmilyen téren nem szenvedett csorbát. A hatalomtechnikai kérdéseknél sokkal fontosabb, hogy a MOB a következő időszakban közmegelégedésre lássa el a feladatait.
Ott lesz szeptember 13-án Limában, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kihirdeti, hogy Los Angeles vagy Párizs rendezheti-e a 2024-es nyári játékokat?
Igen, ott.
Fájni fog a szíve, amikor Thomas Bach feltépi a borítékot?
Akkor fájna igazán a szívem, ha nemcsak a 2024-es, hanem a rá következő olimpia helyszínét is eldöntenék.
Van erre esély?
Nagyon félve nyilatkozom ebben, mert azt gondolom, hogy van egy erre irányuló törekvés. Nagyon furcsa lenne mindez, mert a NOB-nak ehhez alapszabályt kellene változtatnia, vagy egyszerűen csak eltérni tőle.
Ha ezt a NOB megteszi, akár hitelességi válságba is sodorhatja a szervezetet. Arról nem is beszélve, hogy ebben az esetben a következő pályázható nyári olimpia a 2032-es lenne. Talán érthető, hogy miért vagyok szomorú, ha ebbe a lehetőségbe belegondolok.
(origo.hu)
Loan Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
Loan Offer Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
Loan Offer Good day , we are private lenders and We offer urgent personal/commercial loans at affordable (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek