40 éves a Rubik-kocka

40 évvel ezelőtt alkotta meg Rubik Ernő az ikonikussá vált termékét. Igaz, az első példányok még 2x2x2-es osztásúak voltak, ezt fejlesztette tovább a világhírű feltaláló, építész szakember.

Akik nem ismerik a világszerte az egyik legismertebb magyar találmánynak számító kocka történetét, talán meglepőnek hangzik, hogy eredetileg nem játéknak indult, hanem térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült. 1974-ben készült az első modell, amely 2x2x2-es volt még. Ennek kapcsán a rubik.hu oldalon az olvasható, hogy Rubik Ernő eleinte ilyen felosztású kockát szeretett volna megalkotni. Az első probléma a kocka összeállítása volt: nem tudta, hogy hogyan lehetne mind a három tengelye körül elforgathatóvá tenni a kockát. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de ez így nem sikerült, mivel egy idő után a gumiszalagok elszakadtak. Próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka. A problémát úgy oldotta meg, hogy a kocka elemeit olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat.

Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogy hogyan mozognak egymáshoz képest. Rubik Ernő - saját bevallása szerint - csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak az eredeti célra alkalmas (térbeli mozgások szemléltetésére), hanem egyben jó játék, ennél fogva értékesíthető is. A kocka színezésére Rubik Ernő külön gondot fordított; a kocka szabványos színezéssel bír: két-két átellenes (párhuzamos) oldal színei a sárga komponensben különböznek; tehát így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld. Végül a legfőbb dolog, amiért a kocka ekkora siker lett: hogy 3 dimenziós, és akárhogy is mozgatjuk, a játék egy darabban marad, áll a feltaláló oldalán.

A totális bukás évei

Rubik Ernő 1975-ben igényelte a kocka szabadalmaztatását, de csak 1977-ben kapta ezt meg. Kezdetben még a hazai indulás is meglehetősen nehéz volt, hiszen a feltaláló hiába adta oda a Politechnikának (későbbi Politoys Ipari Szövetkezet) a kockát belföldi hasznosításra, a vállalkozás érdemben nem foglalkozott a termékkel. 1975-ben az Országos Pedagógiai Intézet is elutasította a kockát mint oktatási segédeszközt. Végül 1977 végén jelentek meg Magyarországon az első Rubik-kockák. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ezekben az években a találmány tempósan haladt az örök feledés homálya felé, amit jelez, hogy 1978-ig a belföldi játékforgalmazásra jogosult vállalat, a TRIÁL ötezer kockát sem tudott eladni. De a nemzetközi piacon sem sikerült a bemutatkozás, hiszen az 1978-as (Európában akkoriban az egyik legnagyobbnak számító) Nürnbergi Játékvásáron ugyan az akkoriban egyedüli külkereskedelmi engedéllyel rendelkező cég, a KONSTRUMEX elvitte, de mivel egy több száz játékot tartalmazó szekrény egyik polcán "porosodott", senkit nem érdekelt.

Mondhatnánk, hogy csak a szerencsének köszönhető, hogy végül mégis világhírnévig jutott a találmány. Dr. Laczi Tibor 1979-ben találkozott a játékkal, és előbb 12 darabot magával vitt Ausztriába hogy megmutassa ismerőseinek, majd a pozitív fogadtatás után kijárta, hogy engedélyt kapjon a KONSUMEX-től, hogy hadd vigye ki a kockát a nürnbergi játékvásárra. A korábbi kudarc után a magyar külkereskedelmi vállalat minden mindegy alapon meg is adta azt. A vásáron Dr. Laczi Tibor bemutatta a kockát Tom Kramernek, az egyik nagy játékgyártó vezetőjének, aki „beleszeretett a kockába”. Még abban az évben, 1978-ban szerződést kötött az Ideal toy Co. és a KONSUMEX export-import cég a Rubik-kockáról (akkor még Bűvös kocka). Egy évvel később vette fel a játék a feltaláló nevét, és lett világszerte Rubik-kocka a neve.

