Több évtizedes konfliktus mélyül tovább az Egyesült Államok és Irán között

Az Egyesült Államok és Irán között zajló konfliktus 2018-ban tovább fokozódott azzal, hogy Donald Trump bejelentette, országa kivonul az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból. Majd tavaly eszkalálódott a konfliktus, mivel Irán több agresszív akciót is végrehajtott: szaúdi olajlétesítményeket, a Hormuzi-szoroson átkelő hajókat támadott meg, túszokat ejtett, és megtámadta a bagdadi amerikai nagykövetséget.

Napok óta téma a világpolitikában, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Irán között kirobbanhat-e háború, ha igen, mely országok sodródhatnak bele.

Csapás és ellencsapás

Szerda hajnalban Teherán több mint húsz ballisztikus rakétát lőtt ki két amerikai katonai bázisra Irakban. Halásos áldozatokról nincs hivatalos információ, iráni hírek szerint teljesen lerombolták az Ain al-Aszad légitámaszpontot. A Pentagon figyelemmel kíséri az eseményeket, de egyelőre nem tudni, hogy tervez-e ellencsapást.

Az Iráni Forradalmi Gárda arra figyelmeztetett, ha az Egyesült Államok visszatámad,

Irán újabb válaszreakciója már az Egyesült Államok területét fogja érinteni.

Múlt pénteken Washington célzott támadásban likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az Iráni Forradalmi Gárda egyik legfontosabb vezetőjét, és az azóta eltelt időben az iráni vezetők és az amerikai elnök egymást túllicitálva fenyegetőznek. Irán bosszút esküdött.

A kilépés az atomalkuból tovább fokozta a konfliktust

Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta: „a két ország között a jelenleg zajló konfliktus kiindulópontja 2015 volt, amikor hat nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország, Franciaország, Kína és Németország aláírta az iráni atommegállapodást.”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára hozzátette, a konfliktus 2018-ban tovább fokozódott azzal, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, az Egyesült Államok kilép a megállapodásból. Majd tavaly eszkalálódott a konfliktus a két ország között, mivel Irán több agresszív akciót is végrehajtott: szaúdi olajlétesítményeket, a Hormuzi-szoroson átkelő hajókat támadott meg, túszokat ejtett, és megtámadta a bagdadi amerikai nagykövetséget.

Irán tagadja a vádakat

Szabó Dávid külpolitikai elemző elmondta, az Amerikai Egyesült Államok azt állítja, saját titkosszolgálati információi szerint egyértelműen Irán állt az amerikai állampolgárokkal szembeni harmadik fél által elkövetett támadások mögött, illetve Szulejmáni meggyilkolása előtt is támadásra készült az Egyesült Államok ellen, azért találkozott a különböző milíciák vezetőivel. Erre alapozva érvel úgy Washington, hogy az általa végrehajtott akció, Szulejmáni likvidálása válaszlépés volt.

Irán továbbra is tagadja az amerikaiak vádjait, jelenleg is azon dolgozik, hogy

bejusson az ENSZ-közgyűlésbe, hogy ott érvényesíthesse igazát,

és az Egyesült Államokat kiálthassa ki bűnösnek.

Mindkét fél igyekszik megnyerni a közvéleményt 

Szabó Dávid úgy gondolja, jelenleg a két ország a médiában „nemzetközi versenyt” vív, mindkét fél igyekszik megnyerni a világ közvéleményét saját igazának. A külpolitikai elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt a konfliktust a nemzetközi jog eszközeivel nem lehet orvosolni.

Kis-Benedek József úgy látja, egyik fél sem szeretne eljutni egy esetleges háborús helyzetig, egyik félnek sem érdeke háború kirobbantása. Hozzátette, igaz ugyan, hogy jelenleg mindkét fél fenyegetőzik, de a szerda reggeli rakétatámadást követően az iráni vezetés kijelentette, lezártnak tekinti a konfliktust abban az esetben, ha az Amerikai Egyesült Államok nem tesz újabb válaszlépéseket.

(hirado.hu)