Ilyen az élet egy ökofaluban

Az ökofalusi életmódról a legtöbb embernek a térerő hiánya vagy a pottyantós vécé jut eszébe. A Baranya megyei Gyűrűfű azonban meglepően élhető, akár egy Budapestről frissen szabadult ember számára is.

Gyűrűfű Pécstől körülbelül 30 kilométerre fekszik, de az odavezető út utolsó négy kilométerén hasznát vettük volna egy terepjárónak vagy egy UAZ-nak. Fridrich Ágnes, a falu gondnoka ugyan azzal fogadott minket, hogy ez már szinte autópálya az egy évvel ezelőtti útviszonyokhoz képest, mi mégis attól rettegtünk, hogy városi kátyúkhoz szokott autónk nem fogja túlélni az itteni bukkanókat.

Durranógázzal tartják távol a sakálokat

A medencét, amelyben a falu házai elszórtan épültek, dús erdőkoszorú övezi, a környező dombokon kecskék és birkák legelnek. A levegő hasítóan friss és tiszta, a csend pedig a városi fülnek szinte süketítő. Nyolc család él itt, házaik tisztes távolból figyelik egymást a medence két oldaláról. Itt nincs zsúfoltság vagy helyhiány, és senki sem sérti meg a csendrendeletet.

A falu békés nyugalmát egyedül a durranógáz robaja verte fel, amelyet a rohamosan szaporodó aranysakálok távol tartására rendszeresítettek. A ragadozók állítólag fényes nappal, falkákban támadnak a békésen legelésző nyájakra, hatalmas kárt okozva a gazdáknak.

Mivel az aranysakált – amely egyesek szerint megegyezik a nádi farkassal, vagyis a toportyánnal – 1961-ben védetté nyilvánították, sokáig nem volt vadászható, az utóbbi években azonban feloldották a tilalmat.

Az ökovécé jó messze van a háztól

Gyűrűfűt valósággal körbeöleli az erdő, amely a sakálok mellett olykor vadhúshoz is juttatja a lakókat. Kilián Imre, a falu egyik alapítója azt mesélte, még a lélegzetük is elállt, amikor rátaláltak a területre. A hetvenes évek végéig lakott volt a település, aztán a központosító törekvések miatt elnéptelenedett. Csupán egy kísérteties temető és ravatalozó maradt a hajdani lakók után.

A mai Gyűrűfű területén található gazdaságok, háztartások mind önellátóak. Sem vízvezeték, sem csatornahálózat nem köti őket össze. A fúrt kutakból szivattyúval kerül a víz az otthonokba, majd az elhasznált víz úgynevezett gyökérzónás szennyvíztisztítókon keresztül kerül vissza a természetbe. Komposztvécéket használnak, hogy az ivóvíz tisztaságú talajvíz ne szennyeződjön el.

El is érkeztünk az ökofalusi lét talán legkényelmetlenebb pontjához. A falécekből épült árnyékszékek meglehetősen messze állnak a háztól, télen igazi kihívást jelenthet eljutni hozzájuk a masszív hóesésben. Ettől eltekintve a gyűrűfűi házak kényelmesek és élhetőek. A meleg vizet napkollektorok, az áramot napelemek biztosítják.

Lovas, kézműves és spirituális foglalkozások

Ágnes férje, Fridrich István a lovasoktatás mellett a falu internetszolgáltatásáról is gondoskodik, így a közösség igazán nem marad le semmiről, ami a zajos külvilágban történik. Bár a térerő csak a falu néhány pontján stabil, e-mailen szinte minden család elérhető.

Az elmúlt években sokan vállalták az itteni élet sajátos nehézségeit és előnyeit. Matisz Ilona és férje, Meijlis Klaasjan egy éve költöztek ide gyerekeikkel Hollandiából. Ilona kézműves-foglalkozásokat tart, Klaasjan pedig spirituális tréningeket. Ottlétünk alatt épp egy holland csoport vendégeskedett náluk.

