Fenyegetőzik Amerika, de mégis mit tud csinálni, ha Vlagyimir Putyin tényleg megtámadja Ukrajnát?

Ahogy egyre inkább valószínű, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, úgy durvulnak a megtorlással kapcsolatos fenyegetések az Egyesült Államok, a NATO és más, nyugati nagyhatalmak vezetőinek részéről. Ha lesz is orosz támadás, továbbra is alacsony az esélye a nyílt katonai válaszadásnak a NATO-részéről, más, haditechnikai opciók viszont nyitva állnak a beígért, bénító gazdasági szankciók mellé.

Aligha lesz nyílt NATO-intervenció

Több mint 100 ezer orosz katona vonult fel az ukrán határ térségébe, a Nyugat szerint Ukrajna elleni támadás készül. A fenyegetés annyira komoly, hogy egyes nyugati országuk már elkezdték hazahívni a követségi személyzetüket Kijevből.

Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden és külügyminisztere, Antony Blinken rendre bénító válaszlépésekkel fenyegetőzik egy orosz támadás retorziójaként, de korábban a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is „súlyos következményekről” beszélt, Boris Johnson brit miniszterelnök pedig nemrég azt nyilatkozta, hogy „fájdalmas” lesz Oroszország számára egy Ukrajna elleni támadás.

Joe Biden elnök nemrég 8500 amerikai katonát is készenlétbe helyezett, akiket „Kelet-Európában” terveznek „bevetni.”

Magyar olvasóként talán a legégetőbb kérdés az lehet, hogy mekkora az esélye annak, hogy a szomszédunkban, Ukrajnában, egy olyan nyílt háború alakul ki, melyben a NATO is részt vesz, ezzel pedig a NATO-tag Magyarországot is berántják a konfliktusba.

A rövid válasz az, hogy extrém alacsony, hiszen

Oroszország továbbra is tagadja, hogy támadásra készülne,

de ha egy ilyen katonai akció meg is valósul, a NATO-nak nem kell Ukrajna védelmére kelnie, hiszen az ország nem NATO-tag és nem is hivatalos szövetséges,

Joe Biden elnök és más nyugati politikusok is egyértelművé tették, hogy nem küldenek katonákatUkrajnába egy orosz támadás elrettentése végett,

az izmozás ellenére a NATO-nak nincs érdekében, hogy Ukrajna miatt nyílt háborút, netán nukleáris eszkalációt kockáztasson a világ második legnagyobb haderejével és legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező Oroszországgal.

A NATO TEHÁT SZINTE BIZTOSAN NEM VÉDENÉ MEG NYÍLT KATONAI BEAVATKOZÁSSAL UKRAJNÁT, HA OROSZORSZÁG TÁMADÁST INDÍT.

Magyarul tehát szinte biztosan nem kerül sor arra, hogy amerikai katonák (netán még magyar katonák segítségével), Ukrajnában harcoljanak az orosz katonák ellen.

Reális katonai opciók

Ha nem is kelne közvetlenül Ukrajna védelmére egy orosz támadás esetén a NATO, azért aligha maradna az akció katonai jellegű következmények nélkül. Ez két területen nyilvánulhat meg:

1. a NATO keleti határának jelentős megerősítése és katonai eszközök nagy mennyiségű átcsoportosítása Európába,
2. elhúzódó orosz-ukrán háború esetén az ukránok segítése fegyverekkel, tanácsadókkal.

Az első opció megvalósulása már most is látszik, minden félreérthető híresztelés ellenére a fent említett 8500 amerikai katona is NATO-tagállamokban lesz elhelyezve (és nem Ukrajnába készülnek). Emellett egyébként számíthatunk arra, hogy

(újabb) rakétavédelmi rendszereket telepít Amerika Lengyelországba és Romániába, illetve a balti országokba, valamint Bulgáriába,

nagy mennyiségben jelenhetnek meg amerikai bombázók, harci repülőgépek Norvégiában, Németországban, Lengyelországban és Romániában,

rendszeresek lennének az Oroszországot „elrettentő” hadgyakorlatok stratégiai csapásmérő eszközökkel,

látványos, több ország bevonásával zajló, hidegháborús hangulatot idéző összfegyvernemi hadgyakorlatokat láthatnánk Európa-szerte,

új katonai bázisokat nyitna az Egyesült Államok az Oroszországgal határos területeken,

növelheti az Egyesült Államok az Európában tárolt nukleáris fegyverek számát.

HOGY MILYEN KÖZVETLEN HATÁSA LENNE EZEKNEK OROSZORSZÁGRA NÉZVE? HA NEM TÁMADJÁK MEG A NATO VALAMELY ORSZÁGÁT (SZINTE BIZTOSAN NEM FOGJÁK), GYAKORLATILAG SEMMILYEN.

A Kreml nyilván kiad pár dühös közleményt, melyben provokációval vádolják meg a Nyugatot, aztán az orosz haderő végez pár látványos hadgyakorlatot, de itt valószínűleg meg is áll a dolog.

Gazdasági opciók

Érdemi válaszcsapást (nukleáris eszkaláció kockáztatása nélkül) csak gazdasági szankciókkal tudna mérni a Nyugat Oroszországra, korábban többször is írtunk arról, hogy ezekkel vagy limitált hatást lehetne elérni, vagy az Egyesült Államok európai szövetségeseinek is nagyon fájna.

Ilyen opciók lehetnek:

az Oroszországgal kapcsolatos pénzügyi tranzakciók korlátozása, vagyis például az orosz állampapírok kereskedelmének leállítása, netán a teljes tiltás az orosz pénzügyi eszközök kereskedelmére,

vagy akár Oroszország leválasztása a SWIFT banki üzenetküldő rendszerről, ami a teljes külkereskedelemre nézve megsemmisítő csapás lenne. Irán és Észak-Korea esetében már hasonló rendelkezések érvényben vannak; azok a bankok, intézmények, országok amelyek pedig véletlenül megszegik a rendelkezést, dollár milliárdos büntetéseket kell, hogy kifizessenek.

Az orosz állampapírok közvetlen vásárlását egyébként a Biden-kormány már az év elején megtiltotta, de egy teljes tiltás beláthatatlan következményekkel lenne az orosszal sok szempontból szorosan együttműködő európai pénzügyi szektorra, kereskedelmi forgalomra és gázellátásra nézve.

Az orosz energiaszektor szankcionálása. Ilyen lehet a Gazprom, az Északi-Áramlat 2 gázvezeték büntetése, a nyomásgyakorlás egyes, meglévő államközi gázvásárlási szerződések befagyasztására. Ez a lépés kevésbé valószínű, hiszen az Európai Unió Amerika-szövetséges országainak nagyon fájna, különösen olyan időben, amikor az elszálló energiapiaci árak és az akadozó gázellátás miatt eleve krízis fenyegeti a nyugat-európai országokat. Ilyen lépésre reálisan akkor kerülhet csak sor, ha (részben Amerika nyomására) sikeresen leépítik az európai országok az orosz gáztól való függőségüket, ennek eléréséhez viszont még sokéves munka szükséges.

Oroszország egyes kereskedelmi cikkeinek korlátozása. A sorozatok szankciók és korábbi korlátozások ellenére még mindig az EU Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere – 2020-as számok szerint az orosz kereskedelmi volumen 38%-át az egységes piac adja. Az energiahordozókon kívül Oroszország jelentős mennyiségben exportál az EU-nak faipari termékeket és fát, fémeket és ipari gépeket. Akár a gázexport szankcionálása, e termékek exporttiltása is fájna az EU-nak. Orosz fát használ számos európai ország az építő- és bútoriparban, csak hogy egy példát említsünk: az IKEA is jelentős mértékben támaszkodik az Oroszországból importált faanyagokra. A faanyagok drágulása igencsak jelentős volt az elmúlt években, nem kizárt, hogy az orosz faanyagok betiltása súlyos krízisbe sodorná az európai építőipart.

A Putyinhoz közeli oligarchák vagyonának befagyasztása, cégeik szankcionálása, utazási tiltások. Erre már korábban is tett lépéseket az Egyesült Államok, viszont erősen vitatható, hogy ezekkel a lépésekkel mennyiben sikerült valódi nyomást helyezni közvetetten magára Vlagyimir Putyinra.

ÉRDEMES AZT IS MEGJEGYEZNI, HOGY EGÉSZEN BIZTOS, HOGY HA A NYUGAT ISMÉT SZANKCIONÁLJA OROSZORSZÁGOT, MOSZKVA HASONLÓ VOLUMENŰ SZANKCIÓKKAL VÁLASZOL, AMI CSAK TOVÁBB ÉLEZHETI A FESZÜLTSÉGET.

 Az elmúlt években látszott az, hogy a nyugati büntetőintézkedésekre szinte kivétel nélkül arányos választ adott a Putyin-kormány, most is ez várható.

Nem életképes opció tehát az például, hogy kitiltják az EU-ból az orosz bankokat, hiszen a Kreml ezután azonnal kitiltaná Oroszországból az európai bankokat is. A gázellátás szankcionálása pedig még rosszabb helyzetet eredményezhet, hiszen ha Oroszország elzárja Európa felé a gázcsapot, ez Moszkvának mindössze bevételkiesést, míg az EU egyes tagállamainak akár otthonaikban halálra fagyó embereket is jelenthet, ami kétség kívül súlyos politikai krízist is magával vonhat.

(portfolio.hu)