Spanyolországban is óriási fordulat készül

Egy éve alakult meg, egy hét alatt százezer tagot toborzott, májusban bejutott az Európai Parlamentbe, novemberre már átvette a vezetést a pártok népszerűségi listáján: eddig ilyen egyszerű a Podemos története egy évvel a parlamenti választások előtt. Spanyolországban a korrupciótól, a munkanélküliségtől és az ország szétszakadásától félő emberek tömegei akarnak egy másfajta demokráciát, még akkor is, ha az Hugo Chavez rendszerére is emlékeztet. Görögország után decemberben az Unió ötödik legerősebb országa is antikapitalista baloldali irányítás alá kerülhet.

Képzeljék el, hogy valamikor 2016 második felében harminc közéleti szereplő – köztük Stohl András színész, Tamás Gáspár Miklós filozófus és Ceglédi Zoltán politikai elemző – kiáltványt jelentet meg, melyben kinyilvánítják, hogy elegük van az elmozdíthatatlan Fidesz–MSZP-bohóctandemből, a multik cinizmusából, a korrupcióból meg úgy általában mindenből; ezért pártot alapítanak. A kiáltványon mindenki megrökönyödik, a pártalapítást mindenki megmosolyogja, különösen azt, hogy a mozgalom élére nem Stohl, hanem a szűkebb körben ismert, addigra Aphex Twin-szerű frizurát növesztő Ceglédi kerül. Azon viszont már senki nem mosolyog, ahogy a Tudjuk, Merjük, Tesszük! névre keresztelt párt a paksi szerződés felmondását, a NATO-ból való kilépést meg az ország teljes kizöldítését zászlajára tűzve pár hónap alatt megtizedeli a többi baloldali párt szavazótáborát, elszipkázza a Fidesz támogatóinak a felét, és a 2018-as választásokat már a közvélemény-kutatók favoritjaként várja.

Megtizedelték a megunt pártokat

Nagyjából ez történt tavaly Spanyolországban. Alig egy éve ugyanis harminc filozófus és politológus pár ismertebb színész társaságában egy radikálisan baloldali hangvételű kiáltványban deklarálta, hogy az Európai Parlamenti választásokig fel kell építeni egy olyan pártot, mely képes túllépni a Spanyolországot a Franco-diktatúra bukása óta jellemző kétpártrendszeren, és megoldást nyújtani az ország akut válságjelenségeire.

Az öt hónapos céldátum szűknek tűnt, de a Podemos (ami a „képesek vagyunk rá” újlatin nyelvekben mindenhol megtalálható kifejezésének spanyol változata) nem bízta a Facebookra és a médiára a sorsát: eszeveszett szervezetépítésbe kezdett, és már az első héten százezer tagot vett fel. Csak azért ennyit, mert a spanyol párttörvény időarányosan nem enged többet. Az első hetek lendülete után a roham alábbhagyott, de a Podemos – saját nyilvántartása alapján – mára már 320 ezer taggal számolhat, ami Spanyolországban a második legnagyobb aktivistabázist jelenti.

index.hu