Az EU beleegyezett, hogy január 31-ig kitolják a brexitet

Az Európai Unió beleegyezett, hogy 2020. január 31-ig kitolják a brexit határidejét - derül ki az Európai Tanács elnökének twitteres bejegyzéséből, amit a BBC szúrt ki.

Donald Tusk ugyanakkor azt is mondta, hogy ha az Egyesült Királyság 2020. január 31-e előtt kilépne, ahhoz is hozzájárulását adná az EU. Tusk bejegyzése alapján rugalmas hosszabbítást adnak, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság korábban is kiléphet, ha elfogadják a kilépési megállapodást a brit parlamentben. Ebben az esetben az elfogadáshoz képest a következő hónap 1-jétől élne a kilépés. 

Egyelőre még nem jött ki a halasztásról szóló konkrét dokumentum, de a tervezetben a BBC szerint az szerepelt, hogy az Egyesült Királyság nem tárgyalhatja újra a kilépési megállapodást a három hónapos haladék alatt. A Politico szerint pedig azt is kikötötték, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnökének kérésének megfelelően EU-biztost kell jelölniük a briteknek is.

Boris Johnsont az alsóház által elfogadott törvény kötelezte arra, hogy  elküldje a halasztási kérelmet  október 19-én, noha ő továbbra is arról beszélt, hogy nem akar hosszabbítást. Tusk azt javasolta a tagországoknak, hogy adják meg a haladékot. A halasztási kérelem eredetileg 2020. január 31-ig szólt, de a tagországok ajánlhattak volna más határidőt is. 

Emmanuel Macron francia elnök jelezte már többször is, hogy nem szívesen adna újabb haladékot a briteknek, de az már pénteken eldőlt az EU-hoz akkreditált tagországi nagykövetek tanácskozásán, hogy ezen a héten megadják a halasztást. Egyedül ennek időtartama volt kérdés: Franciaország inkább egy rövidebb haladékot akart, ha látszik esély a brit kormány és az EU között kötött brexitmegállapodás alsóházi elfogadására. Végül azonban a hétvégén Macront is meggyőzték a január 31-i határidőről.

Mint megírtuk , Johnson kedden egy szavazást megnyert, de utána egy fontos másikat elbukott a brit alsóházban. A képviselők továbbengedték    az EU-val kötött brexitmegállapodásáról   benyújtott törvényjavaslatot, ami a későbbi esetleges elfogadásának első lépését jelentette. Ezzel általában véve támogatták a kilépés feltételrendszerét, és először jött létre bármilyen formában többség egy brexitmegállapodás mögött. Bármilyen megállapodást a brit parlamentnek is ratifikálnia kell.

Azonban ez még nem garantálta, hogy a későbbi szakaszban is meglenne a támogatás a deal mögött. A munkáspártiak egy része azért szavazott ki, mert erősen brexitpárti körzeteket képvisel, mások viszont taktikai okokból: ők Johnson terveivel ellentétes módosítókat akarnak kapcsolni a törvényjavaslathoz. Rögtön utána le is szavazták azt a feszített, háromnapos menetrendet, ami alatt Johnsonék át akarták nyomni a törvényt az alsóházon, jelezve, hogy több időt akarnak a törvényjavaslat vitájára. Erre válaszul a kormányfő bejelentette, hogy szüneteltetik a törvény további tárgyalását.

A helyzetet az is megkavarta, hogy Boris Johnson csütörtökön  bejelentette , december 12-én tartana előrehozott választásokat, erről pedig hétfőn be is ad a kormány egy határozati javaslatot az alsóházban. Elismerte, hogy arra számít, hogy az EU megadja a halasztást a brexit október 31-i határidejéhez képest, noha ő egyébként nem akar hosszabbítást, és az ellen érvelt.

(index.hu)