Ez az a 6 erény, mely minden kultúrában megtalálható

Húsvét alkalmával érdemes megemlékezni egy nem is olyan régi pszichológiai kutatásról, melyben egyetemesen érvényesnek tekinthető, pozitív tulajdonságok megfogalmazására tettek kísérletet a tudósok. Ehhez többek között a Bibliát, a Talmudot és a Koránt tanulmányozták.

A pozitív pszichológia utóbbi évtizedekben kibontakozódó irányzata (jeles képviselői Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály amerikai pszichológusok) a jól működő személyiség leírásakor erényeket és karakter-erősségeket határoznak meg.

Az erények különböző formákban nyilvánulhatnak meg, ezeket az utakat nevezzük karaktererősségeknek. Bár többé-kevésbé állandó jellemzőink, fejleszthetők és formálhatók. Az erősségek tudatos alkalmazása pozitív érzelmeket vált ki nemcsak az ezt gyakorló személyben, hanem a környezetében is.

A hat erény azonosítása és a karaktererősségek osztályozási rendszerének megszületése a VIA (Values In Action, működő értékek) program keretei között zajlott, a munka eredményét Martin Seligman és Christopher Peterson pszichológusok 2004-ben publikálták. A kutatás résztvevői tanulmányozták a jelentősebb vallások és fontosabb filozófiai alapművek erényről szóló írásait.

Közel kétszáz „erénykatalógust” tekintettek át (többek között Platón, Szent Ágoston, Konfucius, Buddha, Benjamin Franklin írásait, az Ótestamentumot, a Talmudot és a Koránt). Azt vizsgálták, azonosíthatók-e olyan általánosan elfogadott erények, amelyek minden kultúrában megtalálhatók.

E munka gyümölcseként hat erényt azonosítottak:

1. A bölcsesség, illetve tudás erényéhez tartozik a kíváncsiság és érdeklődés a világ iránt, a tanulás szeretete, a kritikus gondolkodás, a leleményesség. Ezeket az erősségeket gyakoroljuk/fejlesztjük, amikor például olyan témáról szóló oktatáson veszünk részt, ami korábban ismeretlen volt számunkra, vagy megkóstolunk olyan ételeket, amilyeneket korábban nem ettünk.

A tanulás szeretetének erősségét fejleszti, ha célul tűzzük ki, hogy minden nap megtanulunk valami újat (például egy-egy új szót). Fejleszthetjük a kritikus gondolkodás erősségét az által, ha megkérdőjelezzük még az erősen hitt véleményünket is.

2. A bátorság erénye olyan cselekvések formájában nyilvánulhat meg, melyeket nagy nehézség árán kell véghezvinni. Ide sorolható a hősiesség, a kitartás, a hitelesség vagy a lelkesedés. A hősiesség erőssége fejleszthető az által, hogy kipróbáljuk, milyen egy népszerűtlen elképzelés mellett felszólalni csoportban (mondjuk munkaértekezleten), vagy tiltakozni az igazságtalanság miatt (bármennyire értelmetlen időpocsékolásnak tűnik is a dolog, vagy kellemetlennek érezzük).

Az is ide tartozik, amikor valami olyan dolgot csinálunk, amit eddig nem tettünk, mert féltünk tőle. A hitelességet gyakoroljuk, amikor arra törekszünk, hogy elkerüljük a barátoknak/ismerősöknek mondott kegyes hazugságokat/ hamis bókokat, vagy ha minden nap átgondoljuk a számunkra legfontosabb értékeket, és minden nap cselekszünk valamit, ami ezekkel egybecseng.

3. Az emberiesség erénye mutatkozik meg a más személyekkel meglévő pozitív társas kapcsolatokban. Ehhez az erényhez olyan erősségek tartoznak, mint a kedvesség, a szeretet és a szeretet elfogadása, vagy a szociális intelligencia. Ezek is gyakorolhatók/fejleszthetők például az önzetlen segítségnyújtás révén, vagy amikor feszengés nélkül fogadunk el bókokat másoktól, és ezért őszintén köszönetet mondunk, vagy szavakkal, tettekkel fejezzük ki szeretetünket.

4. Az igazságosság erénye elsősorban társadalmi tevékenységek során nyilvánul meg. Ilyen a társadalmi elkötelezettség, a méltányosság, a vezetői képesség erőssége. A méltányosságot gyakoroljuk, ha felismerjük a hibáinkat és felelősséget vállalunk értük, vagy rendszeresen törekszünk arra, hogy találjunk egy-egy elismerésre méltó dolgot azokban az emberekben is, akiket igazából nem kedvelünk. A vezetői képesség erősségét gyakoroljuk például akkor, amikor társas összejöveteleket szervezünk, vagy segítünk az új embereknek beilleszkedni egy-egy csoportba.

5. A mértékletesség erényének lényege vágyaink és kívánságaink megfelelő, visszafogott érvényesítése. Nem a vágyak elfojtását jelenti, hanem arra utal, hogy meg kell várnunk azt a pillanatot, amikor vágyaink kielégítése sem magunknak, sem másoknak nem okoz kárt. A mértékletesség erényéhez sorolható a megbocsátás, az önkontroll, az óvatosság, a szerénység erőssége. Ha átgondoljuk, mi az, amit egy-egy ismerősünk jobban csinál, mint mi, és kifejezzük elismerésünket, a szerénység erősségét gyakoroljuk.

6. A spiritualitás/transzcendencia erénye a szépség és kiválóság iránti fogékonyságban, a hála gyakorlásának képességében, a játékosságban vagy a humorban, az optimista gondolkodásban, valamint a lelkesedés és rajongás kifejezésében mutatkozhat meg. A szépség és kiválóság nagyra értékelése például fejleszthető múzeumok rendszeres látogatásával.

Ugyanezen erősség tudatos használatának mondható az is, ha „szépségnaplót” vezetünk, amiben minden nap végén leírjuk, mi volt a legszebb dolog, amit az adott napon láttunk, de célul tűzhetjük ki azt is, hogy minden nap legalább egyszer megállunk és megfigyelünk egyvalami szép dolgot a természetben.

A hála erősségét fejleszti, ha számon tartjuk, hányszor mondtunk egy nap köszönetet, és tudatosan arra törekszünk, hogy folyamatosan növeljük ennek a számát. Ide tartozik az úgynevezett hálalevél írása, vagy a „három áldás” gyakorlata, amely lényege, hogy a nap végén átgondoljuk és leírjuk, mi az a három dolog, ami azon a napon jól ment.

Az optimizmus erősségét fejleszti, ha megkérdőjelezzük negatív gondolatainkat, és ha folyamatosan számon tartjuk vágyainkat: célokat fogalmazunk meg a következő hétre, de akár évre is, és terveket is készítünk a megvalósításukra.

(hvg.hu)