Királyi sztorikat lehet megnézni az Erdélyi Történeti Múzeumban

Plusz a Szent Korona másolata is megtekinthető.

megnyitották Coronatus in Regem Hungariae (A magyar uralkodókoronázások érmei) című numizmatikai kiállítást, amelyen mintegy 300 darab, a magyar koronázások alkalmával kibocsátott arany-, ezüst és bronzérmet mutatnak be. Az anyagot nagyjából fele-fele arányban adta a Magyar Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Történeti Múzeum. Román részről a beharangozó beszámolók leginkább arról szóltak, hogy december elsején, Románia nemzeti ünnepén olyan kiállítás lesz egy kolozsvári múzeumban, amelyen bemutatják Szent István koronáját is. Magyar részről leginkább olyan hírek voltak, hogy lesz egy koronázással kapcsolatos kiállítás, amelyen a Szent Korona másolatát is meg lehet nézni. Elmentünk megnézni a tárlatot. Mire számítsunk? Ez egy numizmatikai kiállítás, tehát pénzérméket lehet nézni elég nagy mennyiségben. Nem kell nagy látványosságra számítani, de amit bemutatnak, legalább részletes, szakszerű. A kiállítás a MTA Lendület Kutatói Program keretében tevékenykedő Szent Korona Kutatócsoport munkáján alapszik, ebben a Szent Korona 1526 és 1916 közötti történetét, az ezekhez kapcsolható reprezentációs eseményeket vizsgálták szisztematikusan, így a kiállított anyag is ennek az időszaknak a koronázásait, illetve a koronázások alkalmával kibocsátott, vagy ezekre emlékező érméket mutatja be. A kutatócsoport munkájáról, illetve friss eredményeikről korábban már közöltünk egy cikket. 

A kiállításon vetítik A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című dokumentumfilmet, amelyet az idei Kolozsvári Magyar Napokon is bemutattak már, részletes leírások olvashatóak a koronázások rendjéről, a koronázási ékszerekről, illetve a koronázási érméket is gondosan bemutatják, magyar és román nyelven egyaránt. Tehát egy nagyon jó, szakszerű bevezető a témába. A Szent Korona másolatának bemutatása egyfajta bónusz, ahogyan a kiállítás kurátora, Alföldi Ágnes fogalmazott a megnyitón: a korona (eredetije) a szertartások elmaradhatatlan kelléke volt, ezért úgy gondolták, hogy a tárlaton is szerepelnie kell egy hű másolatnak. Mit kell tudni a kiállított koronáról? 2000-ben, a budapesti MetalArt nevezetű cég készítette igazi nemes anyagokból. Egy kézműves remekmunka, a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában lévő legjobb minőségű másolat. Akkor miben egyedi ez a kiállítás? Több különlegesség is található a magyar uralkodók koronázásnak emlékérmeit bemutató tárlaton. Ilyen III. Ferdinánd felesége, Gonzaga Eleonóra Magdolna ezüstből készült aranyozott koronázási érméje 1655-ből. Ennek egyedüli ismert példányát a kolozsvári múzeumban őrzik, amit természetesen most meg lehet nézni. Egyedi üzenetet közvetítő tárgyról van szó, rajta a nappal és a napraforgóval, ami a királyára csodálattal tekintő királynőt jelképezi. A felirat a házastársak közötti kapcsolat természetét világítja meg: "csak egyre figyelek".

Ugyanakkor meg lehet nézni Pálffy Károly Jeromos királyi udvarmester gyémántberakásos pálcáját, aki 1792-ben (az első budai) vezényelte le I. Ferenc király koronázási ceremóniáját. A két részből összeszerelhető, fekete nyelű kincs – díszes mahagónifa-tokjával együtt – 2012-ben került a bécsi Dorotheum árveréséről budapesti Magyar Nemzeti Múzeumba. 

De egyáltalán mik ezek a koronázási érmek?

Mária Terézia koronázási emlékérme

A királykoronázásokkal kapcsolatos reprezentáció egyik fontos területe a numizmatikai emlékek csoportja. Egy uralkodó életének legfontosabb eseménye volt a koronázás, és az uralkodói reprezentációban nagyon fontos szerepet játszottak a koronázásának emlékére vert érmek. Nemcsak az építészetben vagy az írásokban, hanem az érméken is el akarták juttatni a történetüket, ami ráadásul nem is feltétlenül igényli az olvasás képességét, lévén jeleneteket ábrázoltak. Tehát ezek az érmék az uralkodó jó hírét voltak hivatottak elvinni a széles rétegekhez. Például a kiállításon megtekinthető a III. Károlynak és feleségének, Erzsébet Krisztinának az emlékérméi, és mindkettőjüknek van úgymond egy sztorija. III. Károly érméin számtalanszor föltűnik egy földgömb, ami azt hivatott jelképezni, hogy az uralkodó a birodalom egyesítője. A Habsburgok spanyol ágának a kihalásával Károly lett a spanyol király, majd I. József hirtelen halálával német-római császárrá is megválasztották, és így egy rövid ideig Dél-Amerikától Európáig tartott a birodalma. Az érmék pedig azt reprezentálták, hogy van lehetőség a birodalom újra feltámasztására, ahol nem nyugszik le a nap. Feleségét, Erzsébet Krisztinát ugyanakkor a szépség megtestesítőjeként mutatták be, az érméjének hátoldalán Aphroditével, a szerelem és a szépség görög istennőjével állítják párhuzamba. Erzsébet Krisztina története tehát úgy van felépítve, hogy ő egy elismert szépség. Van még egy példa, amit már meg is tudunk mutatni. Mária Terézia az érmek nagy részén lóháton ül, karddal a kezében, ami a koronázásnak azt a világi részét eleveníti fel, amikor a király kardjával a négy égtáj felé vág, jelezve, megvédi birodalmát. Mária Terézia lányörökös lévén csak a Pragmatica sanctioval került trónra, amit sokan nem ismertek, és neki több háborút is kellett vívnia azért, hogy a birodalmát egyben tartsa. Így jön az, hogy őt egy harcias királynőkét ábrázolják, aki megvédi a birodalmát. 

...

(transindex.ro)