30 dolog, amiről jó tudni a szentté avatás előtt. Miért fontos nekünk a vasárnapi szentté avatás? Mit tett a Szentszék és II. János Pál pápa a nemzetközi, vallásközi vagy „gondolatközi” kapcsolatokért, vagy épp a rendszerváltozásért? Négy „JP II-szakember” négy különböző tudományterületről osztotta meg az általa fontosnak tartott gondolatokat – a Magyar Külügyi Intézet konferenciáján.
1. A Szentszék nem ugyanaz, mint a Vatikán; előbbi a pápa személye és apparátusa, utóbbi az igazgatásában, „tulajdonában” lévő állam. A Szentszék egy szuverén résztvevője a nemzetközi diplomáciának, a Vatikán pedig egy másik.
2. A Vatikán részt vesz külképviseletein, nunciatúráin, valamint a pápa tanításán keresztül a nemzetközi kapcsolatok alakításában.
3. Diplomáciai célja, hogy gondját viselje az egyetemes egyháznak, és világi kapcsolatain keresztül mindenütt jelen legyen.
4. A pápa elismert szuverén joga részt venni a diplomáciában, politikai autonómiája van, „Isten szavát hangoztatja a világban”.
5. A diplomácia kialakulása lassan 1700 éves, a legdinamikusabban II. János Pál alatt növekedett a követségek és nunciatúrák száma (duplázódás).
6. A pápalátogatások hagyományát VI. Pál és XXIII. János pápa teremtette meg, célja tisztán zarándoki; találkozni egy néppel, megismerni azt, tanúsítani irántuk az elkötelezettséget és az egyház közelségét. Az egyház tehát nem „beavatkozik” más területekre, hanem saját küldetését teljesíti.
7. A pápa kettős minőségben utazik: államfő és az egyház legfőbb lelkipásztora.
8. Magyarország II. János Pál alatt vette fel a Vatikánnal diplomáciai kapcsolatait (1990), és 1997-ben született meg az államközi vatikáni szerződés, ami gyakorlatilag az egyházi intézmények finanszírozási kérdéseit rendezi – ezt újította fel a II. Orbán-kormány 2013-ban.
9. Ma a Vatikán alig 350 diplomatáján keresztül 180 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot – ennél többel csak az USA –, legutóbb tavaly keletkezett ilyen Dél-Szudánnal.
10. Megfigyelő az ENSZ-ben, UNESCO-ban, WHO-ban, Európa Tanácsban, együttműködik az Interpollal is, teljes jogú tagja viszont az EBESZ-nek, a Nemzetköz Atomenergia-ügynökségnek.
11. A Vatikán nem engedi a kettős állampolgárságot.
12. A nemzeti jogok egyetemes nyilatkozatát is szorgalmazza az emberi jogok analógiájára.
13. „Az értéket figyelmen kívül hagyó politizálás értéktelen politizálás” – II. János Pál a Szejmben a rendszerváltozás előtt (lengyel törvényhozás).
14. Egyes törvényeket a pápa szerint nem tekinthetünk jóknak pusztán azért, mert demokratikus úton hozták őket, „gondoljunk az abortuszra vagy az eutanáziára”, de akár „Hitler hatalomra kerülésére” is.
15. A demokráciaimport helytelen folyamat, félbevágja azt a folyamatot, amely során emberek egy csoportja közösen ismeri fel a szabadságot. Emiatt nemzetek újra kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, így tehát a rendszerváltozás folyamata a pápa szerint neokolonista volt.
16. II. János Pál 104 zarándokutat tett, ezek során még ennél is több országban járt.
17. „A mennyei haza szolgálata nem ellentétes a földi haza szolgálatával.” II. János Pál pápa nemet mondott a kozmopolita feloldódásra, a család és a nemzet felbomlására, a nacionalizmus túlburjánzását viszont patrióta alapon kívánta akadályozni, elfogadva más nemzetek szuverenitását.
18. 1966-ban érsekként összegyűjtötte a lengyel-német közös történelem elemeit tabuk nélkül, Németországba küldte és bocsánatot kért mindenért, illetve jelezte: megbocsájt, amit kell. 12 év múlva kapott rá választ, pápává választása idején.
19. „Hogy ki buktatta meg a kommunizmust? Bukott az magától is.” II. János Pál szerint a Szovjetunió alap, gyökerek és remény nélküli világot épített fel, és épp azt hirdette, amit rombolt: a társadalmon belüli kis közösségeket.
20. „Európa két tüdővel lélegzik. Egy keletivel és egy nyugatival.”
21. Nem tartott fenn bensőséges viszonyt magyar egyházi vezetőkkel a hetvenes-nyolcvanas években.
22. A közép-európai rendszerváltozás 1978. október 22-én kezdődött, amikor Rómában azt mondta: „Ne féljetek!” 1979. júniusában látogatott először Lengyelországba, majd Mexikóba utazott. Varsóban milliók tódultak az utcára, a tömegben elveszett a kivezényelt 80 ezer ügynök.
23. Hatására jött létre a lengyel Szolidaritás 1980-ban, ez volt az a pillanat, amikor Illés Pál Attila szerint a kommunizmusnak már számolnia kellett az emberekkel.
24. A XX. századot az ökumené századává tette, pedig nem indultak jól a dolgok – XI. Piusz pápa az 1920-as évek végén megtiltotta az egységmozgalomban való részvételt.
25. A II. vatikáni zsinat reintegrációs dokumentumának szövegezésében II. János Pál is részt vett.
26. 1968-ban részt vett abban, hogy a Kereszténység Egysége Pápai Tanács napi szintű együttműködést alakított ki a ma 49 tagú Egyházak Világtanácsával, pápasága idején a genfi székhelyre is ellátogatott.
27. Első magyarországi látogatásán a Debreceni Református Nagytemplomban beszélt.
28. 1995-ös, „Egyetlenegy” kezdetű enciklikája ökumenikus mérföldkő, innentől kezdve a világ legfontosabb kérdéseiben együtt foglalnak állást az egyházak.
29. Felekezetközi találkozó '99. október 31-én Augsburgban a Lutheránus Világszövetséggel: a reformáció óta eltelt időben a tanítás már olyan módon is megfogalmazható, ami a szembenállást nem indokolja.
30. Ökumenikus Charta: együttes elköteleződés Európa jövője alakításának kérdésében.
(Magyar Nemzet)
Hello, most kaptam kölcsönt. Sziasztok, most kaptam kölcsönt Halaszgéza Miklósné fogorvostól, sok sikertelen (...)
Hitel ajánlat Hitel ajánlat komoly és gyors magánszemélyek között Finanszírozásra van szüksége (...)
Hitel ajánlat Hitel ajánlat komoly és gyors magánszemélyek között Finanszírozásra van szüksége (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek