Putyin visszahívta a hadsereget

És a május 11-i donecki és luhanszki népszavazás elhalasztására szólította fel a kelet-ukrajnai orosz és oroszpárti szeparatistákat. Az orosz elnök láthatóan nem akarja túlfeszíteni a húrt, a szeparatisták viszont elárulva érzik magukat. Kijev válasza megsemmisítőre sikerült.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán visszahívta az orosz hadseregnek az ukrán határnál hadgyakorlatra rendelt egységeit, és felszólította a kelet-ukrajnai orosz szeparatistákat, hogy Doneck és Luhanszk megyében halasszák el a május 11-re tervezett függetlenségi népszavazást. A május 25-re kiírt ukrán elnökválasztást viszont a támogatásáról biztosította, a „jó iránba tett lépésként” aposztrofálva a megmérettetést.

A meglepő bejelentéssel – amely arra utal, hogy nem akarja túlfeszíteni a húrt – az orosz elnök azután állt a nyilvánosság elé, hogy svájci kollégájával és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezetőjével Didier Burkhalterrel tárgyalt Moszkvában. Amit bejelentett, látványos hátraarcot jelent a korábbi hivatalos orosz megnyilvánulásokhoz képest. Szóvivője, Dmitrij Peszkov nemrég még abszurdnak nevezte a május 25-i ukrán elnökválasztást, egy napja pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszter még arról beszélt, hogy Ukrajnának el kell halasztania az megmérettetést, hogy előtte új alkotmányt fogadjon el.

„Ukrajnában az erőszaknak véget kell érnie ahhoz, hogy elkezdődhessen a párbeszéd. A kulcs ennek a válságnak a megoldásához a közvetlen párbeszéd a kijevi hatóságok és a kelet-ukrajnaiak képviselői között" – fogalmazott most Putyin. Korábban ő volt az, aki 40 ezer orosz katonát a határokra hadgyakorlatot tartani a kelet-ukrajnai helyzet miatt. Doneckben és Luhanszkban az orosz és oroszpárti szeparatisták hetek óta rendőrőrsöket és kormányzati épületeket foglalnak el, és május 11-én függetlenségi népszavazásra készülnek. Az ukrán belbiztonsági erők húsvétkor „antiterrorista" akciót indítottak ellenük, amelynek a harcai most már a szeparatisták főhadiszállása, a donecki Szlovjanszk körül folynak.

Putyin bejelentését a szeparatisták Kelet-Ukrajnában állítólag „megértéssel" fogadták. Az orosz elnököt „végtelenül tisztelik", és ha ő szükségesnek tartja, megvitatják ezt a kérdést – idézte a Reuters egyiküket, aki elmondta, egymás közt csütörtökön tűzik napirendre az ügyet. Gyenisz Pusilin, az úgynevezett Donecki Népi Köztársaság tanácsának az első embere később azt mondta, hogy a népszavazást maximum egy héttel halasztják el.

A Putyin taktikai visszavonulásáról író Guardian helyszíni riportja szerint a Pusilin által említett megértéstől függetlenül a szeparatista fejekben most nagy a zavar a bejelentés miatt. Az egyik Doneckben – a városban – elfoglalt épület előtt tanácstalanul ácsorognak az emberek, és hitetlenkedve hallgatják a népszavazás elhalasztásáról és az ukrán elnökválasztás támogatásáról szóló híreket. „Szóval most Oroszország is elhagyott minket. Egyedül kell harcolnunk a fasiszták ellen” – mondja egy 58 éves nő, Natalia Medvegyenko a brit lapnak. (A gazeta.ru orosz hírportál egyébként hétfőn közölt egyvéleménycikket arról, hogy a várt párbeszédhez nem ártana, ha a szeparatisták nem fasisztáznák a velük szemben álló ukránokat, a kijevi vezetés pedig nem terroristázná le úton-útfélen a szeparatistákat.)

NATO-bejelentések szerint annak egyébként nincs jele, hogy az orosz  egységeket visszahívták volna az ukrán határról, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár pedig később egy külön nyilatkozatban azt követelte, hogy Oroszország hagyjon fel a szeparatisták támogatásával. Az orosz sajtóban van, aki azt sem érti, hogy ezt miért rendkívüli hírként repítették világgá, Putyin ugyanis egy egy héttel ezelőtti, teljesítetlenül maradt kormányzati bejelentést ismételt meg. Az orosz elnök bejelentésének a hírére a rubel mindenesetre szárnyalni kezdett. „Mintha csak a befektetőket akarta volna megnyugtatni” – írja erről Andrew Roth, a New York Times moszkvai tudósítója. Orosz politikusokat és cégeket már több körben is sújtott szankciókkal – vagyonbefagyasztással és utazási korlátozásokkal – az Egyesült Államok és az Európai Unió is.

Putyinnak egyébként nem hisz az Egyesült Államok sem. Az első washingtoni reakciók szerint egyelőre semmi bizonyíték, hogy az orosz katonák elkezdtek visszatérni a bázisaikra, a május 11-i szeparatista népszavazást nem elhalasztani, hanem törölni kellene.

Kijev később szintén elutasítóan válaszolt. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök reakciója megsemmisítőre sikerült. „Üres fecsegés amely valahogy nem méltó Önhöz, egy nagy ország elnökéhez" - fogalmazott a politikus szerdán, a kelet-ukrajnai Harkivban tartott kihelyezett kormányülés után. Jacenyuk szerint Putyint tájékoztatni kellene, hogy Ukrajnában hivatalosan nincs május 11-re semmiféle népszavazás. „Ha pedig az Oroszországtól az általa támogatott terroristák és szeparatisták parancsot kaptak az elhalasztására annak, ami nincs is tervbe véve, akkor azt majd egymás között elintézik" – mondta. Oroszul beszélt, a megjegyzése szerint Puxytin miatt, hogy „ne legyen gond" a fordítással.

Burkhalter Moszkvában a maga részéről azt jelentette be, hogy az EBESZ az elkövetkező órákban javaslatot tesz az ukrán válság rendezésének menetrendjére az április 17-i genfi megállapodást aláíró négy félnek, Ukrajnának, Oroszországnak, az Egyesült Államoknak és az EU-nak. Burkhalter emlékeztetett arra, hogy kedden Bécsben az EBESZ-tagállamok külügyminiszterei megvitatták már a rendezési tervet, amely négy fő pontja van: a fegyverszünet elérésére, a feszültségek terjedésének megakadályozására, a párbeszéd megteremtésére és a választásokra. Az Ukrajna, Oroszország, Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői által április 17-én Genfben kötött megállapodás többek között az erőszak megszüntetését, az illegális fegyveres csoportok lefegyverzését, és a megszállt épületek kiürítését írta elő.

Az Európai Unió is kész részt venni az ukrajnai krízis hatástalanításában, és új tárgyalásokat nyitni erről Kijevvel, Moszkvával és Washingtonnal – jelentette ki Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Ugyanakkor Oroszországot arra szólította fel, hogy tartózkodjon az ukrajnai helyzet további destabilizálásától, és ismét figyelmeztetett: ellenkező esetben új szankciókat vezethetnek be ellene.