Amiatt, hogy nem ismerjük a betegséget, és ilyen helyzetre nincs megfelelő stratégiánk, a koronavírussal szembeni félelem napról napra nő. Hétfő estig 17 hazai fertőzöttről volt tudomásunk, melyből öt személy már meggyógyult, de a megelőző intézkedések mértéke aggodalomra ad okot sokunk számára. Mindezek mellett a gyerekek szorongását is észre kell venni, és kérdéseikre megfelelő választ adni.
Hétfőn bejelentette a román kormány, hogy a koronavírusra (COVID-19) való tekintettel szerdától, azaz március 11-től március 22-éig felfüggesztik a hazai tanintézmények működését. Ez azt jelenti, hogy mind az óvodák, mind az iskolák kötelékébe tartozó gyermekek otthon maradnak. Azért csak szerdától, magyarázta az operatív testület, hogy legyen idő a szülőknek megszervezni a gyerekek otthoni felügyeletét.
Az iskolai kényszerszünet a koronavírus terjedésétől függően hosszabbodhat, sőt összeérhet a húsvéti vakációval, ez viszont már komoly gondot okozhat a gyermekes szülőknek – amennyiben a felnőtteknek járniuk kell a munkahelyükre. Ha megoldható, hogy otthonról dolgozzanak, és a munkaadó is támogatja, ajánlja ezt a lehetőséget, úgy könnyebb lemenedzselni a gyermekek otthonmaradását.
Violeta Alexandru munkaügyi miniszter tegnap Facebook-bejegyzésben is kérte a munkaadókat, kezeljék a munkaidőt rugalmasan azokkal szemben, akinek erre szüksége van, ugyanakkor körlevélben szólította fel a belügyminisztérium az állami és magánintézményeket, mérlegeljék annak lehetőségét, hogy alkalmazottaik egy része otthonról dolgozhasson.
Bencze Hajnalka HR-es szakember úgy látja, a termelésben dolgozók számára jelenthet gondot a vírus elharapódzása. Nyilván bármilyen termelést leállítani nem egyszerű döntés, többféle megfontolás eredménye lehet.
Ahol azonban ügyfélszolgálat működik, ott választhatja a cég azt, hogy rotációban, 4 óránként váltják a munkatársak egymást, más esetben viszont a rugalmasságot, a gyerek otthon tartását, s a szülő otthonról való dolgozását támogatja a szakember.
A rémisztő hírek a gyerekeket, fiatalokat is érdekli. Ezt támasztja alá Asztalos Ágnes, iskolai tanácsadó tanár is, aki azt mondja, először bő három héttel ezelőtt hozták fel a témát az elemisek. „Vajon, hozzánk is fognak küldeni a vírusból? Miért akarnak vajon annyi embert elpusztítani?” – kérdezte egyikük. „A gyerekek is meghalnak?” – így a másik. A szemükben ott van a szorongás, mondja a szakember.
Tényszerűen, nyugodtan, kevés és érthető szóval, a gyerekek szintjén magyarázzuk el, hogy mi van most. Értelmezzük a szavakat, amelyek most olyan gyakran elhangzanak: mi az a karantén, vesztegzár, beszéljünk arról, hogy miért maradnak el a rendezvények, a sportesemények – milyen céllal rendelték el a korlátozást az illetékesek – tanácsolja Asztalos Ágnes. Csakis valós, megerősített, hiteles forrásból származó információkra támaszkodva szóljunk a koronavírus-járványról, tájékozódásra az UNICEF magyar oldala kiváló.
Asztalos Ágnestől kaptuk…
Ha szükséges, az egészségügyi minisztérium naponta kibocsátott helyzetjelentése alapján mondjuk el a hazai tényeket. Keveset mondjunk, de jól hallgassunk – hogy a gyerekek merjenek kérdezni, merjék kimondani minden gondolatukat, érzésüket ezzel az új helyzettel kapcsolatosan. Ne hagyjuk magukra őket!
Hangsúlyozzuk ki, hogy mit tehetünk mi, mindannyian a vírus terjedése ellen. Ne a tehetetlenséget sugározzuk! Bízzunk a hatóságokban – legalábbis próbáljuk meg ezt közvetíteni a gyerekek felé.
És legyünk nagyon tudatosak, meggondoltak: vigyázzunk a szavainkra, hagyjuk most az összeesküvéselméleteket, a fantáziálgatásokat – legalábbis a kisebbek jelenlétében, és ha van is bennünk félelem, próbáljunk meg nyugodtak maradni, javasolja továbbá a szakember.
Nem sok minden lehet rettenetesebb a kisebbek számára, mint ha bepánikolt felnőtteket látnak, olyasmiket hallanak, amit nem értenek, a nagyok legyintenek, ha ők kérdeznek – és az egész egy megfoghatatlan, értelmezhetetlen félelemgomolyag lesz, amitől nagyon lehet szorongani. Ha a világ egy félelemkeltő hely, ahol bármi megtörténhet, s még anyu is retteg – ki fogja a kicsiket megvédeni?
Betegség, járvány, halál – ezek a témák most mind-mind foglalkoztathatják a gyerekeket. Tegyük lehetővé, hogy öntsék szavakba, ami őket foglalkoztatja. Beszéljünk és beszélgessünk. Ugyanakkor csökkentsük minimálisra a tévét, híradót, telefont, internetet, és csak annyi információt engedjünk be, ami szükséges ahhoz, hogy kövessük a fejleményeket. A többire, a hisztériakeltésre nekünk sem, a gyerekeknek pedig végképp nincs szükségük, állítja Asztalos Ágnes.
ÚJ HITEL MINDENKINEK Helló, ROMHANYI ANIKO vagyok, legális és megbízható hitelező. kölcsönöket kínálok. (...)
ÚJ HITEL MINDENKINEK Helló, ROMHANYI ANIKO vagyok, legális és megbízható hitelező. kölcsönöket kínálok. (...)
Tordai Angela A nevem Tordai Angela, debreceni vagyok, most kaptam meg a hitelemet a Patricia Kingsman (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek