Magyarország legnagyobb volumenű műtárgy költöztetése zajlik a Néprajzi Múzeumban

Nyár végére 90 százalékig elkészülnek a 250 ezer felbecsülhetetlen értékű műtárgy csomagolásával A magyar történelem legnagyobb volumenű gyűjtemény-költöztetését valósítják meg a Néprajzi Múzeumban, a költözés előkészítés nyilvántartási szakaszának háromnegyedén már túl vannak, a terv szerint nyár végére pedig már 90 százalékos lesz a készültség.

A több mint 250 ezer különböző méretű, korú és állagú műtárgy megmozgatása több mint száz szakember precíz, összehangolt munkáját igényli annak érdekében, hogy a Liget Budapest Projektnek köszönhetően végre méltó körülmények közé kerüljenek. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint az új épületbe költözéssel a változás korszakos lesz. Az intézmény 2020 nyarán hagyja el korábbi, Kossuth téri épületét, a csomagolás jó ütemben halad. A 250.000 műtárgyat egyedileg készítik fel a költözésre méretük, koruk és állapotuknak megfelelően, legyen az egy kisebb kerámia, vagy egy óriási székelykapu.

Felbecsülhetetlenül értékes és pótolhatatlan tárgyak, nitrátos fényképek, 30.000 darabos kerámiagyűjtemény, fonográfhengerek, gyöngyöspárták, afrikai pajzsok, japán legyezők – több, mint 250. 000 műtárgy mozdul meg hamarosan a Néprajzi Múzeum költözése során. Az intézmény 2020 nyarán hagyja el korábbi, Kossuth téri épületét, a költöztetés jó ütemben halad.

A Néprajzi Múzeum ugyan 2017. decemberében bezárt a látogatók előtt, de a színfalak mögött intenzív munka zajlik, hiszen a külsejében impozáns épület, múzeumi célokra teljesen alkalmatlan volt, a műtárgyak raktározására csak korlátozott kapacitású, szűkös helyiségek álltak rendelkezésére, így a költözés évről évre egyre égetőbbé vált. A problémára a Liget Budapest Projekt kínál megnyugtató megoldást, hiszen az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) idén májusban elkészült épülete, illetve a városligeti új múzeumi épület végre méltó, 21. századi körülményeket biztosít majd az egyedülálló etnográfiai gyűjtemény számára, a legmodernebb raktározási sztenderdeknek megfelelően.

Az új raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket, és a modern légkezelési megoldásoknak köszönhetően a helyiségekben végre kezelhető a hőmérséklet, illetve a páratartalom, ezzel hosszútávon jelentősen csökkenthető az állagromlás, és ritkábban lesz szükség a tárgyak restaurálására is.

„Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként, több költözésen túl, 1973 óta működött a múzeum a korábbi Igazságügyi Palota épületében. A kiemelkedő gyűjteményére méltán büszke Néprajzi Múzeum első alkalommal költözik számára tervezett, minden szakmai és látogatói igényt kielégítő új épületbe, ahol a tervek szerint a kevésbé ismert kincseket is megismerheti a közönség” – mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. Kiemelte: „A kiállítóterek alkalmasak lesznek a legkorszerűbb muzeográfiai megoldások alkalmazására, így nagy nemzetközi, színvonalas tárlatokat is fogadni tudunk. A városligeti épületben jelentősen megnő majd a látogatók által közvetlenül megismerhető műtárgyak száma és aránya: az eddigi 1200 négyzetméteres kiállítási felülethez képest az új épületben összesen 4000 négyzetmétert teszünk bejárhatóvá, emellett az időszaki tárlatok is több ezer négyzetméteren kapnak helyet. A Néprajzi Múzeum új épülete lehetőséget teremt arra, hogy átfogó kiállításokon mutassuk be az emberiség kulturális sokszínűségét.”

A főigazgató beszámolt róla, hogy a költözés előkészítésének komplex folyamatai feszített munkarendben folynak. Az új állandó kiállítások koncepciójának kidolgozásával, az épülettervezési és kivitelezési feladatokban való szerepvállalással, valamint a gyűjteménygondozással, a nyilvántartással, a revíziókkal mind párhuzamosan foglalkoznak a muzeológusok. Összesen több, mint száz munkatárs dolgozik azon, hogy a költözés biztonsággal mehessen végbe. Minden műtárgyat kézbe kell venni, megtisztítani, azonosítani, fotózni, akár egy egyedi, óceániai darabról beszélünk, vagy a hatalmas kerámiagyűjtemény több száz bokályáról. A nagyságrendet elképzelni is nehéz: körülbelül 250.000 tárgy kel majd útra – az afrikai törzsi maszkoktól a japán getán át, a több száz darabból álló ikonosztázon keresztül a papírbetlehemekig. Emellett az archívumi adattárban őrzött milliónyi dokumentum, kép, fénykép és negatív is költözik ebben az időszakban. A Néprajzi Múzeum munkatársai a 2017-es bezárás óta a 250.000 műtárgyat egyedileg készítik fel a költözésre méretük, koruk és állapotuknak megfelelően, legyen az egy kisebb miskakancsó, vagy egy óriási székelykapu. „A költözés előkészítés nyilvántartási szakaszának háromnegyedén már túl vagyunk, a terv szerint nyár végére pedig már 90 %-os lesz a készültség. Az országos múzeumok közül szerintem most a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiről áll rendelkezésre a legpontosabb kép” – emelte ki Kemecsi Lajos. A tárgyakat egyesével megvizsgálják, befotózzák, egyedi QR kód alapú azonosítóval látják el, és amennyiben szükséges megerősítik a szerkezetüket. Ezt követően speciális védőcsomagolással látják el őket, majd előkészítik a szállításra. A precízitást és gondosságot igénylő tevékenység egyben óriási felelősség is, hiszen egyes példányok már a megfogástól is összetörhetnek, van olyan műtárgy, melyet 40 éve nem mozgattak meg. A munkafolyamatok segítésére ideiglenes restaurátor állomásokat alakítottak ki a Kossuth téri épület egykori kiállítótereiben.