Fel tudnánk építeni ma egy piramist?

Hiába használunk toronydarukat, helikoptereket, traktorokat, teherautókat, ma is nehéz lenne megépíteni a gízai nagy piramist. A 4500 éves építmény dimenziói annyira megdöbbentőek, hogy ma is sokan állítják, egyszerű emberek képtelenek lettek volna ilyen produkcióra, kellett valamiféle misztikus szupererő, de minimum földön kívüli melósok.

Az amerikai 51-es körzet ufótitkaihoz vagy a van-e élet a Földön kívül? dilemmához hasonlóan a miként húzták fel a piramist? is azon örök kérdések egyike, amelyekre valószínűleg soha nem lesz mindenki által elfogadott válasz.

Vannak, akik szerint farudakon mozgatták és rámpákról fadarukkal emelték helyükre a 2,3 millió darab 2–10 tonnás kőtömböt. Mások olajos homokra voksolnak. A legelfogadottabb teória szerint belülről kifelé, spirális belső rámpán keresztül rakták össze a gigantikus síremléket. A köveket pedig

NEDVES HOMOKON CSÚSZTATTÁK AZ ÉPÍTKEZÉSHEZ FATALPÚ SZÁNOKON.

Számítások szerint négyezer fizetett munkás (és nem rabszolga) dolgozott egyszerre, de egyes fázisokban akár 20-25 ezren is serénykedhettek egyszerre. Egyiptológusok húsz évre becsülik az építkezés idejét, ehhez azonban naponta 800 tonnányi kőtömböt kellett a megfelelő helyre illeszteniük a munkásoknak. De úgy is fogalmazhatunk, hogy húsz év alatt mindennap és éjszaka körülbelül ötpercenként kellett egy blokkot a helyére rakni. 

Hogy milyen kötőanyagot, habarcsot használtak, senki sem tudja pontosan annak ellenére, hogy kémiailag analizálták már. De a mai napig nem sikerült minden összetevőjét azonosítani. Azt viszont tudjuk, hogy a négyezer állandó munkás 11 marhát és 37 bárányt vagy kecskét pusztított el naponta.

Na de mennyi idő alatt lennénk képesek megépíteni ma a gízai nagy piramis mását? És mennyi pénzből?

Mint oly sok feszítő kérdésre, erre is van már válasz, merthogy kiszámolták: ha ma fognánk neki nagy piramist építeni, akkor kőhordó járművek, daruk és helikopterek segítségével 1500–2000 munkás

ÖT ÉV ALATT FEJEZNÉ BE A MUNKÁT.

A becsléshez a Colorado folyón lévő Hoover-gát nagy gazdasági világválság idején történt építésének munkaerőigényét és költségeit vették alapul. A sokáig a világ legnagyobbjának számító betongát össztömege ugyanis a nagy piramiséhoz hasonló: közel 6 millió tonna. Ennyi anyagot beépíteni mai árakon számolva körülbelül

5 MILLIÁRD DOLLÁRBA FÁJNA.

Összehasonlításul a terroristák által húsz éve lerombolt, hajdanán hét évig épült, 417 méter magas World Trade Center ikertornyok 4 milliárd dollárba kerültek.

Nem csoda, hogy nem sokan tervezik, hogy csak a hecc kedvéért nekiállnak felhúzni a nagy piramis pontos mását. A kicsinyített modelljét azonban igen. Az Egyesült Királyságban működő Földpiramis-projekt égisze alatt, egy még nem eldöntött helyen, a világ bányáinak köveiből épülne fel a kis gízai piramis, amit egy globális időkapszulának szánnak, és a kortárs kultúra emlékeit mutatná be a jövő emberiségének. Az elképzelés annyira nagy ívű, hogy ha elkészül, akkor lepecsételik, és csak 1000 év múlva lehet majd kinyitni.

(index.hu)