150 éve született Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója

A 20. századi magyar történelmet hosszú időre determináló, az első világháborút követő bő két évtized eseményei elválaszthatatlanok az osztrák-magyar flotta utolsó főparancsnoka, az 1920. március elsején Magyarország kormányzójának megválasztott Vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagy személyétől. Noha az admirális nevével fémjelzett Horthy-korszak már több mint hét évtizede véget ért, a történelmi távlat ellenére is e két évtized, és Horthy személyének mindenfajta aktuálpolitikától mentes, tárgyilagos megítélése még várat magára.

„... Aki csak valaha is szerepet vitt a közéletben, jól tudja, hogy a pártoskodó gyűlölködés vagy kedvezés egyoldalú megítélésével szemben senki sem számíthat mentességre. A tárgyilagos ítéletmondás a történelem feladata..."
(Vitéz nagybányai Horthy Miklós)

Egy nem mindennapi életút első lépései

Horthy Miklós ősi, székely eredetű birtokos nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kenderesen, 1868. június 18.-án, Horthy István és Halassy Paula ötödik gyermekeként.

Apja főrendiházi tag és tekintélyes középbirtokos volt.

Gimnáziumi tanulmányait szülőhelyétől távol, a soproni német tannyelvű Lähne-tanintézetben kezdte meg, 1878-ban.

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflotta későbbi főparancsnoka és egyik legsikeresebb tengerésztisztje

a sors különös fintoraként egy tragikus családi haláleset okán került a flottához.

Béla bátyját - aki a fiumei tengerészeti akadémia növendéke volt-, hadapróddá avatása előtt két hónappal hadgyakorlat közben halálos baleset érte. Az ifjú Horthy, a család akaratával szembeszegülve, Béla bátyja emlékének adózva nyújtotta be jelentkezését a fiumei tengerészeti akadémiára.

Az elit intézmény rendkívül szigorú felvételi követelményeit jól mutatja, hogy az 1882-es tanévben jelentkezett 612 jelölt közül csupán negyvenketten nyertek felvételt a patinás tanintézménybe, köztük Horthy Miklós is.

A németül és franciául anyanyelvi szinten beszélő ifjú Horthy fiumei kadétévei alatt folyékonyan megtanult olaszul és horvátul is, majd később kifogástalanul angolul is.

Haditengerészeti karrierjét – miután sikeres záróvizsgát tett – 1886 októberében kezdte meg az osztrák-magyar flotta II. osztályú tengerész-hadapródjaként.

Látogatóban a szultánnál, és világkörül úton

Horthy Miklós életének több mint a felét az általa hőn szeretett hadiflottánál töltötte el.

Az igen ambiciózus fiatal tengerésztiszt nemcsak hogy öt nyelven beszélt és kitűnő eredményeket mutatott fel a sportokban (első osztályúan lovagolt, vívott, teniszezett és vitorlázott), hanem könnyed és fesztelen modora, valamint jó megjelenése és tánctudása miatt

kitűnő társasági embernek is számított, akit mindig szívesen láttak a „felsőbb körök" estélyein és báljain.

Kiváló képességei miatt gyorsan haladt a ranglétrán, nyelvtudásának és kifogástalan viselkedésének köszönhetően az 1890-es évek elejétől pedig egyre gyakrabban vehetett részt a flotta diplomáciai misszióiban. 1890-től Isztambulban szolgált, ahol II. Abdul-Hamid szultán többször is személyesen fogadta a fiatal magyar tengerésztisztet.

1892 és 1894 között a Saida beosztott tisztjeként egy diplomáciai célú, kétéves világkörüli úton vett részt.

Horthy ekkor jutott el Indiába, Indonéziába, Ausztráliába, behajózta a csendes-óceáni trópusi szigetvilágot, de kikötöttek Kínában, Japánban, és az Egyesült Államokban is.

Őfelsége tengerészeti szárnysegédjeként

Az ígéretes karrier előtt álló sorhajóhadnagy életében 1909 hozott életre szóló változást: I. Ferenc József osztrák császár és magyar király tengerészeti szárnysegédjévé nevezték ki.

Az ezt követő öt évet – ideiglenesen elhagyva a tengert - Schönbrunnban, az idős uralkodó szolgálatában töltötte. Ekkor nyert bepillantást a nagyhatalmi politika és az udvari élet, valamint a magas nemzetközi diplomácia kulisszatitkaiba.

A cikket tovább az origo.hu-n olvashatják