Újabb ország sodródik az Iszlám Állam elleni háborúba

Miközben minden szem az Iszlám Állam (IÁ) iraki és szíriai hadjáratára figyel, kevésbé szembetűnő, de legalább annyira robbanásveszélyes helyzet van kialakulóban Libanonban, mert az ottani Hezbollah síita szervezet is belesodródott a szunnita felekezetű dzsihadisták ellen Szíriában vívott harcba.

A Szíriában és Irakban megtapasztalt erőszak immár Libanonban is jelen van: a határnál végrehajtott dzsihadista támadások és libanoni katonák lefejezése is fokozta az aggodalmakat az utóbbi időben. Libanont hosszú évekig csodával határos módon elkerülte a szomszédos országokat fojtogató káosz, már ha a szórványos utcai összecsapásokat és a pokolgépes merényleteket nem számítjuk.

A dzsihadisták egyre több embert toboroznak a szunniták lakta, szegény észak-libanoni területeken, és az IÁ fekete zászlaja már szabadon lenghet olyan területeken, ahol nő a szélsőséges szervezet támogatottsága. „Libanon a vihar középpontjában van” – jelentette ki Fadja Kivan, a bejrúti Szent József Egyetem politológus professzora.

A libanoni lakosság mélyen megosztott a szíriai polgárháború miatt. A Hezbollah fegyveresei Bassár el-Aszad szíriai elnök oldalán csatlakoztak a szunnita lázadók elleni harchoz, kiváltva ezzel a libanoni szunniták haragját. Ez vezetett tavaly Libanonban a bosszúból elkövetett öngyilkos merényletetekhez és az utcai összecsapásokhoz.

Az IÁ jelentette fenyegetés először augusztusban, meglepetésszerű határbecsapások formájában jelent meg Libanonban, két hónappal az iraki és szíriai hadjárat kezdete után. Az IÁ harcosai azóta lefejeztek két libanoni katonát, az an-Nuszra Front fegyveresei pedig agyonlőttek egy harmadikat. A többi túsz elengedéséért egyebek mellett a Hezbollah csapatainak Szíriából történő kivonását és a libanoni börtönökben őrzött iszlamisták elengedését követelik.

Elemzők egyetértenek abban, hogy az IÁ harcosai Libanonban arra is lehetőséget látnak, hogy csapást mérjenek a Hezbollahot támogató síita Iránra, de egyelőre nem égnek a vágytól, hogy egy újabb háborúba fogjanak. „Libanon területének megszerzése hosszú távú cél” - jelentette ki David Schenker, a washingtoni Közel-keleti Politikai Intézet arab országokkal foglalkozó programigazgatója.

Attól tartanak azonban ezek az elemzők, hogy az IÁ robbanásszerű, látványos sikert ér el a Hezbollah Bejrúttól délre fekvő fellegvárában, Dahíjéban, hasonlót ahhoz, amilyen az iraki Szamarra síita szentélyénél végrehajtott támadás volt. A 2006-os támadás hihetetlenül nagy feszültséget váltott ki a szunniták és a síiták között, és a polgárháború kiújulásához vezetett Irakban. Libanon még mindig nem lábalt ki az 1990-ben véget ért, tizenöt évig tartó polgárháborúból.

A szunnita fegyveresek jelentette veszély közelebb hozta egymáshoz a Hezbollahot és a keresztényeket, valamint más libanoni kisebbségeket. A libanoni szunniták nagy része viszont gyűlöli a Hezbollahot („Isten pártját”), és a „Sátán pártjaként” emlegeti. A szíriai harcok mellett a Hezbollah egyre jobban belebonyolódik a libanoni összecsapásokba is. Az an-Nuszra Front fegyveresei a múlt héten lerohanták a szervezetnek a szíriai határ mentén lévő állásait, és megöltek nyolc embert.

A szíriai polgárháború kiváltotta libanoni szunnita-síita ellentét teljesen megbénította a bejrúti kormányt. Libanonnak május óta nincsen elnöke, és a parlament várhatóan másodszor is elhalasztja a választások kiírását a rossz biztonsági helyzet miatt. A kormány gondjait az is növeli, hogy a szunnita szélsőségesek által foglyul ejtett libanoni katonák hozzátartozói rendszeresen tartanak tiltakozó tüntetéseket, és a múlt héten tábort ütöttek több bejrúti kormányépület közelében.

válasz.hu