Ilona épp a verandát takarította, amikor megérkeztünk

Forrás: Kovásznai-Szász Réka

A család vegetáriánus, maguk termelik meg a tököt, patisszont, paprikát, paradicsomot a házuk melletti kertben. Úgy tűnik, itt békére találtak. Egyedül fiuk, Sándor hiányolja holland barátját, akivel suli után mindennap számítógépes játékokat játszottak. Hiába, a mai gyerekeket nem lehet néhány háziállattal lekenyerezni.

Ha leesik a hó, nem lehet kijutni a faluból

A gyűrűfűi gyerekek egyébként falubusszal jutnak el az iskolába, óvodába a közeli városba, Szentlőrincre. Ági, aki falugondnoki feladatai mellett buszsofőr is, egyúttal elintézi a falu lakói által rábízott bevásárlásokat, ügyintézéseket, hogy minél kevesebbet terheljék környezetüket az autók használatával.

Ági minden reggel végigzötykölődik a gyerekekkel a rossz úton

Forrás: Kovásznai-Szász Réka

Ha azonban leesik a hó, se ki, se be nem lehet közlekedni. „Ilyenkor jó előre betankolunk mindenből” – mondta Parditka Attila, aki 2010-ben költözött ide az édesapjával. Mivel Budapesten Attila nem talált munkát, apja nyugdíja pedig elment a rezsire, úgy döntöttek, vidéki környezetben, háztáji gazdálkodással, állattartással majd csak eléldegélnek valahogy.

A Parditka család rengeteget spórol a veteményeskerttel

Forrás: Kovásznai-Szász Réka

A méhek utálják a füstölőt

Zöldséget, gyümölcsöt a legtöbb család termeszt magának, de mézet csak Vinkó Péter bioméhész készít. „Túl sok időt töltöttem a városban” – mondta Péter, miközben megnyitott egy kaptárt a kedvünkért, a méhek legnagyobb bosszúságára.

A védőruházat mellett füstölővel is igyekszik a méhek csípési kedvét szegni. A füst hatására ugyanis a méhek vészhelyzetben érzik magukat, ezért a szokásosnál több mézet szívnak fel, amitől annyira megdagad a potrohuk, hogy képtelenek behajlítani a csípéshez.

Péter füstölővel veszi el a méhek támadókedvét

Forrás: Kovásznai-Szász Réka

A méhcsípésről jutott eszembe: mi a teendő, ha baleset történik a faluban, és sürgős orvosi beavatkozás szükséges? A mentő egyértelműen nehezen és lassan teszi meg a bekötőutat, orvos pedig nem lakik a településen.

Ági azonban megnyugtatott, hogy vészhelyzetben szerződéses mentőhelikopter jön a segítségükre, kisebb baleseteket pedig az elsősegély-tanfolyamot végzett lakók is képesek kezelni. A falubeliek mindenesetre igyekeznek elkerülni, hogy orvosra legyen szükségük.

Kemény, de szép élet a gyűrűfűi

Egészséges, vegyszermentes zöldségeket, gyümölcsöket, gyógynövényeket fogyasztanak, tiszta vizet isznak, és rengeteg időt töltenek a szabadban. Hiszik és érzik is, hogy a gyűrűfűi életmód jót tesz nekik. Az elszigeteltség, a természet közelsége nem elvesz tőlük valamit, hanem új kihívásokat, célokat és békét nyújt számukra.

Az út tele van bukkanóval, de a vidék gyönyörű

Forrás: Kovásznai-Szász Réka

Ezt az életet azonban nem ajánlják bárkinek jó szívvel. Nem elég, hogy valaki szereti a természetet, hogy környezetbarát módon szeretne élni. Az itteni élet kemény munkát is jelent, mindennap meg kell küzdeni a megélhetésért a természetben.

Bár a gyűrűfűiek igyekeznek a modern kor körülményeit biztosítani maguknak, azért rengeteg kényelemről le kellett mondaniuk. Életmódjuk és hozzáállásuk tiszteletre méltó a 21. század nyughatatlan és telhetetlen világában.

origo.hu