India az összeomlás határán, rosszabb lehet a helyzet, mint amitől megrettent a világ

Bár arányaiban a magyar járványadatok rosszabbak az indiainál, a világ mégis a világ második legnépesebb országára figyel, nem ok nélkül: az országban szinte példátlan állapotok uralkodnak, ha pedig nem sikerül gyorsan legyűrni a járványt, az az egész világra hatással lehet.

Indiában átlagosan közel 2,6 millió embert oltanak be naponta. De ebben a tempóban is két évre van szükség, hogy elérjék a lakosság 75 százalékos átoltottságát.

A Bloomberg számításai szerint az ázsiai országban eddig több mint 145 millió embert oltottak be, másképp fogalmazva a lakosság 8,9 százaléka kapott egy, és 1,7 százaléka két oltást abban az országban, ahol a földlakók 17,7 százaléka él.

Ez pedig az utóbbi napok híreit olvasva jól láthatóan kevés. Hétfőn például 352 991 új fertőzöttet és 2812 halálos áldozatot regisztráltak, így már a 18 milliót közelíti a fertőzöttek és 200 ezret a halottak száma.

Mit mutatnak a nyers számok?

Bár a napi 350 ezer fertőzött megdöbbentőnek tűnhet, mindez azt is jelenti, hogy India arányaiban még csak most kezdi megközelíteni a magyar adatokat:

Ha pedig a haláleseteket nézzük, akkor Magyaroroszágon úgy kezdődött meg a nyitás – és folytatódik a tervek szerint még a héten a mozik, színházak, koncertek és sportesemények látogathatóságával –, hogy jóval rosszabb adatokat produkál Magyarország, mint az ázsiai óriás.

60 beteg és 20 intenzíven fekvő jut egy-két orvosra

Az Indiából érkező számoknál érdemes megjegyezni, hogy ezek csak a hivatalos adatok, a legtöbb szakértő szerint félő, hogy a valós szám mindkét esetben jóval magasabb (persze ez nagyjából minden országra igaz lehet). A CNN viszont arról ír, hogy az alulfinanszírozott egészségügyi rendszer miatt még békeidőben is csak a halálesetek 86 százalékát regisztrálják a kormányzati rendszerben, sőt egy, a lapnak nyilatkozó szakértő arról is beszélt, hogy ezeknek is csak a 22 százalékánál állapítanak meg hivatalos halálokot.

Mindezek miatt Bhramar Mukherjee, a Michigani Egyetem biostatisztika és epidemiológia professzora úgy számol, hogy a koronavírus miatti halálesetek száma megközelíthette már az egymilliót is. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint ezt támasztják alá, hogy az utóbbi időben a hivatalos adatoknál sokkal jobban elszaporodtak a tömeges temetések, hamvasztások, de az eltérések adódhattak abból is, hogy sok beteg még a vizsgálat előtt meghal, így a haláluk okaként nem a koronavírust jelölik meg. De nemcsak a halottak, hanem a fertőzöttek száma is a többszöröse lehet, a WHO egyik szakértője szerint akár 20–30-szorosa is, egyszerűen azért, mert nincs elég kapacitás az országban, hogy elég tesztet végezzenek.

© AFP / JEWEL SAMAD

Mindez pedig eléggé megterheli az egészségügyi ellátórendszer kapacitásait is. Voltak olyan hírek, amelyek szerint olyan sok pácienst kell ellátni, hogy egyre több városban egyszerűen elfogyott az orvosi oxigén, volt olyan nap, amikor egy Delhiben lévő kórházban 20 embert halt meg ennek hiánya miatt.

A kórházak pedig teljesen telítettek, az AP-nek beszámoló orvosok és ápolók például arról beszéltek, hogy amíg korábban kettejükre 15 ágy jutott, ma már nem ritka, hogy 60 ágyat kell felügyelniük, ami lényegében lehetetlen feladat elé állítja őket. De volt olyan is, aki arról számolt be, hogy egymagának kell 60 beteget és 20 intenzíven lévő pácienst ápolnia. Ennek oka egyszerű: bár az ágyak számát a kórházak folyamatosan bővítették, az egészségügyi személyzet száma alig nőtt. Sőt néhol némileg csökkent is, egy név nélkül nyilatkozó orvostanhallgató szerint azért, mert 75 százalékuk már megfertőződött a koronavírussal. Ugyanakkor sokszor így is dolgozniuk kell, ha pedig elmehetnek betegszabadságra, akkor is van olyan intézmény, amely mindössze hét napra engedi el őket.

Képtelen vagyok normálisan lélegezni. Igazából súlyosabb tüneteim vannak, mint azoknak, akiket ellátok. Hogyan gondolják, hogy képes vagyok így dolgozni?

– mutatta be a helyzet súlyosságát az egyik orvostanhallgató a hírügynökségnek. Ő nemes egyszerűséggel „ágyútölteléknek” nevezte magát és sorstársait, arra utalva, hogy az utóbbi hónapokban senki sem törődött azzal, hogy milyen körülmények között mennyi túlórát kellett elvégezniük, lényegében bármiféle védelem nélkül.

© AFP / SANJAY KANOJIA

A fentieken túl a kórházi ágyak számának növelése is csak részsiker, hiszen így sem tudnak minden beteget ellátni az egészségügyi intézményekben: nem ritka, hogy a kezelésre váró betegek a kórházak előtt hordágyakon halnak meg, de olyan fotók is napvilágot láttak, amikor valaki a saját kocsijában kialakított betegágyon várta, hogy bejusson a kórházba.

Eközben a dolgozók hangulatát az sem javítja, hogy a fizetésüket is rendre késve kapják – tavaly például csak akkor jutottak hozzá négyhavi fizetésükhöz, amikor már éhségsztrájkoltak, a helyzet pedig máig nem rendeződött. Egyelőre azt sem tudni, mikor fog javulni, hiszen India GDP-jének mindössze 1,3 százalékát költi az egészségügyre, amivel a legutolsó a sorban a nagyobb gazdaságok között.

© AFP / MONEY SHARMA

Utópia

„Az egész utcakép megint megváltozott, nagyon hasonló a helyzet a tavalyihoz, amikor márciusban és áprilisban teljesen kiürültek az utcák. Bár Pest is elég népes, de Indiában, amikor hirtelen kiürül az utca és majmok meg kutyák lepik el a köztereket, az tényleg úgy néz ki, mint egy sci-fi. Ma reggel elmerészkedtem egy éjjel-nappaliba, emberek és autók sem voltak az utcán, csak a mentők jártak. De nem tudom, hova vitték a betegeket, hiszen Új-Delhiben már egy üres kórházi ágy sincs" – mondta a HVG-nek pár napja Köves Margit, a Delhi Egyetem lektora.

(hvg.hu)