GIRÓDTÓTFALU

Nagybánya és Felsőbánya között, a Zazar bal partján fekszik, mindkét várossal összeépült. Tőle északra a Gutin hegyei magasodnak, rajtuk a falusiak szelídgesztenyéseivel, melyekben százados fák is találhatók. A falutól délre, 48,6 hektáron, az egykori aranybánya zagytározója terül el.

Giródtotfalu és Felsőbánya a jozefiniánus térképen (18. század)

Magyar nevének utótagja egykori szláv lakosságával kapcsolatos. Mai előtagja egykor a falu alternatív neve volt (1400-ben Tothfalu alio nomine Gerod, 1408-ban Gyrolth), és a német eredetű Girold személynévből származik. A 17. században Felsőtótfalunak hívták, de 1692-ből fennmaradt Tejfeles- vagy Veslinger-Tótfalu neve is. Román nevének jelentése is 'Felsőtótfalu', és Misztótfalu nevével áll párban (mai román neve Tăuții de Sus).

Lakói a 17. század végén Nagybányát és Felsőbányát látták el tejtermékekkel, a 19. században a határukban termő szelídgesztenye és szilva eladásából húztak hasznot. Mellette 1962 és 2006 között aranybányászat folyt.

Egy 1329-es oklevél tanúsága szerint Rivulus Dominarum (Asszonypataka) és Mons Medius (Középhegy), a későbbi Felsőbánya közös bírája királyi jogot nyert a két település közötti erdős területen egy új falu (a későbbi Giród-, más néven Felsőtótfalu) létesítésére.

A gótikus stílusban épült római katolikus templom

1692-ben Tejfeles-Tótfalunak s néha Veslinger-Tótfalunak nevezték, mert lakosai tejfelből kitűnő édes sajtot készítettek. Ekkoriban Nagybánya külvárosának tekintették; 1620-ban a városi tanács kimondja, hogy a nagybányai szabómesterek csak Felsőtótfaluban (Giródtótfalu) tűrhetnek meg „kolontár” vagyis céhen kívüli mester.

A templom szentélye és a templomot körülvevő romos várfal

Giródtótfalu római katolikus temploma eredetileg a XV. században, gótikus stílusban épült. Az első építési fázisból máig megmaradt a szentélyboltozat, a mérműves ablakok, a kőkeretes szentségtartó és a déli oldal ülőfülkéje. A templomot Bocskai István 1605-ben a reformátusoknak adta, majd 1792-ben a minoriták visszavették a reformátusoktól.

A gyülekezet jelenleg a felsőbányai plébánia filiája. A hajó beomlott boltozatát 1982-ben fadeszkás födémmel helyettesítették. Helyreállítása 2008-ban kezdődött.

A templom homlokzata és a harangláb

A főút mellett álló Szent Péter és Pál apostolok ortodox (korábban görög katolikus) templom 1773-ban épült, megtartva a korábbi fatemplom arányait és tetőzetének formáját, a négy fiatornyos toronysisakkal.

Belső festése 1960-ban készült. 2003 és 2007 között felújították, tetőszékét kicserélték.