Százhetvenöt éve, 1848. július 27-én született báró Eötvös Loránd fizikus, kultuszminiszter, a nevét viselő torziós inga feltalálója, Einstein szerint „a fizika egyik fejedelme".
Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston Budán látta meg a napvilágot, édesapja, báró Eötvös József író, politikus akkor éppen az első felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. 1865-ben a pesti egyetem jogi karára iratkozott be, de közben Petzval Ottónál matematikát és fizikát tanult, és Than Károly kémiai laboratóriumában is dolgozott.
1867-BEN FELHAGYOTT A JOGGAL, ÉS A HEIDELBERGI EGYETEMEN MEGKEZDTE TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANULMÁNYAIT.
Eötvös Loránd 1870-ben summa cum laude eredménnyel doktorált, a következő évtől a pesti egyetemen a fizika magántanára, majd rendes tanára volt, huszonöt évesen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 1883-ban pedig rendes tagja lett. 1878-ban – Jedlik Ányos utódaként – a kísérleti fizikai tanszék vezetője, majd a Fizikai Intézet első igazgatója, 1891-1892-ben a pesti egyetem rektora, 1889-1905 között a MTA elnöke volt.
1894-95-ben vallás- és közoktatási miniszterként négyszáz új népiskolát hozott létre, emelte a tanítók jutalmazására szánt összeget.
A kapillaritást vizsgálva kidolgozta a róla elnevezett reflexiós módszert a felületi feszültség mérésére. FELISMERTE A FOLYADÉKOK KÜLÖNBÖZŐ HŐFOKON MÉRT FELÜLETI FESZÜLTSÉGE ÉS A MOLEKULASÚLY KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉST, AMELYET EÖTVÖS-TÖRVÉNYNEK NEVEZNEK. Az 1880-as évek végétől a Föld gravitációs terét vizsgálta, a gravitációs térerősség változásainak mérésére szerkesztette meg a nevét világhírűvé tevő torziós ingáját, amely Cavendish és Coulomb eszközeinek továbbfejlesztett és hasznosítható változata. A horizontális variométernek elnevezett műszer voltaképpen egy fémszálra felfüggesztett vízszintes mérlegkar, egyik végén egy rögzített súllyal, a másikon egy húsz centiméter hosszú fémszálon lógó másik súllyal.
A FÖLD ALATTI TÖMEGEK AZ ALSÓ SÚLYT MAGUK FELÉ HÚZZÁK, EKÖZBEN A FELSŐ, MÉRLEGKART FELFÜGGESZTŐ FÉMSZÁL MEGCSAVARODIK, A CSAVARODÁS MÉRTÉKE ARÁNYOS A NEHÉZSÉGI ERŐ VÁLTOZÁSÁVAL.
Első méréseit az egyetem épületében és pestlőrinci villájának kertjében végezte, a műszert a Magyar Tudományos Akadémián 1890 januárjában mutatta be. 1891-ben a szabályos csonkakúp alakú Ság tanúhegyen is kipróbálta: kiszámította a hegy tömegét és annak gravitációs hatását, majd ezt műszerével ellenőrizte. A zavartalan környezet biztosítására két télen a Balaton jegén folyatta méréseit, ezúttal a tihanyi hegy hatását sikerült kimutatnia.
Ingaméréseiről és a mérésekből levezetett számításairól, azok értelmezéséről több alkalommal beszámolt mind az Akadémián, mind nemzetközi fórumokon. 1900-ban a párizsi fizikai kongresszuson is tartott előadást, a párizsi világkiállításon be is mutatta az ingát, amely nagydíjat nyert.
A LEGÁTFOGÓBB RÉSZLETES ISMERTETÉSRE A NEMZETKÖZI FÖLDMÉRÉSI SZÖVETSÉG BUDAPESTEN TARTOTT KONGRESSZUSÁN KERÜLT SOR 1906-BAN, EKKOR HANGZOTT EL AZ A JAVASLAT IS, AMELYNEK NYOMÁN A MAGYAR KORMÁNY TÁMOGATÁSÁVAL LÉTREJÖTT AZ EÖTVÖSRŐL ELNEVEZETT GEOFIZIKAI INTÉZET.
