Európa – húsz év múlva (az oroszok szerint)

A Krím-félsziget elcsatolásával ismét időszerűvé lett egy térkép, amelyet két évvel ezelőtt a figyelmet bombasztikus címeivel felkeltő magazin, az Express Gazeta közölt. A lap szerint az Európa új határait ábrázoló térképet oroszországi külpolitikai szakértők készítették, egyebek között felhasználva Alvin Tofler, Zbigniew Brzezinski és Samuel Huttington korábbi dolgozatait is.

(forrás: adevarul.ro - maszol.ro)

Novorosszija

Az ukrajnai válság és Oroszország terjeszkedése előtt a legtöbben úgy vélték, a térkép legfeljebb az Oroszországot ismét a világ nagyhatalmainak sorában látni akarók nacionalista érzelmeinek felszítására alkalmas, ám Moszkva egyre agresszívebb külpolitikájának fényében az előrejelzett határmódosítások már valóban felkeltik a szakértők figyelmét is, hiszen a Krím-félsziget elcsatolásával Ukrajna – és Oroszország – határa máris megváltozott.

Mindez pedig éppen a térképen jelzettek szerint történt, ahol a félszigetet már két esztendővel ezelőtt orosz területnek tartották. A térképen tanúsága szerint egyébként Ukrajna keleti fele teljes mértékben átmegy Oroszországhoz – az oroszbarát szeparatista mozgalmak most éppen ebben az országrészben erősödtek fel. Ily módon Ukrajna teljes mértékben elveszítené kijáratát a Fekete-tengerre, amelynek egész északi fele Oroszországhoz tartozna.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyébként nemrégiben, a Krím-félsziget elcsatolását követően, ismét felelevenítette az Új Ororszország – Novorosszija – fogalmát. Mint hangsúlyozta, a cári birodalom alatti Novorosszija által felölelt területek (Harkov, Luganszk, Nyikolájev és Odessza) nem tartoztak Ukrajnához. 

Nyugat-Erdély Magyarországé

Magyarország visszakapná Erdély nyugati felét és a Vajdaságot, Románia egyesülne a Moldovai Köztársasággal, amelytől viszont elszakadna az Oroszországhoz csatlakozó Transznisztria, és ily módon ismét csak határos lenne Oroszországgal, amely igen közel férkőzne a Duna-deltához. De Románia visszakapná az Ukrajnához csatolt Csernovic térségét is, Ukrajna északi fel pedig Galícia néven válna független állammá. Bulgária is területet veszít: a stratégiai fontosságú Burgas kikötő átmegy Törökországhoz. Oroszország magához csatolja Abháziát is, amely viszont visszakapja Dél-Oszétiát.

A térkép érdekessége, hogy Oroszország veszít is területet: lemondana a Kaukázus térségéről, amely emirátussá alakulna.

Nagy-Britannia széthullik

A térkép szerint az Európai Unió állami közül is többnek megváltozik a határa. A módosulásokra elsősorban a kontinens nyugati és középső felében, „Európa szívében” kerülne sor. Ezekben az országokban a belső feszültség, a szeparatista mozgalmak miatt változnának meg a határok. Az orosz szerzők szerint mindez annak is a következménye, hogy a NATO túl sokat akart, túlságosan kiterjesztette határait a keleti irányba.

A „szabály” alól a nagy európai országok sem képeznének kivételt. Nagy-Britannia is szétesne, méghozzá már ebben az évben: a skótok a 2014. szeptemberében megrendezendő népszavazáson az ország függetlensége mellett fognak majd szavazni. A továbbiakban Észak- Írország és függetleníti magát, illetve egységes államot képez majd Írországgal. Ily módon Nagy-Britannia már csak Angliából és Walesből állana.

A szeparatista mozgalmak jelentős mértékben érintik majd Spanyolországot is, amely elveszíti a Baszkföldet és Katalóniát. A „jósoknak” nem volt nehéz a dolguk, hiszen ezeken a területeken már az euró mellett alternatív pénznemek is léteznek, az ottani lakosságnak elege van az Európai Unióból, hiszen a gazdasági és pénzügyi világválság mélyen érintette Spanyolországot. Ráadásul Katalónia lakossága már a függetlenség mellett döntött egy korábbi referendumon.

Vége a francia „nemzetállamnak”?

Az „egységes nemzetállam”, Franciaország is területeket veszít. A baszkok ugyanis nem érik be a spanyolországi területükkel, észak felé terjeszkedve Franciaország déli tengerparti övezetének egy részét is magukénak követelik. A történelmi Baszkföld nagyobb terület, az autonóm közösség területén kívül a spanyol Navarre tartományt és a francia Pyrénées Atlantique régió egy részét, Basse-Navarre-t, Labourd-t és Soule-t is magába foglalja. A baszk szeparatisták, az ETA terroristái a teljes Baszkföld szabadságáért harcoltak.

De a franciák elveszíthetik Elzászt és Piemontot is, Elzász Lorraine területét pedig visszakapja Németország, amelyhez az I. világháborúig tartozott.

A határmódosulások nagy nyertese egyébként – Oroszország mellett – Németország lenne, amely magához csatolná Luxemburgot is. Lengyelország – ugyancsak Németország javára – elveszítené Pomerániát, Sziléziát és a porosz területeket.

Belgium megszűnne, mint állam, északi fele átkerülne Hollandiához, déli fele pedig Vallónia néven független állammá válna.

„Széthasadó” olasz csizma

Az „orosz geopolitikusok” által megrajzolt térkép szerint Olaszország, valahol a csizma közepén az Ancona-Piombino vonal mentén kettészakadna. Az ország északi fele, Padánia Északi Liga néven alakítana új, független államot. Padánia fogalmát a kilencvenes évek elején az észak-olasz területek elszakadását hirdető Északi Liga támasztotta fel, a terület magában foglalja Olaszország legiparosodottabb, leggazdagabb tartományait – és Dél-Tirolt is. A függetlenségi törekvések komolyságát jelzi, hogy az Északi Liga létrehozta a padániai parlamentet, és nem hivatalos választásokat is szervezett. A függetlenség támogatottsága azonban kérdéses. A padániaiak többsége mindenképpen Olaszország decentralizált átalakítását akarja, a konkrét függetlenség támogatottsága csupán húsz százalék körüli, az elszakadást viszont háromnegyedük tartaná előnyösnek. Az Északi Liga a május végi Európai Parlamenti választásokon jelentős sikert ért el.

(maszol.ro)