A francia elnök csak a vasárnapi szavazásra vár a terveivel. Merkel viszont aligha fog mindegyikbe beleegyezni, és a német koalíciós tárgyalások is bekavarhatnak.
Nem az látszik a kérdésnek, hogy Angela Merkel negyedszerre is kancellár lesz-e a vasárnapi német választás után, hanem az, hogy kinek a támogatásával. Az egyik forgatókönyv, hogy pártja, a kereszténydemokrata CDU/CSU marad nagykoalícióban a szociáldemokratákkal. A másik, hogy a Reichstagba várhatóan visszatérő korábbi szövetségesével, a liberálisokkal és a zöldekkel fogjon össze. (Szinte esélytelennek tűnik, de az se kizárt, hogy csak a liberálisokkal is meglesz a többség.)
Akármi is történik, a koalíciós matekból és a felmérésekből mindenképp az jön ki, hogy Angela Merkel továbbra is a kancellári székben ülhet. Maradhat tehát az Európai Unió meghatározó szereplője, és az idei utolsó nagyobb választással valamennyire stabilizálódhat az EU.
„Ez egy ritka alkalom”
– nyilatkozta Jean Pisani-Ferry, a francia elnök politikai mozgalmának, az En Marche-nak az egyik meghatározó tagja. „Nyugalom van a piacokon, kedvező a gazdasági helyzet, nincsenek azonnali politikai vészhelyzetek. Ez a megfelelő alkalom, hogy minden oldal elmondja, mit szeretne.”
Mostanra óvatos optimizmus váltotta fel azt az összeérő válságot, amiben az EU tulajdonképpen az alkotmányszerződési tervezetének 2006-os bukása óta volt. Először menteni kellett a népszavazásokon elbukott dokumentumból, amit lehetetett, ebből lett az utolsó átfogó EU-reform, a lisszaboni szerződés. Közben érkezett a gazdasági, majd a migrációs válság és a brexit.
A válságok – ahogy az az európai integráció történetében lenni szokott – olyan lépéseket kényszerítettek ki a tagállamoktól, amelyeket addig nem tettek meg, pedig szükség lett volna rá. Ilyen például az állandó euróövezeti mentőalap, az ESM. Az improvizált lépések viszont nem értek össze olyan rendszerekké, mint azok a reformszerződések, amelyek egymást követték szinte rögtön az EU 1993-as létrehozásától a 2009-es lisszaboni szerződésig.
Eldőlhet, kétsebességessé válik-e az EU
Most változhat a helyzet. Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy a német választás után konkrét reformtervekkel áll elő, de már eddig se spórolt a javaslatokkal. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője is egészen merész ötleteket dobott be a szokásos éves beszédében. Kettejük tervei mögött kétféle koncepció áll, és
Magyarországnak nagyon nem mindegy, melyik érvényesül.
Úgy néz ki, Emmanuel Macron azt vezette le a brexitből, hogy aki nem akar, nem kell, hogy a többiekkel tartson. Legyen csak egy mag az euróvezet körül, ami tovább lép, a többiek meg elvannak nagyjából azzal, ami most van. Legyen például külön parlament és költségvetés az eurót használó uniós országoknak, azaz az euróövezetnek. Ez a kétsebességes EU, aminek nyílt híve és részben már korábban megvalósult (például az euróövezeti pénzügyminisztereknek már most is vannak külön ülései). A francia elnök várhatóan a német választás után 48 órán belül, szeptember 26-án áll elő tíz ponttal.
Jean-Claude Juncker viszont épp ellenkezőleg, mintha meglátta volna a mindenféle egyedi kivételeivel az európai integráció egységét romboló britek távozásában a lehetőséget, hogy összerázza a mezőnyt. Ő éppen azt segítené elő, hogy szinte mindenki hamar bevezesse az eurót, belépjen a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe és ellenzi a külön euróövezeti parlament létrehozását.
(hirado.hu)
Valódi online hitel minden rászorulónak Jó napot kívánok, Forduljon hozzánk valódi online kölcsönért, pénzügyi helyzetétől (...)
Půjčku můžete získat od 40 000 Kč do 30 000 000 Kč Dobrý den, hledáte legálního a spolehlivého věřitele? Potřebujete půjčku? Potřebujete (...)
RUGALMAS HITELEKET KÍNÁLUNK Helló, legális és megbízható hitelezőt keres? Kölcsönre van szüksége? Sürgős pénzügyi (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek