Több mint fél év kellett az európai elitnek, hogy belássa: igaza van a magyar kormánynak, a migrációs hullámot fel kell tartóztatni. A csütörtöki Heti Válaszban részletesen bemutatjuk, hogyan vált elfogadottá a kórusban szidott magyar álláspont.
Európa politikai elitje a törökkel való egyezkedés kudarca után elhatározta, hogy lezárja a nyugat-balkáni migrációs útvonalat, amelyen a tavalyi évben és idén összesen 1,3 millióan érkeztek a földrészre. Ezt a döntést egyáltalán nem lesz könnyű – maradéktalanul talán nem is lehet – érvényesíteni, de hogy szükséges, azt a magyar kormányfő minden uniós kollégájánál hamarabb felismerte. A schengeni rendszer megbomlása és az idei év első két hónapjának rekordokat döntő migránsáradata kellett hozzá, hogy az uniós vezetők többsége úgy döntsön, megpróbálja megakasztani a bevándorlást a macedón-görög határon – még akkor is, ha Angela Merkel német kancellár ezzel továbbra sem ért egyet.
Az elmúlt bő fél év döntő mozzanatait felidézve megmutatjuk, hogyan került sor erre a nehézkesen végrehajtott szemléletváltásra. Összeállításunkban Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió elnöke is megszólal, aki azon a budapesti konferencián fejtette ki véleményét a migrációs válságról, amelyet Mert a világ változik című könyvének magyarországi megjelenése alkalmából rendeztek. „Csak gyerekből eddig háromszázezren érkeztek olyanok, akik csak arabul beszélnek, és sem írni, sem olvasni nem tudnak” – érzékelteti Stoiber a Németország előtt álló problémák nagyságrendjét.
valasz.hu
Tordai Angela A nevem Tordai Angela, debreceni vagyok, most kaptam meg a hitelemet a Patricia Kingsman (...)
Patricia Kingsman A nevem Patricia Kingsman, 2025 új legális hitelezője vagyunk, és szeretnénk segíteni minden (...)
hogy naponta maximum 1000 dollárt vegyek ki maximum 20 napig Az ATM-kártyámat már beprogramoztam, és üresen kaptam, hogy naponta maximum 1000 dollárt (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek