Áttörhetetlen pajzs épül a Föld köré

Az ózonréteg lassan visszaépíti magát, de a daganatos megbetegedéseknek illene bemutatkoznunk: jó darabig sűrűn találkozunk még.

(forrás: hir24.hu)

A Nap nélkül nincs élet a Földön - hogy miért, az nem szorul magyarázatra. Csillagunkból érkeznek ugyanakkor azok a halálos UV-sugarak is, amelyek képesek lennének elpusztítani a földi élet ma ismert formáit. A kezdetekben ezek a "sötét erők" voltak az urak, az élet nem is jöhetett volna létre, és létezhetett volna máshol, mint az óceánok mélyén, a víz jótékony védelmében. Kétmilliárd évvel ezelőtt azonban a tengerek apró, anaerob élőlényei oxigént kezdtek termelni, ami szépen, lassan felhalmozódott a légkörben.

Pajzsot tesz fölénk a támadó

Hat-hétszáz millió éve léptük át a vízválasztót. Amikor a magaslégköri oxigén már olyan védőburkot vont a Föld köré, ami lehetővé tette az élőlényeknek, hogy kitehessék lábukat a szárazra: ekkorra állt össze a magasban annyi ózon, ami képes volt megvédeni a szárazföldi bioszférát. Ráadásul épp a pusztító UV-sugaraknak köszönhetjük e védőpajzsot - hangzott el a konferencián, amit az Országos Környezetegészségügyi Intézet rendezett az ózon világnapja alkalmából.

Az oxigén párba kapaszkodva jutott a légkörbe, ahol az UV-sugárzás ismét szétválasztotta őket, mondhatnánk vesztére. Merthogy az atomok válaszul hármas molekulába rendeződve megalkották az ózont (O3), amely visszaveri a talaj felé tartó ultraviola sugarakat. Az ózonpajzs, vagy ózonréteg azóta is hatékony védelmet nyújt a napsugarak káros hatása ellen. Ma az O3 a talajtól a legfelsőbb rétegekig megtalálható, de 15-30 kilométeres magasságban a legsűrűbb, itt alkot "pajzsot" felettünk.

Kivédtük a saját csapást

Ez az a magasság ugyanis, ahol még elég erősek az ultraviola sugarak, de már elég O2 van jelen, hogy a reakció végbemenjen. A magaslégköri ózon koncentrációjának mértéke az 1960-as években kezdett csökkenni, majd a tendencia a '80-as évektől mélyzuhanásba kezdett. A pusztulásért 70-75 százalékban az emberi tevékenység volt felelős, a hűtéshez és az aerosolok hajtóanyagaként használt gázok kieregetésével - monda el Tóth Róbert meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elemző szakértője.

A felismerés ütött, a világ összekapta magát, és létrehozta az eddigi legtöbb eredménnyel járó környezetvédelmi megállapodást: 1987. szeptember 16-án aláírták a montreali jegyzőkönyvet, miszerint megszüntetik a magaslégköri ózont lebontó vegyületek gyártását, kereskedelmét, és használatát. Mára gyakorlatilag a világ minden országa csatlakozott a szerződéhez, a siker pedig nem is maradt el. Az ózonkárosító anyagok gyártása és forgalmazása hivatalosan nullára csökkent - más kérdés, hogy ezek kiváltása többnyire üvegházgázokkal történik...

Ne igyunk előre...

Az összefogásnak köszönhetően ózonpajzsunk a század közepére visszaáll a '80-as évek szintjére, és "szilárdsága" egyre nő majd. Miután pedig az ózon a Napból érkező káros sugarak ellen véd, joggal várhatjuk, hogy a bőrrák is visszaszorul, különös tekintettel arra, hogy ezt a csapást szinte egy az egyben az UV-sugárzás mérte ránk. Ebben viszont csalódnunk kell. Az ózonréteg folyamatosan épül vissza, a bőrrákos megbetegedések száma viszont évről-évre nő.

A környezetvédelmi erőfeszítések eredményeként - amihez Magyarországon a kommunista nehézipar gyors leépítése is nagyban hozzájárult - egyre csökken a légszennyezettség. Ez pedig azt jelenti, hogy a "tiszta levegőn" keresztül a Napból érkező káros sugarak is gyengébb szűrőn keresztül érik el a felszínt és az emberi bőrt.

Mindent összevetve tehát valamikor az évszázad utolsó évtizedeire várhatjuk, hogy az emberiség jó irányba tett erőfeszítései ellensúlyozzák a korábbi hibák hatásait. Az ózonpajzs unokáinkat már éppúgy védi a majd a Nap káros sugaraitól, mint apáinkat és nagyapáinkat- ezzel már Tóth Zoltán meteorológus, csillagász, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa nyugtatta a hallgatóságot.

És hogy a végéről ne hiányozzon a konklúzió: győzelemről számolhatunk be az ózon világnapján, az emberiségnek talán tényleg sikerült sikerül beforrasztani egy sebet, amit a Föld testén ütött. Holnap pedig a többi százat és ezret próbáljuk meg...

hir24.hu