Berlin hadat üzent a Facebooknak

Elvesztette Berlin a türelmét a Facebookkal szemben, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Ulrich Kelber szövetségi adatvédelmi biztos nemrég levelet írt minden kormányzati szervnek, amelyben arra kérte a hivatalvezetőket, hogy az év végéig töröljék az általuk vezetett szervezeti egységek hivatalos oldalait a legnagyobb közösségi platformról. A Tech Crunch nevű amerikai szakportál ezzel kapcsolatban megjegyezte: noha a Kelber irányítása alá tartozó nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóságnak (BfDi) nincs hivatalos Facebook-profilja, rengeteg más szövetségi testület, például a német egészségügyi minisztérium is üzemeltet ilyen oldalakat az állampolgárokkal való kapcsolattartás megkönnyítése érdekében.

Az egészségügyi minisztérium számára ráadásul különösen fontosnak bizonyult ez a felület a koronavírus-világjárvány alatt; a tárcának jelenleg több mint 760 ezer követője van, azonban úgy tűnik, hogy a Kelber „határozottan javasolt” iránymutatása alapján 2022 januárjától a német kormányzati oldalaknak egy másik csatornát kell találniuk az állampolgárok informálására.

Erre egyébként maga az adatvédelmi biztos is kitért indoklásában, elismerve azt a tényt, hogy a Facebook jelentősen megkönnyíti az állampolgárokkal való kommunikációt – éppen ezért vártak egészen június végéig a súlyos döntés meghozatalával. Kelber mindazonáltal azzal érvelt, hogy

a német szövetségi kormánynak „példát kell mutatnia” az emberek számára, az adatvédelmi törvényeket ugyanis senki, még a legnagyobb közösségi hálózatok mögött álló szilícium-völgyi óriásvállalatok sem kerülhetik meg.

A Facebook azonban nem hajlandó információt megosztani arra vonatkozóan, hogy milyen típusú adatgyűjtést folytat az oldalkezelő felületén. Az adatvédelmi szabályok a magányszemélyek, kormányzati szervek és vállalatok által létrehozott Facebook-oldalakra is vonatkoznak, ez viszont azzal is jár, hogy az üzemeltetők jelenleg nem tudják betartani az EU általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) átláthatóságra vonatkozó passzusait. Így például nem képesek

a rendeletben elvárt módon tájékoztatni a Facebook-profilok követőit arról, hogy mi történik az általuk megosztott adatokkal.

A Facebook európai székhelye egyébként – a Google-hez, a Twitterhez és az Apple-hez hasonlóan – Írországban van, a GDPR értelmében tehát a vállalat az ír adatvédelmi hatóság felügyelete alá tartozik. Csakhogy a 27 tagú Európai Unióban több nemzeti adatvédelmi hatóság is régóta panaszkodik Dublinra, mondván: túl sokáig tart, amíg döntés születik a hozzá rendelt problémás ügyekben. Dublin viszont azzal védekezik, hogy a kialakult helyzet óriási terhet ró az ír hatóságokra, hiszen a Facebookhoz tartozó Instagram és a WhatsApp ügyeit, valamint a Twitter, az Apple, a Verizon Media, a microsoftos LinkedIn, sőt még az amerikai Quantcast hirdetési szolgáltató problémás eseteit is nekik kell kezelniük, ennyi munkát pedig képtelenség a jelenleginél gyorsabb ütemben végezni,

az pedig végképp lehetetlen, hogy egyetlen tagállamként magára vállalja a teljes Európai Unió közel 450 millió lakosának, illetve fogyasztójának a védelmét.

A Facebook az oldalakon gyűjtött adatokat egyébként a célzott hirdetésekhez használja fel, a német kormány kezdeményezése ezért már rövid távon is hátrányosan érintheti a techóriás reklámtevékenységét, mivel az oldalak törlésével a gyűjtött információ minősége is romlik. Főleg ha később esetleg maga az Európai Unió is úgy dönt, hogy eltávolítja több száz hivatalos, az állampolgárokkal való kommunikációt elősegítő Facebook-fiókját, a szilícium-völgyi techóriásnak komoly profitkieséssel kellene számolnia az európai piacon.

Így tehát a Facebook vagy változtat üzletpolitikáján, vagy kockáztatja, hogy a német kormány kezdeményezését a többi európai ország is átveheti.

A BfDi honlapján egy kapcsolódó blogbejegyzés is azt a reményt rejti magában, hogy a Facebook megfelelési vákuumában az „adatvédelemnek megfelelő közösségi hálózatok” alakulhatnak ki. – Versenyképes lehetőség nyílhat meg tehát olyan alternatív platformok számára, amelyek a felhasználók jogainak tiszteletben tartása alapján kívánják értékesíteni szolgáltatásaikat – írta a Tech Crunch.

(magyarnemzet.hu)