Jöhet még totális háború Ukrajnában

Csütörtökön Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök egy állítólag mindenki számára elfogadható rendezési tervvel utazik el Kijevbe, utána pedig Moszkvába. A legkényesebb kérdés a fegyverszállítás, amelyre az Egyesült Államok esetleg hajlandó lenne, az európai nagyhatalmak azonban kategorikusan kizárják a lehetőségét.

Beindult a diplomáciai nagyüzem, egyszerre három magas rangú nyugati vendéget fogad ma Ukrajna. John Kerry amerikai külügyminiszter már megérkezett Kijevbe, és odautazik Angela Merkel német kancellár, valamint Francois Hollande francia államfő is.

Kerry látogatását jó ideje tervezték, a két európai politikus – akik az úgynevezett normandiai összetételű megbeszéléseken igyekeznek közvetíteni Oroszország és Ukrajna között – azonban váratlanul indult el Kijevbe, ahonnan Moszkvába megy tovább, hogy ott pénteken Vlagyimir Putyin államfővel tárgyaljon. Egy olyan rendezési alku tervét viszik, amelyet mindenki számára elfogadhatónak tartanak – jelentette ki párizsi sajtóértekezletén Hollande. A szövegen napokon át dolgoztak Merkellel – tette hozzá, és arra figyelmeztetett, hogy olyan háború zajlik Ukrajnában, amely totálissá válhat. A Reuters jelentése szerint egyszersmind azt is közölte, hogy Párizs nem támogatja Kijev NATO-csatlakozását.

Kerry a hírek szerint 16,4 millió dolláros humanitárius segély ígéretét vitte Petro Porosenko ukrán államfőnek Pedig Kijevnek milliárdok kellenének az államcsőd elkerüléséhez. Csütörtökön a kijevi valutatőzsdén mintegy 30 százalékkal esett a hrivnya dollárhoz mért árfolyama, miután leállította a valutaaukcióit a nemzeti bank, amely egyszersmind 14-ről 19,5 százalékra emelte az alapkamatot. Kerry megbeszéléseinek fő témája azonban valószínűleg nem a gazdaság volt.

Az amerikai külügyminiszter megbeszéléseinek legkényesebb témáját azonban alighanem az ukrajnai fegyverszállítások kérdése adja. Kijev jó ideje sürgeti, hogy nyugati szövetségesei ne csak védelmi eszközökkel, hanem élet kioltására alkalmas fegyverekkel is segítsék a rosszul felszerelt ukrán hadsereget. Porosenko a legutóbb a Die Welt német lapnak adott interjúban jelentette ki: Ukrajna nagyobb támogatására kellene ösztönöznie a NATO-t annak, hogy a konfliktus szélesedik, az áldozatok száma pedig nő.

A The New York Times hét eleji jelentése szerint a politikus azok közé az amerikai vezetők közé tartozik, akik nyitottak a nagyobb ukrajnai fegyverszállítások lehetőségének megvitatására. Kijevi tárgyalásai után azonban diplomatikusan fogalmazott. Sürgette, hogy  Moszkva nemcsak szavakban, hanem tettekben is kötelezze el magát a tavaly szeptemberben megkötött minszki rendezési megállapodás mellett, és kijelentette: nem akarnak konfrontációt Moszkvával, diplomáciai megoldásra törekednek, de nem hunyhatnak szemet afelett, hogy Oroszország fegyverekkel és fegyveresekkel segíti a lázadókat.

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy még keményebb válaszreakciókat váltana ki a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat támogató Moszkvából, vagyis még kíméletlenebbé tenné a háborút, ha Kijev halálos fegyvereket is kapna a Nyugattól. 

HIRDETÉS 

Az orosz külügyi szóvivő csütörtökön jelezte is, hogy biztonsági fenyegetésként értékelnének egy ilyen amerikai lépést. Ugyanakkor a Fehér Ház óvatosságát jelzi, hogy Joe Biden amerikai alelnök a német Süddeutsche Zeitungnak kijelentette: „Kezdettől fogva azt mondjuk, hogy ennek a válságnak nincs katonai megoldása”. Előzőleg Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó is hasonlóan nyilatkozott, mondván: nem gondolják, hogy pusztán a fegyverszállításokkal megoldható lenne a válság, a fő eszköznek továbbra is a Moszkva elleni gazdasági szankciókat tartják. 

Merkel kedden ismét megerősítette, hogy a diplomáciai megoldás híve, és Németország nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnának. Szerdán Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter jelentette be gyakorlatilag ugyanezt, Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter pedig közölte, hogy a fegyverszállítás „az a megoldás, amely a legkevésbé vonzza az Európai Uniót és az országunkat".

Csütörtökön Alexander Hug, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői küldöttségének helyettes vezetője azzal állt a nyilvánosság elé, hogy az egyik kelet-ukrajnai szakadár megyében, Luhanszkban nemzetközi tilalom alá eső fürtös (más néven kazettás-) bbombákat vetettek be a harcok során. Hug szerint a megfigyelőknek sikerült megállapítaniuk, hogy honnan mérték a csapást, azt azonban nem, hogy melyik fél tette. A nap folyamán – írta az MTI – korábban Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó arról beszélt, hogy a szakadárok fürtös bombákat szórtak a Luhanszk közelében lévő Sztanicja Luhanszka településre. Eddig a szakadárok és orosz források kedvelt vdja volt, hogy az ukrán kormányerők nemzetközileg tiltott fegyvereket, köztük fürtös bombákat vetneke be ellenük. A vádakat azonban Kijev minden esetben határozottan visszautasította.

nol.hu

Este Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő egy televíziós interjúban elárulta, hogy a  francia elnök és a német kancellár új béketerve a Donyec-medence „egyfajta decentralizációját” tartalmazza „Azok a megbeszélések, amelyeket most folytatunk, azon alapulnak, hogy a Donyec-medence különleges helyzete csakis úgy valósulhat meg, hogy az ukrán vezetés kontroll alatt tartja az ottani folyamatokat, valamint megmarad ellenőrzése az orosz-ukrán határ felett" - idézte az MTI a politikust, aki ehhez hozzátette, az, hogy milyen szintű decentralizáció menjen végre Ukrajnában, azt az ukrán parlamentben és a vezetésben vitatják majd meg. 

A szóvivő szerint a béketerv kimondja, Ukrajna kész bizonyos szintű önigazgatási jogot biztosítani a régióknak, beleértve a Donyec-medencét is, nem kérdőjelezhető meg viszont Ukrajna területi épségének és a központi vezetés az ország egész területe fölötti feltétel nélküli ellenőrzési jogának alapelve. Ehhez képest – vélte Perebijnisz – Moszkva a kelet-ukrajnai konfliktus „befagyasztását" szeretné elérni és a Donyec-medencét olyan képződménnyé változtatva, amely fékezi Ukrajna reformtörekvéseit és közeledését Európához.