Az Alpok gleccsereinek fele eltűnik 2050-re

A klímaváltozás miatt az Alpok gleccserei el fogják veszíteni tömegük felét 2017 és 2050 között, 2100-ra pedig az Alpok legnagyobb része jégmentes lehet, csak egy-két magasan fekvő elszigetelt jégfolt marad – ismertették kedden svájci kutatók legfrissebb tanulmányukat a hegylánc gleccsereinek állapotáról az Európai Földtudományi Egyesület Bécsben zajló tanácskozásán.

Az ember által előidézett klímaváltozás miatt a hegylánc négyezer gleccseréből a jégtömeg fele eltűnik 2050-re, függetlenül attól, hogy mennyivel csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. A következő ötven évben pedig – még ha nullára is csökken a szén-dioxid-kibocsátás – a megmaradt jég kétharmada elolvad. Ha azonban a jelen mértékben folytatódik az emisszió, a század végére szinte eltűnnek a gleccserek az Alpokból a zürichi Műszaki Egyetem és a svájci Erdő-, Hó- és Vidékkutató Intézet szakemberei szerint, akik méréseikről és modellezéseikről készült tanulmányukat a The Cryosphere című tudományos folyóiratban is közzétették.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy

a gleccserek eltűnése óriási hatással lesz a térség vízkészleteire, a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, a környezetre és az idegenforgalomra.

A tanulmány szerint az Alpok gleccsereinek tömege mintegy 100 köbkilométer volt 2017-ben. Különféle klímamodellekkel számolva a kutatók megállapították, hogy ha sikerül a globális felmelegedést az iparosodás előtti időszakhoz képest 2 Celsius-fok alatt tartani az évszázad végéig, akkor az Alpok gleccsereinek tömege 37 köbkilométerre csökken 2100-ra. A legpesszimistább, 5 Celsius-fokos hőmérsékletnövekedés esetében az Alpok legnagyobb részt jégmentes lesz, a gleccserek tömege mintegy 5 százalék vagy annál kevesebb marad – mondta Matthias Huss, az ETH kutatója.

A klímaváltozás hatására erősödnek az óceáni hullámok, ami a jövőben komoly veszélyt jelenthet a part menti településekre – figyelmeztettek korábban spanyol kutatók a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban. A globális felmelegedés miatt az Északi-sarkon sem jobb a helyzet, ugyanis megállíthatatlanul emelkedik a hőmérséklet. Régebbi kutatások szerint az északi-sarkvidéki nyarak mostanra melegebbek lettek, mint bármikor az elmúlt 115-120 ezer évben, de ugyanennek a jelenségnek “köszönhető”, hogy az egyik legidősebb jégtábla megrepedt, komoly veszélybe sodorva ezzel a sarkvidéki állatvilágot (is).

(hvg.hu)