Siker és árnyék

1980-tól már a klasszikus értelemben vett Rubik-kockák váltak elterjedtté. Magyaroroszágon eddigre közel 300 ezer darab kocka kerül értékesítésre, míg külföldön 68 ezer darab. Az esztendő végére már 16 országban árusították a játékot és csak az NSZK-ban 4 millió darabot értékesítettek, míg az itthoni eladások 1 millióra duzzadtak. A következő években többszörös ‘Év Játéka’ díjas termékké vált, miközben Rubik Ernő számtalan elismerés és kitüntetés birtokosa lett (Állami Díj, Kossuth-díj, Jedlik Ányos-díj). A kocka egyúttal 1981-ben bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájn gyűjteményébe is. Az egyik csúcsot az jelentette, amikor 1982 júniusában megrendezték az I. Rubik-kocka-világbajnokságot Budapesten. A második ilyen eseményre 2003-ban került sor, azóta pedig két évenként rendezik meg a világbajnokságot.

A 80-as évek elején a sikerekre árnyat vetett, hogy a magyar gyártó, a Politoys Ipari Szövetkezet képtelen volt ellátni a külföldi forgalmazókat a keresletnek megfelelő mennyiségű kockával, így óriási mennyiségű hamisítvány került forgalomba. Ezek azonban gyakran az első forgatásnál széteső selejtek voltak, amelyeket távol-keleti országokban gyártottak. Súlyosbította a helyzetet, hogy a Politoys ezek egy részét felvásárolta, majd eredetiként adta tovább a forgalmazóknak. Az USA-ba küldött 1 millió kockából például visszajött 822 ezer selejt, ami egyes feltételezések szerint azonosak voltak a Politoys által felvásárolt távol-keleti hamis kockákkal.

A játékipar, mivel óriási mértékben divatorientált, 1983-ban felhagyott a Bűvös kocka forgalmazásával. Azonban Tom Kremer, aki korábban is óriási mértékben segítette a Kocka nemzetközi karrierjét, később sem adta fel. Megvásárolta a Rubik-kocka jogait és újból elkezdte forgalmazni 1991-ben. A korai 80-as évekhez képest a forgalom igen kis mértékben nőtt. Azonban 1995-ben, egy dinamikus kaliforniai vállalat forgalmazásában ismét ugrásszerűen megnőtt a kereslet. 1996-ban csak az USA-ban 300 ezer kockát adtak el, és ez a szám csak emelkedett 1997-ben és 1998-ban is. Japánban 1997-ben 100 ezer példányt adtak el; Nagy-Britanniában hasonlóan.

A kocka-kultusz

A kocka sikerét mi sem bizonyíthatja jobban, mint az, hogy páratlan ötletessége és egyedi kivitelezése révén egy kihívó és közérthető logikai játékként emberek millióit kerítette hatalmába. Rubik Ernő elmondása szerint a kocka a sikerét “ellentmondásos” mivoltának köszönheti, hiszen egyszerre található meg benne az egyszerűség és az összetettség, így a kocka révén egyszerre teremthetünk kapcsolatot a renddel és a káosszal, olvasható a buvoskockak.hu oldalon.

Az évek teltek, de a kocka iránti lelkesedés és a fejtörő jellegének színvonala lankadatlan maradt. Újabb és újabb határokat feszegetve szervezik meg évről-évre a Rubik termékek kirakását középpontba helyező bajnokságokat. Legyen az világverseny, vagy csak nemzeti forduló, jelentős számban érkeznek ún. SpeedCuber-ek, azaz "Gyorskockázók" az eseményekre. A cél pedig több kategóriában is adott. Minél hamarabb kirakni egy bizonyos Rubik-kockát vagy épp fejtörőt, ezzel is világrekordot beállítva. A kirakási mizéria olyan magasságokba emelkedett, hogy már a legtöbb versenyen létezik bekötött szemmel, fél kézzel, illetve lábbal kirakási kategória is.

A kocka sikere annyira elsöprő, hogy a popkultúrában betöltött szerepe is betonbiztosnak látszik. Számtalan használati és ajándéktárgyat mintáztak meg róla, így bekerülve az emberek mindennapjaiba. Olyan ikonikus, egyszerűen felismerhető jelenség lett ebből a kis szerkezetből, hogy számos filmben, könyvben, magazinban, plakáton, reklámban, sőt Amerikában még a saját TV-sorozatában is feltűnt már. A kocka egyszerű ötletével és látványos kinézetével adta el és kedveltette meg magát a világ számos országában. A 2011-es év folyamán mintegy 7 millió darab kelt el belőle.

mfor.hu