Módszerét földalatti alakulatok, gyűrődések, felboltozódások, hegységrögök kimutatására használta. Az ingával az első sikeres olajkutató méréseket 1915-ben végezték a morvaországi Egbell környékén, ezzel kezdődött a nyersanyagkutató fizika, amelynek fő műszere két évtizeden át az Eötvös-inga volt.
Európa, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika kutatási területein az 1930-as évek közepéig, tehát csaknem két évtizeden át az olajkutatás versenytárs nélküli eszköze volt, alkalmazták többek között a texasi, a venezuelai és a közel-keleti olajterületek feltárásánál is.
Az eszköz tökéletesített változata lehetővé tette a gravitációs állandó pontosabb meghatározását is. 1908-ban Pekár Dezsővel és Fekete Jenővel együtt 0,00000002 relatív pontossággal igazolta, hogy a gravitációs erő független a tömeg anyagi minőségétől, ez a tény később fontos szerepet játszott Albert Einstein általános relativitáselméletében. Máig ez a magyar kísérleti fizika csúcsteljesítménye, a méréssel Eötvösék elnyerték a göttingeni egyetem Benecke-díját.
A TALÁLMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓ HÁROM DOKUMENTUM 2015-BEN FELKERÜLT AZ UNESCO VILÁGEMLÉKEZET LISTÁJÁRA IS.
Vizsgálatait a földmágnességre is kiterjesztette, és e méréseihez is műszereket szerkesztett. „Vizsgálatok a gravitatio és a mágnesség köréből" című munkájával 1896-ban elnyerte az MTA nagyjutalmát. Az akadémia 1913-ban Nobel-díjra terjesztette fel, idehaza Ferenc József-renddel, Franciaországban Becsületrenddel tüntették ki.
EÖTVÖS 1891-BEN KEZDEMÉNYEZTE A MATHEMATIKAI ÉS PHYSIKAI TÁRSULAT MEGALAKÍTÁSÁT, AMELYNEK ELNÖKE LETT. 1895-BEN A NEHÉZ ANYAGI HELYZETŰ, DE TEHETSÉGES HALLGATÓK FELKAROLÁSÁRA LÉTREHOZTA AZ APJÁRÓL ELNEVEZETT EÖTVÖS-KOLLÉGIUMOT, AMELYNEK ELSŐ KURÁTORA VOLT.
Aktívan részt vett a magyar turistamozgalomban is, több alpesi csúcsot elsőként mászott meg.
A magyar tudománytörténet egyik legjelentősebb alakja 1919. április 8-án hunyt el Budapesten, Einstein a tiszteletére rendezett emlékülésen a fizika egyik fejedelmeként méltatta. Síremléke a Fiumei Úti Sírkertben található.
HALÁLA UTÁN TANÍTVÁNYAI TOVÁBBFEJLESZTETTÉK MŰSZERÉT, AMELYNEK UTOLSÓ SZÉLES KÖRŰ ALKALMAZÁSÁRA 1956-1958 KÖZÖTT KÍNÁBAN KERÜLT SOR.
A gravitációs térerősség (ma már nem használt) egységét róla nevezték el, 1950 óta nevét viseli a budapesti tudományegyetem. Halálának centenáriumán 2019-et Eötvös Loránd-emlékévvé nyilvánították, 2021-ben a budapesti Gesztenyés kertben felavatták szobrát. A szellemi örökségét ápoló szervezetek, intézmények idén számos rendezvényt tartanak születésének 175. évfordulója alkalmából.
(origo.hu)
MEGBÍZHATÓ HITELAJÁNLAT Sziasztok, SZELECZKI GÁBOR vagyok, becsületes, 1 órán belüli gyorskölcsönt nyújtó online (...)
MEGBÍZHATÓ HITELAJÁNLAT Sziasztok, SZELECZKI GÁBOR vagyok, becsületes, 1 órán belüli gyorskölcsönt nyújtó online (...)
AZONNALI PRIVÁT ONLINE HITELEK Helló, ROMHANYI ANIKO vagyok, legális és megbízható hitelező. kölcsönöket kínálok. (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek